A koronavírus-járvány okozta megszorítások nyomán ugyan adódott egy röpke megtorpanás az emberiség fogyasztási mérlegében, de idén már ismét úgy fogyasztjuk a földi erőforrásokat, mintha nem lenne holnap.
Létezik hiperlokálisabb étel annál, amit néhány emelettel lejjebb, egy beltéri vertikális farmon termesztenek? A svéd főváros fotómúzeumában felszolgált saláta, petrezselyem, bazsalikom és menta sem földet, sem napot nem lát, viszont finom, és nem drágább, mint a spanyol import.
A vegetáriánus vagy vegán étrend kisebb ökológiai lábnyommal jár, mintha húst ennénk hússal, de nagyon nem mindegy, hogyan termett az alapanyag, honnan jön, és mihez kezdünk vele, mielőtt megesszük. Melyik a legzöldebb zöldség, miért tapad vér az avokádóhoz, és hogy kerül ide a jackfruit?
A méhlegelőkről elhíresült Bardóczi szerint a legelő-ökoszisztémák kialakításához fontos lenne, hogy legyen Budapestnek egy vagy több nyája. A szürke marhák és juhok legeltetésére a III. kerületi Mocsárosdűlő, az újbudai Tétényi-fennsík és a X. kerületi Felsőrákosi-rétek jöhetnek szóba.
A túlfogyasztás napja az a dátum, amikor egy adott ország vagy régió fogyasztása túllépi azt a mennyiséget, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni. Magyarországnak egy évben két Földre lenne szüksége.
Egyre népszerűbb a vadhús, azon belül is a mókushús Angliában. Az ökológiai és egészségügyi megfontolások mellett az is szerepet játszik a gasztronómiai felfutásban, hogy az oktalanul betelepített szürke mókus miatt mára egészen lecsökkent az őshonos európai mókusok száma.
A 6500 milliárd dolláros vagyont kezelő befektetői csoport arra szólította fel a gyorséttermeket, hogy márciusig tervezzék meg és hozzák nyilvánosságra, hogyan tudják fenntarthatóbbá tenni működésüket. A húsról azért nem akarják lenevelni a fogyasztókat.
A nemzetközi EAT Alapítvány szakértői összeállítottak egy olyan „planetáris diétát”, amellyel a 2050-re 10 milliárdosra dagadó emberiség is egészségesen táplálható lenne.
Az állattartás jóval kevésbé gyorsítja a klímaváltozást, mint azt a húsfogyasztás ellen ágálók állítják, derítette ki a Kaliforniai Egyetem állattudomány-professzora.
Az emberi fogyasztásra alkalmas rovarok és csúszómászók piaca a következő 5 évben hozzávetőleg 40-45 százalékkal nő. Miközben néhány befektető a fenntartható fejlődés zálogát látja az entomofágiában, a kétkedők szerint a rovarok tömegtenyésztése nem feltétlenül tenne jót az ökoszisztémának.