Mit tesznek a világ nagyvárosai a több millió patkány ellen?

Budapesten minden jel szerint patkányhelyzet van, a legóvatosabb becslések szerint is a duplájára nőtt az észlelések száma az elmúlt hónapokban, ami százas nagyságrenddel több patkányt jelent a fővárosban. Chicagóban, Mumbaiban vagy Londonban valószínűleg kiröhögnének minket ezért, a világ nagyvárosaiban ugyanis örülnek, ha milliós létszám alatt tudják tartani a rágcsálókat.

Persze van egy város, amely akár címerállatának is választhatná a patkányt. A New York magazin életmódkiadványa, a Cut épp májusban jelentkezett egy olyan cikkel, amely a következő címet kapta: „Ez a patkányok városa, mi csak benne élünk”. Az írás a New York Times aznapi riportját (cím: „A patkányok átveszik az irányítást New York felett”) foglalja össze, amelyből kiderül, hogy a városban 2014 óta 38 százalékkal emelkedett meg a patkányészlelések száma, annak ellenére, hogy 2017-ben Bill de Blasio polgármester 32 millió dolláros akciótervet hirdetett a rágcsálók elleni hatékonyabb fellépésre.

A New Yorkot is elárasztó vándorpatkányok (Rattus norvegicus)Fotó: LENARTOWSKI/BSIP

Annak, hogy az elmúlt években ilyen mértékben elszaporodtak a patkányok az Egyesült Államok nagyvárosaiban (Washingtonban, a fővárosban a háromszorosára nőtt a bejelentések száma 2014 óta), két fő oka van a Times okfejtése szerint: a dzsentrifikációt hajtó, virágzó építőipar, amelynek köszönhetően a patkányok föld alatti járatait is sorra túrják fel, valamint a klímaváltozás, mivel az enyhébb időjárás miatt több rágcsáló éli túl a teleket. A legnagyobb probléma viszont továbbra is a hulladékkezelés: az este a házak elé kihelyezett szemeteszsákokat csak reggel viszik el, így a patkányok egész éjszaka lakomázhatnak – és jól oda is szoknak, ugyanis szeretnek az ételforrásuktól 30-120 méterre megtelepedni.

A patkányirtóknak a rágcsálók szaporodási ciklusa sem kedvez. Egy nőstény évente akár ötször is képes szülni, minden esetben 7-14 utódot hozva a világra (ennek körülbelül a fele szintén nőstény lesz), míg az egyedek 5 hetes korukban érik el a nemi érettséget – így egyetlen patkánypár mindent egybevéve 2-15 ezerrel tudja megnövelni populációt egy év alatt.

Szovjet patkánylottóval indult a 20. századi nagy felismerés

A történelem során a legkülönfélébb eszközökkel igyekeztek megfékezni a patkányok terjedését. A kutyák és macskák bevetése mellett talán Moszkva példája a legkirívóbb, ahol az 1917-es forradalom után szaporodtak el nagyon a patkányok – a szovjet módszert a Városi Szemle ismertette 1929-ben:

„A város elhatározta, hogy sorsjátékot rendez, amelyben mindenki részt vehet, aki a kitűzött határidőig beszállítja egy patkány hulláját. Minden ötezer patkányra kisorsolnak kétszázötven rubel jutalmat. Aki tehát egymaga ötezer patkányt el tud pusztítani, az sorsolás nélkül megkapja a kétszázötven rubelt. A szovjetfőváros tanácsa az eszmét a Formoza-szigetről vette, ahol ilyenféle sorsjáték segítségével nem egészen hat hónap alatt kétmillió patkányt öltek meg a nyerni akarók.”

Egy 1920 környékéről származó kínai plakát: a férfi irtószerrel fújja le a kártevőket (köztük egy patkányt), a nő pedig elsöpri őket az útbólFotó: Photo12

A Magyarország című hetilap 1981-ben, a már akkor világhírű budapesti patkányirtás kezdetének tizedik évfordulóján sorolt fel néhány nemzetközi példát, hogy kontextusba kerüljön a csodával felérő budapesti patkánymentesség. Amellett, hogy a lap beszámolt az Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) 1975-es becsléséről, miszerint a Földön 4,25 milliárd darab patkány élhet (az emberi népesség ekkor 4 milliárd volt), a következő városok helyzetét emelte ki:

  • „Nauktravana Politika, 1979. június 10.: Belgrádban minden emberre két patkány jut.”
  • „Arbeiter Zeitung, 1980. augusztus 1.: A hatóságok becslése szerint kb. 15 millió patkány van Bécsben, tehát 1 lakosra 8 jut — bár a város megbízásából 20 kártevőirtó cég alkalmazottai rendszeresen irtják a patkányokat.”
  • „Valéry Giscard d’Estaing volt francia elnök 1979-ben figyelmeztette Párizs lakóit, hogy három fő csapás fenyegeti őket: az infláció, a munkanélküliség és az a 3 millió patkány, amely a fővárosban él.”
  • „Négymillió lakója van Madridnak és ugyanennyire becsülték 1978-ban a spanyol főváros illetékes hatóságai a patkányok számát. A köztisztasági hivatal által végzett általános patkányirtás révén 600 000-rel remélték csökkenteni a patkányok seregét.”
  • „Rómában a patkányirtással megbízott cég vezetője 15 millióra becsülte a szürke rágcsálók számát. Másfél éves irtóhadjáratot szerveztek annak reményében, hogy a patkányok 60%-a elpusztul."
Patkányfogásra kiképzett terrierek Londonban egy 1823-as rajzonFotó: Photo12

Mivel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1959-ben levette a pestist – ami ekkoriban már csak évi 100-200 halálos áldozattal járt – az aktív járványok listájáról, a sajtóhírekben előtérbe kerültek azok a további betegségek, amiket szintén a patkányok okoznak: toxoplazmózis, szalmonellózis, rickettsiózis, tularémia, leptoszpirózis, trichinellózis – ezek többsége akár halálos kimenetelű is lehet.

A tömegesen elindított patkánykutató projektek megállapították, hogy fejlett szagló- és ízlelőképességüknek köszönhetően mindig a számukra legízletesebb és energiaszükségletüknek leginkább megfelelő táplálékot választják ki és fogyasztják el, majd a táplálkozás során szerzett tapasztalatok az inger erősségétől függően egyrészt emlékezetükbe vésődnek, másrészt képesek ezeket átadni és elterjeszteni egy közösségen belül. Emiatt a házi és vándorpatkányok nemcsak környezeti adottságokhoz, hanem az irtási eljárásokhoz is könnyen alkalmazkodnak.

Ínyenc patkányok FranciaországbanFotó: Régis Cavignaux/Biosphoto

„A WHO és a FAO adatai szerint 1975-ben a patkányok világviszonylatban 33—42,5 millió tonna élelmiszert, zömében kenyérgabonát, rizst, cukornádat stb. pusztítottak el. Az európai ember egyszerűen el sem tudja képzelni a trópusok patkányproblémáját, hiszen a rágcsálók által tönkretett termények mennyisége 130 millió ember ellátására volna elegendő! Indiában, ahol közel 800 millió lakos, és mintegy 5000 millió patkány él, ha sikerülne a patkányok számát radikálisan csökkenteni, bizonyára jelentősen csökkenne az éhínség is” – írta a Magyarország.

Jó, de mit tesznek a patkányok ellen a 21. század nagyvárosai?

A pestistől tehát már nem kell nagyon félnünk, helyette sok új problémát felvetnek a 21. századi patkányok. Amellett, hogy 11 különböző betegséget terjesztenek, a csatornából felúsznak a vécébe, veszélyeztetik a tengeri madarakat a tojásaik és fiókáik zsákmányul ejtésével, ezzel a madárürüléket trágyaként hasznosító korallzátonyoknak is keresztbe tesznek, és persze a gazdasági káruk is felbecsülhetetlen, legyen szó a mezőgazdaságról vagy az elrágott vezetékekről. És közben nemcsak jól alkalmazkodnak, de fejlődnek is: tavaly először mutattak ki emberben hepatitis E vírust, ami addig csak a patkányok között terjedt.

Csemegéző vándorpatkányFotó: LENARTOWSKI/BSIP

Szakértők szerint lehetetlen megállapítani egy város teljes patkánypopulációjának nagyságát, ezért ragaszkodnak sokszor még szakmai írásokban is ahhoz a közhiedelemhez, miszerint a nagyvárosokban annyi patkány él, ahány ember. Ez W. R. Boelter The Rat Problem című 1909-es könyvéből származik, amelyben a szerző leírja, hogy Angliában egy holdnyi földterületenként egy patkány él, és mivel az ország lakossága ekkor 40 millió volt, területe pedig 40 millió hold, adta magát az egyszerűsítés, amit később önkényesen ráhúztak más városokra is.

New York: szárazjég, oposszumok, fogamzásgátlás

New York patkányainak számát tették már 16, 28 vagy 32 millióra is, de az eddigi legmegbízhatóbb becslés egy 2014-es statisztikai elemzésből származik, amely szerint körülbelül 2 millióan lehetnek a New York-i rágcsálók. Itt az óriási létszám ellenére az előző évtized közepéig kizárólag a bejelentések alapján irtották a patkányokat, és csak utána dolgoztak ki ezzel párhuzamosan preventív stratégiát is.

2013-tól a 4-vinil-ciklohexén-dioxid nevű szerves vegyület felhasználásával készült szer kihelyezésével igyekeztek sterilizálni a patkányokat, hogy a korai menopauza beálltával ne szaporodjanak túl gyorsan, de ennek hatását – az újabb sterilizációs próbálkozásokból kiindulva – máig sem látni. Ennél hatásosabb akció volt a szárazjéggel való irtás 2018-as bevezetése: a kihelyezett szárazjég-, vagyis szilárd szén-dioxid-tömbök idővel gázzá alakulnak, ami beszivárog a patkányok járataiba és örökre elaltatja őket.

A leglátványosabb húzás mégsem a városvezetéstől, hanem egy civil csoporttól érkezett a New York-i patkányprobléma megoldására: az 1990-es években alakult Ryders Alley Trencher-fed Society (RATS) nevű csoport tagjai éjszakánként, sokszor a legfontosabb informátoraiknak tartott hajléktalanok észlelései alapján járják New York sikátorait és parkjait, természetesen patkányra vadászó kutyáik társaságában.

A R.A.T.S. csapata a zsákmányokkalFotó: Facebook / R.A.T.S.

Az állatok bevetését a brooklyni képviselők is jó ötletnek látták, de az ő tervük balul sült el: 2010-ben oposszumokkal árasztották el a kerület parkjait, hogy levadásszák a patkányokat, ehelyett a prédának szánt állatok – folyamatosan kicselezve támadóikat – megmenekültek, az oposszumok pedig szintén elszaporodtak városszerte, szabadságukat pedig kukák felborításával és a gyümölcsfák lelegelésével ünnepelték.

Prérifarkasok, mesterlövészek és a génszerkesztett patkány

Illinois-ban még a kutyákra is rákontráztak: 2000-ben egy ökológiai kutatás részeként prérifarkasokat szabadítottak a Chicagónak is otthont adó Cook megye utcáira – ma már több mint négyezren vannak. Mivel a rágcsálókat egyébként is kedvelik a prérifarkasok, az USA 3. legnagyobb városa pedig hemzseg tőlük, a program részeként az állatok patkányfogási gyakorlatait is vizsgálják a kutatók.

Chicago, New York és Washington főváros már a big datát is bevetette a patkányritkítási stratégiák kidolgozásában: a bejelentések helyadatai mellett olyan információkat is térképre visznek, mint a fertőzött épületek kora és állapota, a környék népsűrűsége, a környező éttermek száma, a sikátorok mérete és állapota, a csatornarácsok pozíciója és a parkok, kertek távolsága. Ezek alapján azt remélik, hogy pontosabb megelőző csapásokat tudnak majd mérni a patkányokra.

Párizsban, ahol 3,8 milliós patkánypopulációt tartanak számon a 2,15 millió ember mellett, 2018 januárjában hirdettek átfogó patkányellenes kampányt, 1,7 millió eurós költségvetéssel. Az irtások mennyiségének megtriplázásán kívül elkezdték büntetni azokat, akik rendszeresen etetik a patkányokat, a csatornafedeleket úgy alakították át, hogy ne tudjanak feljönni rajta a patkányok, a könnyen szétkapható utcai szemeteseket pedig légmentesen záródó kukákra cserélték.

Egy francia patkányellenes tüntetés Allanche városábanFotó: THIERRY ZOCCOLAN/AFP

Nemrég Teheránban észleltek macskaméretűre nőtt szuperpatkányokat, az iráni vezetők pedig nem tétlenkedtek: hőkamerával és légpuskával felszerelt mesterlövészcsapatokat küldtek a patkányokra. Bár pontos adatok itt sem ismertek, az iráni állam szerint egy lakosra hat patkány jut, így Teheránban 50 millió rágcsálót tartanak számon.

India legnagyobb városában, a 13 millió lakosú Mumbaiban még egy olyan szokás van érvényben, ami a Brit Birodalom idejéből maradt fenn: a városvezetés éjjeli patkányölő csapatokat fizet, amelyek tagjai hegyes szerszámokkal járják az utcákat, patkányokra vadászva. A jelentkezőknek 18 és 30 év között kell lenniük, legalább 10 osztályt el kellett végezniük, 50 kg-t el kell bírniuk és egy írásos vizsga mellett a patkánygyilkos módszerükről is be kell mutatniuk egy videót. Heti hat napot dolgoznak, és fejenként napi 30 döglött patkányt fel kell tudni mutatni, különben nem kapnak fizetést.

Fotó: Mahesh G/The Times of India

Skóciában a múlt helyett a jövő módszereit próbálgatják: az Edinburgh-i Egyetem kutatói a génszerkesztéshez használt CRISPR technikával módosítanák úgy a patkányok hímivarsejtjeit, hogy az X kromoszóma kiiktatásával lényegében csak hím egyedek születhessenek, így néhány generáció alatt szaporodásképtelenné válna Nagy-Britannia teljes, több tízmilliósra becsült patkánytársadalma.

Reinkarnálódott patkányistenek

De nem mindenhol a tömeges irtás az elsődleges reakció a patkánypopulációk kezelésére. Az indiai Rádzsasztán állam egyik kisvárosában található Karni Mata templomban körülbelül 25 ezer házi patkány él a papok között, mert Durga istennő reinkarnációja, a 14. században élt Karni Mata leszármazottjait látják bennük, ugyanis a legenda szerint a nő egyezséget kötött Jamával, a halál urával, hogy családtagjai haláluk után patkányként térnek vissza a földi világba, amíg újjá nem születnek emberként.

A Karni Mata templom patkányistenei a zarándokok által felajánlott tejből isznak, amibe később belepusztulnakFotó: CORDIER Sylvain / hemis.fr/hemis.fr

A szentként tisztelt patkányokhoz rengetegen járnak leróni tiszteletüket, de szépen tizedelik is a populációt azzal, hogy tejet és édességeket adnak nekik, amely miatt cukorbetegségben és gyomorproblémák miatt pusztulnak el tömegesen – persze nem tart sokáig, amíg a számuk visszanő az eredetire. Nagyjából tíz darab fehér patkány is él közöttük, róluk azt tartják, hogy Karni Mata és legszűkebb családjának reinkarnációi. A zarándokok gyakran maguk is belekóstolnak abba a tejbe, amibe a patkányok már beleittak, azt ugyanis ezáltal felszenteltnek vélik.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: