Első fejezet, amelyben a szerző ismerkedik a magyar konferenciakultúrával

Nem lett volna olyan szép a két maradék évszak, a nyár és a tél fordulója, ha nem rendezték volna meg idén is Siófokon az Internet Hungaryt. Az 1999 óta évről évre megtartott konferencia a nyári Media Hungary kistestvére, amely nagyobb hangsúlyt fektet az infokommunikációs témákra. A helyszín a siófoki Hotel Azúr (négy csillag), ahol több mint 2500 vendég, 360 előadó és ebből ki tudja már követni, hány influencer gyűlt össze, hogy a rendezvény két napján előadják, meghallgassák, ideális esetben netán meg is vitassák a legaktuálisabb marketinges, kommunikációs, digitális, mobilos, kereskedelmes, tartalomgyártásos, sőt HR-es, PR-os, na és persze AI-os trendeket.

Trendek márpedig vannak, még ha 27 kategóriába is kellett sorolni őket a szervezőknek. A témák címei csak mérsékelten könnyítették meg a döntést, hogy a 6 terem közül épp melyikbe érdemes menni, az ilyenkor – gondolom – megszokott csúszásokról nem is beszélve. A kategóriák címei közt volt lényegre törő (Az e-sport teret kér magának), ásításra késztető (A kereskedelmi diszrupció lovagjai a kereskedelemben), felsoroló (Számok, képletek, algoritmusok – a mesterséges intelligencia és az ember), szemöldökráncoló (Service/Strategy design – „Máz alatt a váz”) és Buzzfeed-hatásokat mutató (Szövegeinkkel hatunk! Hat szó, amely el kell mondjon mindent!) is.

A két sztár, Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató és Mérő László mellett a szakterületükön elismert vezetők, innovátorok, úttörők és trendszetterek váltották egymást, elsősorban a szakmához szólva. A szálloda folyosóit ellepték a promóciós pultok, a minden sarkon valamit kínáló hostessek, az ezüsttálcás felszolgálók és az útjukban álló, smúzoló klikkek. A beszélgetésekből úgy jött le, mintha mindenkit láncra verve hordtak volna a helyszínre: miközben a narancs teremben az összeolvadó kereskedelmi piacterek elmosódó határairól ment a fejtágítás, egy kávé mellett már az öltönyös figurákból is kibukott, hogy „takarodj már ezzel az e-commerce faszsággal, bazmeg”.

Második fejezet, amelyben a szerző egy szürreális sorozatepizódba csöppen

Akkor éreztem először, hogy kezdem érteni a dolgot, amikor gyors egymásutánban megláttam a folyosón a komótosan érkező Baló Györgyöt és a telefonjától elszakíthatatlan, a szürke öltönyös tömeghez képest fehér galléros pólójával és rikító sneakerével a konferencia stílusikonjának is nevezhető Trunk Tomit. Talán már csak én képzeltem bele, de mintha még össze is nézett volna egy pillanatra az RTL Klub éjfél előtti sávjának influencere és a híres youtube-os műsorvezető – a múlt és a jövő a jelenben ért össze, a Föld egy másodpercig gyorsabban keringett.

Bár a fontos, stílusosan elegáns szakmai-üzleti konferenciák világában nem vagyok jártas, filmfesztiválokhoz már bőven volt szerencsém, de hiába gondoltam, hogy a két rendezvénytípus nem is lehetne különbözőbb, tévedtem. Erre akkor döbbentem rá, amikor a svédasztalos ingyenebéd közben az egyik vendég látványos jelenetet rendezett az éttermi dolgozók előtt azzal az indokkal, hogy mire a fogások között odaér a tálakhoz, mindig elfogy a serrano-tekercs. Ehhez tényleg csak azok a filmkritikusok hasonlíthatók, akik a világ legrangosabb fesztiválpalotái és a legnagyobb rendezők világpremierjei előtt is képesek botrányt csinálni abból, hogy ki kell kapcsolni a telefonjukat a bejáratnál.

Ha nem a saját szememmel látom, ahogy középkorú, drága öltönyt és karórát viselő férfiak unott arccal fifáznak egy lounge cornerben elhelyezett kanapén a hotel aulájában, csak hogy elkészülhessen pár instafotó, akkor biztosan azt hiszem, hogy a a hiphop-valóság és a megjátszós zeneipar kapcsolatát Twin Peaks-i szürrealizmussal bemutató Atlanta című sorozatból van a kép.

Harmadik fejezet, amelyben a szerző felhúzza a szakmai kesztyűt, és végre meghallgat néhány előadást

A konferencia legnagyobb bejelentése a UPC felvásárlásával még nagyobbá duzzadt Vodafone-hoz fűződött. Az egyszerűen csak 5G-nek nevezett 5. generációs mobilhálózat kiépítéséhez szükséges 3,5 gigahertzes frekvencia használatához árverés után egyedül a Vodafone kapott engedélyt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (a Digi használhatja a 3,7 gigahertzes felső sávot is, de a cég egyelőre nem jelentett be hasonló szolgáltatást), és ezt élesben először az Internet Hungaryn tesztelte a cég: a Twitchen közvetítettek HD-minőségben egy Hearthstone-játszmát, úgy, hogy az e-sportolók Budapesten versenyeztek, míg az adás vágását Siófokról végezték, az 5G által lehetővé tett késleltetésnek köszönhetően.

A gyorsabb adatátvitellel és csökkentett akkumulátorhasználattal járó 5G leginkább akkor lesz hasznos, amikor sok felhasználó egyszerre akar egy hálózaton netezni, így például közvetítések esetében, de az önvezető autók és a mentőautóban azonnal elvégzett diagnosztika területén is elengedhetetlen lesz a jövőben.

Az előadásokban természetesen bevetettek minden kulcsszót, ami meghatározza a technológiai közbeszédet, de amíg például a blockchaint továbbra sem igazán sikerült egyszerűen elmagyarázni, a másik nagy témakörnél, a mesterséges intelligenciánál már eljutottunk oda, hogy nemcsak a maszatolás megy, hanem egy közel hatórás, egyenként 15 perces prezentációkból álló előadássorozatban érdekesen be tudják mutatni a téma rengeteg oldalát a terület jelentős cégeinek képviselői.

Szó esett a bölcsészek és a mérnökök egymás felé nyitásának fontosságáról a mindent átfogó mesterséges intelligencia érdekében, az AI művészetekben betöltendő szerepéről, az emberi agy és az algoritmusok hasonlóságáról, a robotok testének (mechatronika) és agyának (AI) párhuzamos fejlődéséről és a sci-fi jövőjéről egy technológiailag fejlett világban. Közben belefért az is, hogy Barabási Albert-László promózza egy kicsit A képlet című könyvét, vagy hogy az IBM Watsonon dolgozó Sepp Norbert megnyugtasson mindenkit: jó az irány, de még nagyon kezdeti korszakában van a mesterséges intelligencia.

Negyedik fejezet, amelyben a szerző influencermaratonba keveredik

De volt egy kulcsszó, ami még ennél is nagyobb teret kapott a konferencián: az influencer. Ebben a témában például Fejős Éva beszélt az érzelmekre építő influencerekről, Yvonne Dederick (a TV2 korábbi társtulajdonosa és ügyvezetője) az alázatos influencerekről, Sass Dani az influencerek mérhetőségéről, Sápi Márton az influencerek állatorvosi lovairól, Bolya Imre pedig a karizmatikus influencerekről. Ha sok volt az előző mondatban az influencer, akkor el lehet képzelni, mennyire kiüresedett ez a szó a háromnegyed tíztől fél ötig tartó influencermaraton alatt.

Ez persze így gonoszság, influencer alatt nem csak a Kasza Tibiket és Rubint Rékákat kell érteni, mert hol lenne egy divatcég közkedvelt modellek nélkül, egy kozmetikai cég beauty vloggerek nélkül, vagy egy játékfejlesztő cég az esport sztárjai nélkül? Mindenesetre üdítő jelenség volt a monoton marketinges bullshitparádé közepére beszúrt Tibi atya-beszélgetés, ahol az oldalt létrehozó Tóth Máté szétszedett mindent, ami azelőtt elhangzott, majd bejelentette, hogy saját marketingügynökséget hoz létre.

Szembetűnő volt, hogy a külföldi előadók valamilyen rejtélyes oknál fogva elő is tudtak adni. Pedig még nekem is tanították középiskolai informatikaórán, hogy a PowerPoint-diákat nem felolvasni kell, meg hogy jó, ha van egy íve a prezentációnak, azt viszont már csak saját magam gondolnám, hogy az sem árt, ha az tényleg szól is valamiről, nem csak idegen kifejezések és trendi buzzwordök random egymás mellé állításáról. Például az előadások unalmas címei alapján nem gondoltam volna, hogy az online tartalomgyártás témájában lehet még érdekeseket mondani, de a szlovák Dennik N-től érkező Tomáš Bella vagy a többek közt a Guardian digitális stratégiáján is dolgozó Andrew Rolf kegyetlenül odavágott a maszatoló mezőnynek.

Mindenesetre, ha lett volna egy kis eszem – és persze ha nem tiltaná ezt a konferencia látogatói etikettjének II/4. pontja –, Karakas Alexandra konferenciakalauzát szamizdatban osztogatom a helyszínen.

Ötödik fejezet, amelyben a szerző levonja a magvas következtetéseket

Tökéletesebb helyszínt nem is találhatott volna magának az Internet Hungary, mint Siófok. Ahogy nyáron a Petőfi sétányon, úgy szeptemberben a Hotel Azúrban is ugyanazok a törvények: a nagyot mondani akarás, ebből következően pedig egyúttal a semmitmondás uralkodik a tartalom felett; annyit próbálnak a látszatra adni, hogy az akaratlanul is giccsbe fordul; és szinte soha sem az a menő, aki annak mutatja magát.