A dolgozók egyre inkább igénylik a korlátlan szabadságot, de ezzel a munkaadók is jól járhatnak
Aki böngészett az elmúlt évtizedben álláshirdetéseket, már ismerhet minden bevett formulát a jelentkezők elcsábítására, a dinamikus csapattól a fiatalos munkakörnyezeten át a pingpongasztallal és csocsóval felszerelt lounge-okig. A MetLife által készített, a munkavállalók juttatási trendjeit elemző felmérés szerint azonban minden igyekezet hiábavaló, a dolgozókat két egyszerű dolog érdekli: a pénz és a szabadidő.
A kutatáshoz 2600 teljes munkaidőben dolgozó amerikai munkavállalót kérdeztek meg, és legtöbben (a válaszadók 72 százaléka) a korlátlan számú fizetett szabadnapok lehetőségét jelölték meg a legcsábítóbb juttatásként. Ez a lehetőség olyanokat előzött meg, mint az egészséges életmódot jutalmazó egészségbiztosítás, a fokozatos nyugdíjazás, a fizetett alkotói szabadság vagy az ingyenes, illetve legalább kedvezményes munkahelyi szolgáltatások, a fodrászattól a mosodáig.
Az eredmények ráadásul generációk között is univerzálisak. A korlátlan, fizetett szabadságot a Z-generációs dolgozók (21-22 évesek) 73 százaléka, az Y-generációsok (23-36 évesek) 80 százaléka, az X-generációsok (37-52 évesek) 70 százaléka és a baby boomerek (52 fölöttiek) 63 százaléka jelölte meg csábító ajánlatként.
Úgy néz ki, hogy win-win
A munkaadók által kínált kreatív juttatások többségét azért találták ki, hogy a nap lehető legnagyobb részében a munkahelyen tartsák az alkalmazottakat – állítja a munkahelyi kollaborációt és produktivitást kutató Jason Fried. Étkezdét működtetnek, hogy a munkavállalók ne járjanak el hosszú ebédszünetekre, és orvosi rendelést biztosítanak, hogy ne a város másik felén dolgozó háziorvoshoz kelljen elugraniuk. A felmérés szerint ezekre igényt is tartanak a munkavállalók.
Az Egyesült Államokban viszont már egyre több, a techszférán kívül elhelyezkedő cég is kínál korlátlan, fizetett szabadságot, ami a mindenféle részmegoldásokkal szemben valódi választ nyújthat a produktivitási problémákra. Ebben a konstrukcióban a dolgozók bármikor indoklás nélkül kivehetnek egy-egy szabadnapot, ha éppen személyes dolguk akad, vagy csak úgy érzik, hogy kimerültségükre jól jönne egy pihenőnap. Mivel két nagy stresszfaktort is kiiktat ez a rendszer (kikérni a főnöktől a szabadságot és a hátramaradó szabadnapokkal való matekozást), a hosszú távú hatás a munkaadónak és a dolgozóknak is kedvező. Ráadásul
egy 2018-as tanulmány szerint az ilyen helyen dolgozó amerikaiak kevesebb (13) szabadnapot vettek ki átlagosan az előző évben, mint az olyan munkavállalók, akiknek meghatározott számú szabadnapot biztosít a munkahelyük (15).
A MetLife arra is kíváncsi volt, hogy azokat a teljes munkaidős dolgozókat, akik az úgynevezett gig economy (szabadúszók, Uber-sofőrök, Airbnb-hosztok stb.) felé kacsintgatnak, mivel lehetne meggyőzni, hogy maradjanak jelenlegi munkahelyükön. A válaszadók fele a több pénzt jelölte meg első helyen, de a legnépszerűbb válaszok között volt a rugalmasabb időbeosztás és az otthonról való dolgozás lehetősége is.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: