Bécs és Pozsony harcba száll a rovarokért
Lehet, hogy a rovarok egyeseket zavarnak, különösen a nagyvárosokban, vitathatatlan azonban, hogy jelenlétük, sokféleségük megőrzése szükséges ahhoz, hogy fennmaradjon az ökológiai egyensúly. Ezt szem előtt tartva két szomszédos főváros, Pozsony és Bécs EU-pénzből közös vállalkozásba fog a városi rovarok megmentése érdekében.
Mit tehetsz, ha elkötelezett rovarvédő vagy, és szeretnél sok méhet, pillangót látni a környékeden?
- Ne géppel nyírj füvet, hanem inkább kaszálj, az élővilág számára ez ugyanis sokkal előnyösebb formája a fűnyírásnak.
- Mondj le az angol gyepről, és hagyd békén a fűszálak között előbukkanó százszorszépet, pitypangot vagy lóherét.
- Fontos a szakaszos fűnyírás is, hogy a rovaroknak mindig legyen tápláléka és búvóhelye.
- Szintén a rovarok javát szolgálja, ha a kertben mindig virágzik valami, és nincs mindenhol makulátlan rend.
- A permetezés és a műtrágyák használata tilos.
- A telt virágú fajták helyett – például orgona, margaréta, százszorszép – érdemes szimpla virágú növényeket választani, mert ezekben sokkal több a pollen és a nektár.
Mivel a rovarok legnagyobb ellenségei a monokultúrák, a vegyszerek és a klímaváltozás, a városlakók már azzal is jelentősen hozzájárulhatnak a fajok sokszínűségének megőrzéséhez, ha biológiai gazdálkodásból származó, szezonális élelmiszereket választanak, és kevés húst fogyasztanak.
A fenti jó tanácsok már Bécs és Pozsony hároméves rovarvédő együttműködése miatt láttak napvilágot. A City Nature néven futó EU-s projekt keretében ugyanis nemcsak a rovarok eltűnésének következményeire hívják fel az osztrák és a szlovák fővárosban lakók figyelmét, hanem azt is megtanítják az embereknek, mit tehetnek saját környezetükben a rovarokért.
Mivel a rovarok számának csökkenése kihat a velük táplálkozó fajok egyedszámára is, a közös projektben azt is figyelemmel kísérik, miként boldogulnak a rovarokkal táplálkozó fajok, például a molnárfecskék vagy a denevérek, illetve milyen stratégiákkal lehet támogatni az ő túlélésüket. Emellett a két város a biológiai sokféleségről és annak megőrzéséről szóló programokat tart majd a lakói számára.
2019. június 22-én például megtartják a Biológiai Sokféleség Napját a bécsi Mezőgazdasági Egyetem kísérleti telepén, ahol az érdeklődők sok hasznos információt tudhatnak meg a rovarokról, a rétekről mint élőhelyről és ezek rovarbarát karbantartásáról. Az elkötelezett rovarvédőket még kaszálni is megtanítják. A projekt keretében néhány bécsi rétre is kiemelt figyelmet fordítanak, azaz folyamatosan nyomon követik majd, hogy milyen növény- és rovarfajok veszik birtokba a fenti elvek szerint gondozott területeket.
A három évig tartó programot az Európai Unió 1,4 millió euróval támogatja, a teljes költségvetése 1,7 millió euró.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Megvan, mitől pusztultak el görcsbe rándulva gyűjtő méhek ezrei tavaly nyáron
Egy somogysárdi méhészetben tavaly júliusban ezerszámra pusztultak a gyűjtést végző dolgozók. Akkor csak sejteni lehetett, hogy valamilyen növényvédő szer mérgezte meg a méheket. Most már biztos: megérkeztek a hivatalos laborvizsgálatok eredményei.
A havasi cincér lett az év rovara
A képen látható megnyerő formájában a havasi cincér mindössze tíz napig él. A védett faj Magyarországon elterjedt, de a tarvágások, valamint a bükkerdők klímaváltozás miatti megfogyatkozása megtizedelheti a populációit.
A méh jó, a darázs bezzeg rossz? Elég volt a fullánkos rasszizmusból!
A méhek és a darazsak környezeti haszna egyaránt felbecsülhetetlen, ráadásul mindkét rovar egyre vészesebben pusztul, mégis teljesen ellentétes érzelmeket táplálunk irántuk. Hogy miért?