Éppen csak elkezdődött Azerbajdzsánban a COP29 klímakonferencia, amikor brit éghajlatkutatók ledobták friss vizsgálatukat, ami szerint 1700 óta a Föld átlaghőmérséklete 1,49 Celsius-fokkal nőtt meg.
Mennyit segít a Földnek, ha rekordszámban, több mint 84 ezren utaznak Dubajba, hogy a szén-dioxid-csökkentés lehetőségeiről diskuráljanak? Felér-e a hosszú távú nyereség a rövid távú károkkal? Mekkora karbonlábnyomot hagy egy magánrepülő, és meddig tartana az út biciklivel?
Több mint 160 ország 36 ezer delegáltja értékeli a következő két hétben, hogy mit tettünk eddig, és mit tehetünk még a klímakatasztrófa elkerüléséért. Az ENSZ klímacsúcsának szakmai hitelességét azonban több képviselő és aktivista is megkérdőjelezi.
A jelenlegi helyzet szerint egyre elérhetetlenebb 1,5 Celsius-fokos limit tartását szorgalmazó COP27 legfőbb kudarca, hogy nem sikerült megegyezni a fosszilis energiafelhasználás csökkentéséről és fokozatos kivezetéséről, miközben a korábbi vállalások is alig, vagy éppen sehogy sem teljesülnek.
A globális felmelegedés miatt egyre több eső esik, ezért egyre több az árvíz. Már az eddig megfigyelt 1 fokos emelkedés is katasztrofális következményekkel járt, a június és november közötti nagy esőzésekben több százan meghaltak, másfél millió embernek kellett elhagynia az otthonát, és a jövőben egyre több hasonló eseményre számítanak.
A jordániai városokban hetente legfeljebb 36 órán át van vezetékes víz, és egy emberre nem jut több napi 61 liternél. A legrosszabbul a szegények járnak, akik nem tudják megfizetni a magáncégek luxusvizének árát.
A fiatal svéd klímaaktivista az Egyesült Államokból indult el három héttel ezelőtt a napelemes-hidrogenerátoros hajón. Még nem tudni, mivel teszi meg a hátramaradt 600 kilométeres távot a madridi klímakonferenciára.
Az ENSZ lengyelországi klímakonferenciáján hosszas tárgyalások után elfogadták a 2015-ös párizsi egyezmény végrehajtásának szabálykönyvét, mégsem teljes a siker.