A havasi cincér lett az év rovara
Az év madarához, a gólyatöcshöz hasonlóan az év rovarát is internetes szavazással válaszották ki a múlt év végén. A Magyar Rovartani Társaság szavazását a Duna-Ipoly Nemzeti Park címerállata, az elegáns külsejű havasi cincér nyerte meg, maga mögé utasítva a magyar tarsza nevű fürgeszöcskefélét és a kis Apolló-lepkét.
Utóbbiak ugyancsak úgynevezett közösségi jelentőségű fajok, azaz szerepelnek az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelvének mellékleteiben. 2019-ben esedékes egyébként az irányelv alapján készülő országjelentés, amelyben megvizsgálják a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek helyzetét.
A havasi cincér imágója 2-4 centiméter hosszú, sűrű kék vagy kékesszürke szőrzete, és jellegzetes fekete rajzolata alapján könnyen felismerhető. A hímeket testüknél jóval hosszabb csápjuk alapján lehet megkülönböztetni a nőstényektől, de fejük és rágójuk is nagyobb.
Görögországban bekkelte ki a jégkorszakot
A havasi cincér popuációinak genetikai diverzitása arra utal, hogy a faj a jégkorszak idején az észak-görögországi hegyekben húzta meg magát, a felmelegedés után onnan terjedt észak felé. Ma Európa déli felében fordul elő, Magyarországon a dunántúli hegységekben honos, de az Északi-középhegységben és a Dunántúli-dombság magasabb pontjain is megtalálható.
A bükk elterjedésének megfelelően a havasi cincér 300 és 2000 méter közötti tengerszint feletti magasságban fordul elő; minél délebbre megyünk, annál magasabbra kell menni érte. A bükkerdőkön kívül csak akkor telepedik meg, ha az adott növényi társulásban bükk is előfordul, ennek ellenére a hengeres, vajszínű, négy centi nagyra növő lárvákat időnként más fafajok kérge alatt is megtalálni a közönséges gyertyántól a kőris fajokig.
A havasihoz fogható színű és méretű cincér nincs Magyarországon, bár a gyászcincér nevű faj megjelenése némiképp hasonlít.
Megfogyatkoznak a bükkösök a klímaváltozás miatt
A nőstény havasi cincér halott bükkfák kérge alá rakta a petéit, amelyek a törzs belsejében bábozódnak be néhány évvel később. A mindössze tíz napig élő kifejlett rovarok júniustól szeptemberig láthatók elpusztult bükkfák környékén, a hímek főként a nappali forróságban mozgékonyak, és hevesen védelmezik területüket, ilyenkor akár szárnyra is kapnak. A nőstények kevésbé aktívak.
A havasi cincér Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 50 ezer forint. Számos más európai országban is védett. Mivel a faj léte szorosan összefonódik a fákkal, a legnagyobb veszélyt ránézve a tarvágások jelentik. Mivel az imágó legfeljebb másfél kilométerre tud elrepülni, egy nagyobb tarvágás a faj lokális eltűnéséhez vezet. A jövő egyik legnagyobb veszélyeztető tényezője a bükkösök megfogyatkozása lehet, Magyarországon ugyanis a bükk egyike a klímaváltozás hatásaira legérzékenyebben reagáló fajoknak.
2011 óta a következő fajok voltak az év rovarai Magyarországon: hétpettyes katica, imádkozó sáska, citromlepke, földi poszméh, nagy szentjánosbogár, mezei tücsök, nagy szarvasbogár, tavaly pedig az óriás szitakötő.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: