Bécs és Pozsony harcba száll a rovarokért

2019.02.28. · tudomány

Lehet, hogy a rovarok egyeseket zavarnak, különösen a nagyvárosokban, vitathatatlan azonban, hogy jelenlétük, sokféleségük megőrzése szükséges ahhoz, hogy fennmaradjon az ökológiai egyensúly. Ezt szem előtt tartva két szomszédos főváros, Pozsony és Bécs EU-pénzből közös vállalkozásba fog a városi rovarok megmentése érdekében.

Mit tehetsz, ha elkötelezett rovarvédő vagy, és szeretnél sok méhet, pillangót látni a környékeden?

  • Ne géppel nyírj füvet, hanem inkább kaszálj, az élővilág számára ez ugyanis sokkal előnyösebb formája a fűnyírásnak.
  • Mondj le az angol gyepről, és hagyd békén a fűszálak között előbukkanó százszorszépet, pitypangot vagy lóherét.
  • Fontos a szakaszos fűnyírás is, hogy a rovaroknak mindig legyen tápláléka és búvóhelye.
  • Szintén a rovarok javát szolgálja, ha a kertben mindig virágzik valami, és nincs mindenhol makulátlan rend.
  • A permetezés és a műtrágyák használata tilos.
  • A telt virágú fajták helyett – például orgona, margaréta, százszorszép – érdemes szimpla virágú növényeket választani, mert ezekben sokkal több a pollen és a nektár.

Mivel a rovarok legnagyobb ellenségei a monokultúrák, a vegyszerek és a klímaváltozás, a városlakók már azzal is jelentősen hozzájárulhatnak a fajok sokszínűségének megőrzéséhez, ha biológiai gazdálkodásból származó, szezonális élelmiszereket választanak, és kevés húst fogyasztanak.

A fenti jó tanácsok már Bécs és Pozsony hároméves rovarvédő együttműködése miatt láttak napvilágot. A City Nature néven futó EU-s projekt keretében ugyanis nemcsak a rovarok eltűnésének következményeire hívják fel az osztrák és a szlovák fővárosban lakók figyelmét, hanem azt is megtanítják az embereknek, mit tehetnek saját környezetükben a rovarokért.

Az Ázsiában őshonos, invazív selyemfényű puszpángmoly kifejlett példányai és lárvája egy francia kertben
photo_camera Az Ázsiában őshonos, invazív selyemfényű puszpángmoly kifejlett példányai és lárvája egy francia kertben Fotó: Jean-Claude Carton/Biosphoto

Mivel a rovarok számának csökkenése kihat a velük táplálkozó fajok egyedszámára is, a közös projektben azt is figyelemmel kísérik, miként boldogulnak a rovarokkal táplálkozó fajok, például a molnárfecskék vagy a denevérek, illetve milyen stratégiákkal lehet támogatni az ő túlélésüket. Emellett a két város a biológiai sokféleségről és annak megőrzéséről szóló programokat tart majd a lakói számára.

2019. június 22-én például megtartják a Biológiai Sokféleség Napját a bécsi Mezőgazdasági Egyetem kísérleti telepén, ahol az érdeklődők sok hasznos információt tudhatnak meg a rovarokról, a rétekről mint élőhelyről és ezek rovarbarát karbantartásáról. Az elkötelezett rovarvédőket még kaszálni is megtanítják. A projekt keretében néhány bécsi rétre is kiemelt figyelmet fordítanak, azaz folyamatosan nyomon követik majd, hogy milyen növény- és rovarfajok veszik birtokba a fenti elvek szerint gondozott területeket.

A három évig tartó programot az Európai Unió 1,4 millió euróval támogatja, a teljes költségvetése 1,7 millió euró.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás