Két hónappal azután, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) klímajelentése 12 évet adott az emberiségnek a cselekvésre, december 15-én éjszaka úgy ért véget a katowicei klímacsúcs (COP24), hogy a 200 résztvevő ország képviselői csak a 2015-ös párizsi egyezmény végrehajtásának szabálykönyvét fogadták el. A globális éghajlatvédelmi intézkedések megváltoztatásáról, felgyorsításáról, illetve arról, hogy az egyes országok milyen mértékben hajlandók csökkenteni károsanyag-kibocsátásukat, nem született döntés.

Párizs szelleme és Amerika kísértete

A kommentárok egy része üdvözölte az utolsó nap éjszakájára tető alá hozott szabálykönyvet, mondván, hogy legalább végrehajthatóvá válnak a 2020. január 1-én életbe lépő párizsi klímaegyezményben foglalt intézkedések bizonyos részei. Emlékeztetőül: 2015 decemberében az ENSZ-tagállamok azt vállalták, hogy a klímaváltozás által megemelkedő globális átlaghőmérséklet-növekedést 2 Celsius-fok alatt tartják, és „erőfeszítéseket tesznek, hogy a növekedés 1,5 százalékos legyen”. (Az 1,5 fokot az ipari forradalom előtti átlaghoz viszonyítják, nem mellesleg jelenleg is 1 fokkal magasabb az átlaghőmérséklet, mint az iparosítás előtt volt.)

A katowicei tárgyalássorozatot levezénylő Michal Kurtyka lengyel környezetvédelmi miniszter „ezer kis lépés” sikerének nevezte, hogy a delegációk megegyeztek a kibocsátás mérésének technikai paramétereiről és az ellenintézkedések transzparens közzétételéről, és arról is, hogy az ENSZ égisze alatt pénzügyileg is támogatják a legszegényebb, egyszersmind a klímaváltozással egyre szélsőségesebbé váló időjárási anomáliáknak leginkább kitett államokat.

Ugyanakkor nem hoztak döntés olyan égető problémák rendezéséről, mint például a széndioxid-kvóták kereskedelmének megújítása, a vállalt kibocsátáscsökkentések számszerűsítésének egységesítése, vagy, hogy elfogadják-e az IPCC-jelentés megállapításait. A témák megtárgyalását a résztvevők a jövő szeptemberi New York-i ENSZ csúcsig elnapolták. A bizakodó értékelések szerint Katowicét belengte Párizs szelleme, már amennyiben megmaradtak a három évvel ezelőtti megállapodásban kijelölt irányok, és nem sikerültek az eltérítési akciók sem.

Pedig lett volna rá igény: az Egyesült Államok delegációja a Oroszországgal, Szaúd-Arábiával és Kuvaittal együtt már egy héttel a zárás előtt megtagadta a fosszilis tüzelőanyagok 2050-re történő kivonásáról szóló közös állásfoglalás aláírását. Az amerikaiak azért voltak egyáltalán jelen, mert ugyan Donald Trump elnök már tavaly kiléptette országát a párizsi egyezményből, csakhogy abból, mint kiderült, csak a 2020-as hatályba lépés után lehet kiszállni. Ezért ENSZ-tagállamként az USA is kénytelen volt tárgyalókat delegálni Katowicébe.

Generációváltás

A BBC szerint a COP24 valódi eredménye a legifjabb aktivista-nemzedék megjelenése volt. A szervezők ugyanis teret adtak a jövőjük miatt aggódó tizenéves aktivistáknak is, akik jogosan kérték számon a világ politikusain a tutyimutyi felelőtlenséget és diplomatikus időhúzást. A svédországi iskolákban sztrájkot szervező 15 éves Greta Thunberg felszólalása felhívta a figyelmet arra, hogy az idős döntéshozók fontolva haladásával nem lehet megmenteni a felnövekvő generációk jövőjét.

Thunberg sokat idézett mondata szerint „az emberiség nem tudja megoldani úgy a klímaválságot, hogy ne válságként kezelje azt.”

A katowicei csúccsal az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk: