Lefektették a Zöld New Deal alapjait, de már azelőtt kigáncsolhatják, hogy eljutna Trumpig
A Twitter-politizálásban máris felveszi a versenyt Donald Trump elnökkel, de populizmusa miatt még a liberális oldalon is kritizálják az újonc demokrata képviselőt, Alexandria Ocasio-Cortezt. A 29 éves politikus Ed Markey szenátorral közösen jegyzi azt az állásfoglalást, amely a klímaváltozás kihívásaival és a gazdasági egyenlőtlenségekkel harcba szálló gazdasági és társadalmi reformokat, vagyis a Zöld New Deal létrehozását sürgeti.
A névválasztás nem véletlen: a megújuló energiaforrásokra való támaszkodás mellett az egészségügyi ellátás és a felsőoktatás ingyenessé tételének fontosságát hangsúlyozó dokumentum a Guardian szerint az 1930-as évek gazdasági világválságából való kilábalást állami beavatkozással elősegítő, Franklin D. Roosevelt-féle New Deallel vetekszik, ami a progresszív javaslatok lehetséges hatásait illeti.
Két legyet egy csapásra
A csütörtökön közzétett, 14 oldalas állásfoglalás szerint a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében 2030-ra az üvegházhatású gázok 2010-es kibocsátási értékének 40-60 százalékát le kell faragni, 2050-re pedig el kell érni, hogy az Egyesült Államok 100 százalékig zöld energiára támaszkodjon.
A javasolt kibocsátási korlátozások a mezőgazdaságot, a közlekedést és a gyártást érintik leginkább, de a korábbi javaslatokkal ellentétben az állásfoglalás nem tartalmaz konkrét szabályozási és tiltási terveket, inkább a zöld energiát érintő állami beruházások növelését sürgeti. A dokumentum
- a szél- és napenergia,
- a zéró emissziós járművek,
- a belföldi repülést kiváltó nagysebességű vasút,
- az energiahatékony épületek,
- az okos energiahálózat
- és a fenntartható mezőgazdasági technológiák
területeit jelöli meg a legfontosabb beruházások célpontjaiként. Az állásfoglalásban kiemelt szerep jut a hátrányos helyzetű közösségek, a vidék, az elszegényedett területek, valamint a szénalapú iparágakra (pl. olaj- és gázkitermelés) támaszkodó városok előnyben részesítésének, amellyel a szerzők szerint az iparosodás okozta társadalmi egyenlőtlenségeket lehetne mérsékelni. Így két legyet ütnének egy csapásra: a klímaváltozás-ellenes harc több millió új munkahelyet hozna létre a következő évtizedekben.
A javaslatcsomag emellett olyan értékek mellett is hitet tesz, mint az univerzális egészségügyi ellátás; az olcsó lakhatás; a szakszervezetek védelmét élvező, biztonságos állások; a monopóliumoktól és a versenyellenes helyzetektől mentes üzleti környezet; vagy a klímaváltozás hatásainak kötelező jellegű figyelembevétele a törvényalkotási folyamatban.
Egyvalamiről azonban nem szól a terv: hogy minderre honnan lenne pénz. A Zöld New Deal feltehető szabályozási költségeit tanulmányozó konzervatív intézet, az American Action Forum számításai szerint csak a szabályozáshoz 1 billió dollár körüli összegre lenne szükség, és akkor a masszív beruházásokról még szó sincs. „A kérdés nem az, hogy honnan lesz rá pénz, hanem hogy mi az ára a tétlenségnek, és mit kezdünk majd a Zöld New Deal beruházásaival létrejövő fellendüléssel” – írta a kérdésről Ocasio-Cortez egy blogposztban.
Még a demokrata klímabizottság sem feltétlenül hisz benne
A nyolc év után újra demokrata többségű képviselőházban újonnan létrehozott klímaválsági bizottságot összehívó házelnök, Nancy Pelosi a Politicónak elmondta, hogy nem tartozik majd a bizottság feladatai közé a Zöld New Deal megalkotása, és a bizottsági tagságot logisztikai okok miatt visszautasító Ocasio-Cortez által jegyzett állásfoglalás „csak egy a valószínűleg sok javaslat közül, amit majd kapni fogunk”. A bizottság elsődleges feladata ehelyett a közvélemény tájékoztatása, a tudatosság növelése lesz, mivel az amerikaiaknak még mindig csak a 35 százaléka tekinti komoly fenyegetésnek a klímaváltozást.
De nem jósolnak nagy jövőt a számos klímakutatással és zöld politikával foglalkozó csoport támogatását élvező indítványnak, hiába értenek egyet vele sokan Pan Gimun (hibásan elterjedt átírásban Ban Ki Mun) volt ENSZ-főtitkártól kezdve New York milliárdos expolgármesterén, Michael Bloombergen át a már a következő választásra készülő demokrata elnökjelölt-jelöltekig.
Ha a képviselőházon, ahol a progresszív liberálisokon túl mérsékelt baloldaliak is vannak, át is megy a javaslat, a republikánus többségű szenátusban erre már jóval kisebb az esély, de a végső állomás úgyis az a Donald Trump lenne, aki az elmúlt évet értékelő State of the Union beszédéből megint kifelejtette a klímaváltozást, miközben az USA olaj- és gáznagyhatalmi státuszával büszkélkedett.
Legutóbbi cikkeink a klímaváltozásról:
