Lovász László MTA-elnök: Garantálni kell a tudományos kutatások szabadságát, függetlenségét és feltételeinek stabilitását
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a magyar tudományosság egészének jövőjét meghatározó előterjesztésekről dönt a testület május 6-án kezdődő közgyűlése áll az MTA frissen kiadott közleményében.
Lovász László elnök köszöntőjével hétfőn reggel megkezdte munkáját az MTA 191. közgyűlése. Az Akadémia elnöke nyitóbeszédében egyetértett azzal, hogy jöjjön létre a kormányzati igények hatékonyabb megvalósítása érdekében egy új, az akadémiai kutatóhálózatot irányító szervezet.
Lovász szerint ennek a testületnek az összetétele és jogköre azonban csak olyan lehet, amely garantálja a tudományos kutatások szabadságát, függetlenségét és feltételeinek stabilitását.
A közgyűlés dönt az Akadémia működésével kapcsolatos stratégiai elvekről, és szabályzatot alkot az Akadémia szervezetéről és működéséről, a vagyongazdálkodással kapcsolatos szabályokról. A közgyűlés alapítói jogkörében dönt költségvetési szervek, így a kutatóintézetek megalapításáról, átszervezéséről, átsorolásáról, megszüntetéséről.
A közlemény kiemeli, hogy a közgyűlés határozatai kötelező érvényűek az MTA összes szervezetére és vezetőjére.
Mint ismeretes, az MTA eddig szabadon elköltött állami forrásainak jó részét a kormány a jövőben saját hatáskörben, a Palkovics László által vezettett Innovációs és TEchnológiai Minisztériumon (ITM) keresztül osztaná szét, miközben földarabolná az eddig egységes kutatóintézeti hálózatot, megszüntetve számos tudományos műhelyt is.
Korábban az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk az MTA jövőjével: