A szennyezett levegő a tanulásra, a munkavégzésre és a bűnözésre is komoly hatással van

Bár az elmúlt időszak környezetvédelmi slágertémája a műanyag, mára eljutottunk oda, hogy a PET palackok vagy a szívószálak mellett az olyan szemmel láthatatlan dolgokkal is elkezdett foglalkozni a közvélemény, mint a mikroműanyagok. Innen már csak egy lépés, hogy a levegő szennyezettsége is nagyobb figyelmet kapjon, akkor is, ha épp nem szürke szmogfelhők terítik be a világ városait – a levegőben található legtöbb szennyező ugyanis nagy mennyiségben is láthatatlan.

Ezek a láthatatlan, néhány mikrométernyi szennyezők azonban az elmúlt néhány év kutatási eredményei szerint sokkal károsabbak, mint eddig hittük: az egyértelmű egészségügyi hatások mellett a viselkedésünket, a hangulatunkat és a teljesítményünket is befolyásolják, aminek következtében a tanulmányi eredmények és a munkahelyi produktivitás romlik, a bűnözés mértéke pedig nő a szennyezettebb területeken.

És nem állunk túl jól. Nem elég, hogy az ENSZ 2018-as jelentése szerint a világ népességének már 55 százaléka él városi környezetben, ahol a szennyezettség szinte elkerülhetetlen, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikái szerint a Föld lakosságának 91 százaléka él olyan területeken, ahol a szervezet által megszabott határnál magasabb a levegőszennyezés mértéke. Szintén a WHO szerint évente körülbelül 7 millió ember halála vezethető vissza a szennyezett levegőre.

Ha rossz levegőben felvételizel, rámehet az egész életed

Sefi Roth, a London School of Economics környezetgazdaságtan-professzora 2011-ben kezdte el tanulmányozni a levegőszennyezés hatásait. A kutatót elsősorban nem a jelenség egészségügyi és halálozási mutatói érdekelték, hiszen azzal számtalan szervezet foglalkozik világszerte, ezért elsőként azt próbálta kideríteni, hogy a levegő minősége befolyásolja-e a kognitív képességeket.

Ennek felméréséhez Roth és csapata összeállított egy tesztet, amit különböző napokon különböző (de hasonló tanulmányi szintű) diákokkal írattak meg. A dolgozatok eredményét ezután összevetették az adott napokon mért légszennyezettségi szinttel, és azt látták, hogy feltételezésük beigazolódott: a diákok a legszennyezettebb napokon érték el a legrosszabb teszteredményeket, míg a legjobbakat akkor, amikor a legtisztább volt a levegő.

Pekingben már hozzászoktak, hogy időről időre csak maszkban engedik iskolába a gyerekeketFotó: WU WEI/XINHUA

Közgazdászként azonban az is fontos volt Roth-ék számára, hogy hosszabb távon is van-e jelentősége az ilyen teljesítményváltozásnak, ezért ez hasonló, izraeli diákokon végzett kutatás alapján megvizsgálták, hogy a tesztek elvégzését követő 8-10 évben hogyan alakult a tanulók élete. Az eredmények ismét a kutatókat igazolták: azok, akik a középiskolai felvételit szennyezett napokon írták, később rosszabb egyetemekre kerültek be, illetve alacsonyabb fizetéssel járó munkákat végeztek, mint tisztább vizsganapot kifogó társaik. „Még ha a légszennyezettség ilyen hatása rövid távúnak mondható is, ha az egy ember életének kritikus szakaszában történik, hosszú távú hatása is lehet” – foglalta össze Roth a kutatás eredményét.

A szennyezett levegő munkavégzésre gyakorolt negatív hatásait később a New York-i Columbia Egyetem kutatása is alátámasztotta: „Már létezik bizonyíték arra, hogy levegőszennyezettség rossz hatással van a munkavállalók produktivitására, legyen szó benti vagy kinti munkakörnyezetről. Ez olyan szennyezettségi szinteknél is megfigyelhető, amik a létező minőségi határokon belül vannak. Bár az egyéni károk jóval kisebbek a kórházi kezelést igénylő eseteknél, a hatások sokkal kiterjedtebbek, és így a társadalom egészére nézve komoly fenyegetést jelentenek” – írta a tanulmány.

Amerre fújja a szél a port, arra nő a bűnözés

Miután sikeresen kimutatták a levegőszennyezés tanulmányokra és a munkavégzésre gyakorolt hatását, Roth-ék más területen kezdtek vizsgálódni: 2018-ban kielemezték London 600 választókerületének két évnyi bűnügyi statisztikáit, és azt találták, hogy a szennyezettebb napokon szinte minden típusú bűncselekmény előfordulási rátája megemelkedik, de ez főleg igaz olyan kisstílű bűnözési formákra, mint a bolti lopás vagy az utcai rablás – függetlenül attól, hogy szegényebb vagy jobb módú környékekről van szó.

A kutatók hangsúlyozták, hogy ugyan a gyilkosságok, a nemi erőszak, a súlyos testi sértések vagy a Londonban tavaly megemelkedett késelések esetében nem találtak összefüggést a szennyezés mértékével, az alacsonyabb rangú bűncselekmények megnövekedése elvonja a rendőri figyelmet a komoly esetek elől – egy heti szinten tapasztalható 2,8 százalékos emelkedés a rendőrség emberi erőforrását 9 százalékkal csökkenti. A kutatók a légmozgást is figyelembe vették, és így is azt látták, hogy amerre a szél fújja a szennyezett légtömeget, arra nő a bűnözés mértéke.

Egy másik tavalyi tanulmány már a komolyabb bűncselekményeknél is kimutatta, hogy összefüggésben állnak a levegő szennyezettségével. A Columbia, a Harvard és a Michigani Egyetem közös kutatásában kilenc év bűnözési statisztikáját elemezték az Egyesült Államok több mint 9000 városát érintve. Amellett, hogy a legszennyezettebb városokban egyértelműen nagyobb volt a bűnözés, arra is rámutattak, hogy „a légszennyezettség hat fő bűnözési kategóriára is hatással volt”, például a gyilkosságra, a nemi erőszakra, a rablásra vagy az autólopásra. A kutatás során az egyes városoknál több mutatót is vizsgáltak, többek között a népsűrűséget, a munkanélküliség arányát, az átlagéletkort és a nemi eloszlást, de még így is a légszennyezettség volt a legfőbb tényező, ami a bűnözés mértékét befolyásolta.

A híres Los Angeles-i szmoggal a turistáknak is meggyűlik a bajaFotó: MARK RALSTON/AFP

Már a fent említett kutatások is elsősorban a levegőben szálló finomszemcsés anyagokat vizsgálták, de a Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói konkrétan a PM2,5-nek nevezett, vagyis a 2,5 mikrométernél kisebb porszemcsék (ezek 30-szor kisebbek, mint az emberi hajszál vastagsága) előfordulására és annak hatásaira fókuszáltak a 682 kamaszkorú fiatal viselkedésének tanulmányozása során. A gyerekek magatartási értékelését egy 8-12 éven át tartó periódusban többször is elvégezték, és a konklúzió szerint a PM2,5 neurotoxikus hatásai miatt a szennyezettebb levegőn felnövő gyerekek egyértelműen hajlamosabbak a csalásra, az iskolakerülésre, a lopásra, a vandalizmusra és a kábítószer-használatra.

Elég csak a szmogra gondolni, máris jön a szorongás

A negatív hatások kiváltásához viszont nem is feltétlenül kell szennyezett területen élni – elég, ha csak rágondolunk. A munkahelyi és szervezeti kultúrát kutató Jackson Lu, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) docense a BBC-nek számolt be arról a kísérletről, amely során az alanyoknak egy súlyosan szmogos városról mutattak fotókat, és arra kérték őket, hogy képzeljék el, hogy ott élnek, majd mondják el, hogy éreznék magukat abban a környezetben.

A teszt eredményeiből kiderült, hogy a résztvevők szorongóbbak és befelé fordulóbbak lettek a kért szituációba helyezkedve, és a kutatók szerint ez a két reakció remek táptalajt nyújt az agresszív és felelőtlen viselkedésnek. „Mindannyian ismerjük az önvédelmi mechanizmust, miszerint amikor idegesek vagyunk, sokkal esélyesebb, hogy valakinek behúzunk egyet, mint amikor nyugodtak vagyunk” – mondta Lu, hozzátéve, hogy ez is jól mutatja, hogy a légszennyezettség a belőle fakadó szorongáson keresztül hogyan vezet káros magatartásformákhoz.

De a szálló por egyszerű fizikai hatásai is befolyásolhatják a viselkedésünket: a szennyezett levegő belélegzésével kevesebb oxigén jut az agyba, ami fejfájást okozhat, és ez az orrba és a torokba jutó porszemcsék irritációjával együtt rontja a koncentrációs képességeket. Egy 2016-os kutatás szerint a súlyosan szennyezett levegő az emberi agy prefrontális lebenyét is károsíthatja – az agykéreg homloklebenyi részét az agyunk vezérigazgatójának is szokás nevezni, mivel többek között az agressziószabályozásért, a figyelem-összpontosításért, a problémamegoldó gondolkodásért és a megfontolt, morális cselekvésért is ez a terület felel.

Közép-Európában nagy a baj

A Greenpeace nemrég kiadott 2018-as adatai szerint Indiában és Kínában találhatók a világ legszennyezettebb városai: a top 50-ből India 25, míg Kína 22 helyet birtokol, két pakisztáni és egy bangladesi város mellett. Országok szintjén már kicsit más a helyzet: Banglades, Pakisztán és India dobogóját Afganisztán, Bahrein, Mongólia és Kuvait követi, Kína itt csak a 12. helyen található.

Budapesti szmogFotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP

Európában Bosznia-Hercegovina (a világrangsorban 14.), Észak-Macedónia (15.), Koszovó (19.), Bulgária (24.), Szerbia (28.), Lengyelország (29.), Horvátország (30.), Csehország (35.), Románia (37.) és Szlovákia (40.) alkotja a top 10-et, de Magyarország szorosan ott lohol a nyomukban, a világ 43. legszennyezettebb levegőjű országaként. Országon belül a következőképp alakul a rangsor: Sajószentpéter, Miskolc, Kazincbarcika, Nyíregyháza és Dunaújváros az öt legrosszabb levegőminőségű város, Budapest itt 12. helyen áll.

Magyarországon a levegőminőség mérését és értékelését az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) végzi, a különböző szennyezőanyagokat észlelő automata állomásokon és manuálisan gyűjtött minták laboratóriumi elemzésével is. Az OLM adatait valós időben lehet követni az Időkép országos szmogtérképén, vagy a meteorológiai szolgálat városi légszennyezettséget előrejelző oldalán.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Nyilvánosságra hozták a hírhedt Molotov–Ribbentrop-paktum titkos jegyzőkönyvének eredeti példányait

Május végén Moszkvában először publikálták az Európa felosztásáról rendelkező egyezmény és az ahhoz tartozó titkos kiegészítő jegyzőkönyv szovjet oldalon megőrzött változatának eredeti példányait. A szovjet-német megnemtámadási szerződés nyilvános és titkos részeinek kalandos utóéletét Sz. Bíró Zoltán történész idézi fel.