Aki böngészett az elmúlt évtizedben álláshirdetéseket, már ismerhet minden bevett formulát a jelentkezők elcsábítására, a dinamikus csapattól a fiatalos munkakörnyezeten át a pingpongasztallal és csocsóval felszerelt lounge-okig. A MetLife által készített, a munkavállalók juttatási trendjeit elemző felmérés szerint azonban minden igyekezet hiábavaló, a dolgozókat két egyszerű dolog érdekli: a pénz és a szabadidő.

A kutatáshoz 2600 teljes munkaidőben dolgozó amerikai munkavállalót kérdeztek meg, és legtöbben (a válaszadók 72 százaléka) a korlátlan számú fizetett szabadnapok lehetőségét jelölték meg a legcsábítóbb juttatásként. Ez a lehetőség olyanokat előzött meg, mint az egészséges életmódot jutalmazó egészségbiztosítás, a fokozatos nyugdíjazás, a fizetett alkotói szabadság vagy az ingyenes, illetve legalább kedvezményes munkahelyi szolgáltatások, a fodrászattól a mosodáig.

Az eredmények ráadásul generációk között is univerzálisak. A korlátlan, fizetett szabadságot a Z-generációs dolgozók (21-22 évesek) 73 százaléka, az Y-generációsok (23-36 évesek) 80 százaléka, az X-generációsok (37-52 évesek) 70 százaléka és a baby boomerek (52 fölöttiek) 63 százaléka jelölte meg csábító ajánlatként.

Úgy néz ki, hogy win-win

A munkaadók által kínált kreatív juttatások többségét azért találták ki, hogy a nap lehető legnagyobb részében a munkahelyen tartsák az alkalmazottakat – állítja a munkahelyi kollaborációt és produktivitást kutató Jason Fried. Étkezdét működtetnek, hogy a munkavállalók ne járjanak el hosszú ebédszünetekre, és orvosi rendelést biztosítanak, hogy ne a város másik felén dolgozó háziorvoshoz kelljen elugraniuk. A felmérés szerint ezekre igényt is tartanak a munkavállalók.

Az Egyesült Államokban viszont már egyre több, a techszférán kívül elhelyezkedő cég is kínál korlátlan, fizetett szabadságot, ami a mindenféle részmegoldásokkal szemben valódi választ nyújthat a produktivitási problémákra. Ebben a konstrukcióban a dolgozók bármikor indoklás nélkül kivehetnek egy-egy szabadnapot, ha éppen személyes dolguk akad, vagy csak úgy érzik, hogy kimerültségükre jól jönne egy pihenőnap. Mivel két nagy stresszfaktort is kiiktat ez a rendszer (kikérni a főnöktől a szabadságot és a hátramaradó szabadnapokkal való matekozást), a hosszú távú hatás a munkaadónak és a dolgozóknak is kedvező. Ráadásul

egy 2018-as tanulmány szerint az ilyen helyen dolgozó amerikaiak kevesebb (13) szabadnapot vettek ki átlagosan az előző évben, mint az olyan munkavállalók, akiknek meghatározott számú szabadnapot biztosít a munkahelyük (15).

A MetLife arra is kíváncsi volt, hogy azokat a teljes munkaidős dolgozókat, akik az úgynevezett gig economy (szabadúszók, Uber-sofőrök, Airbnb-hosztok stb.) felé kacsintgatnak, mivel lehetne meggyőzni, hogy maradjanak jelenlegi munkahelyükön. A válaszadók fele a több pénzt jelölte meg első helyen, de a legnépszerűbb válaszok között volt a rugalmasabb időbeosztás és az otthonról való dolgozás lehetősége is.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Ha a pénz motivál, kevésbé leszel elégedett a munkáddal

Szászi Áron gazdaság 2019. március 13.

A Yale Egyetem menedzsment karának kutatója, Amy Wrzesniewski Budapesten elmondta: azok lesznek hosszú távon is a leginkább elégedettek, akik már fiatal koruk óta mások segítésében találták meg a munka értelmét.

A nők mosogatnak és szoptatnak, a férfiak karriert építenek a rugalmas munkaidejükben

Balázs Zsuzsanna gazdaság 2018. október 3.

A digitalizáció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a férfiak és a nők munkaerőpiaci lehetőségeinek a kiegyenlítésében. A Friedrich Ebert Stiftung keddi konferenciája szerint sem a mobiltechnológia, sem a rész- vagy távmunka nem hoz változást, amíg fennáll a nőkkel szembeni társadalmi elnyomás.

A Peter-szabály: nem mindig a jó dolgozókat érdemes előléptetni

Prinz Dániel gazdaság 2018. március 4.

Bevett szokás a cégeknél vezetőt csinálni a jól dolgozó alkalmazottakból, de biztos, hogy van értelme? Nem biztos. Közgázhíradó.