A fürdőzőket nem érinti a Duna antibiotikum-szennyezettsége

A Qubit is beszámolt arról az átfogó kutatásról, amely során a világ folyóinak antibiotikum-szennyezettségét mérték, és amelyből kiderült, hogy Európában a vizsgált folyók közül a Duna klaritromicin-értéke a legmagasabb.

Verő György, a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete élőfolyókkal kapcsolatos programjainak projektvezetője kedden a közmédiában elmondta: „a vizek kémiai szennyezése az egyik legfontosabb mutatója a felszíni és felszín alatti vizek állapotának”, és hangsúlyozta, hogy a Dunában kimutatott mennyiségek nagyon kicsik, ráadásul ausztriai mintavételi helyekről származnak.

A szakértő arra is kitért, hogy az antibiotikumok jelenléte a vizekben elsősorban a mikroorganizmusokra hat, ezekben rezisztenciát alakíthat ki. Az antimikrobiális rezisztencia elterjedése a legkülönbözőbb problémákat okozhatja hosszú távon, köztük humán egészségügyi problémákat is, és kihat a természetben élő állatok populációjára.

Égetőbb probléma a szabályozatlan folyók eltűnése

„Európa a világ azon területei közé tartozik, amelyet a folyók átalakítása különösen súlyosan érint. A Nature című folyóiratban most megjelent tanulmány mintegy 250 folyót vizsgált. A nagy folyók kétharmada különböző beavatkozásokkal szabályozott, ezek közül a legdrasztikusabb a keresztgátak építése, általában áramtermelési céllal. Magyarországon alapvetően síkvidéki folyószakaszok találhatók, itt elsősorban az árterek szűkültek be, a partokat stabilizálták, folyószakaszokat vágtak át, ami a vizekhez köthető élőhelyek visszaszorulását okozza” - mondta Verő.

A WWF munkatársa szerint nagy folyóink árterei az elmúlt kétszáz-háromszáz évben óriási mértékben csökkentek, és gyakorlatilag megszűnt a korábbi biológiai sokféleség, miközben jelentősen romlott e területek vízellátása, ami a mezőgazdaságra is komoly hatással van. Elmondta: az EU vízkeret irányelve, amely 2027-re jó állapotú folyókat vetített előre, komoly veszélyben van.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: