Az IEA frissen kiadott riportja szerint a következő 5 évben több mint 7000 gigawattal nő majd a megújulóenergia-ipar, ezzel elérhetőnek látszik a 2030-ra kitűzött cél, hogy megtriplázzák a termelést.
A NASA már 55 éve felvetette az űrbeli áramtermelés ötletét, de a kutatók most jutottak el odáig, hogy üzembe helyezzék a korlátlan megújuló energiát ígérő technológia prototípusát.
Jóváhagyták az évi 16 ezer megawattóra villamosenergia-termelésre képes naperőmű csatlakozási kérelmét.
A magyarországi naperőművek 2000 megawatt fölött termeltek múlt kedden, és öt órán át többet adtak a hálózatba, mint a paksi atomerőmű.
A párizsi klímacélok eléréséhez alacsony kibocsátású áramtermelésre kell átállni, de sokan aggódnak amiatt, hogy az ehhez szükséges anyagok előállítása túl nagy környezeti terheléssel járna. Egy friss kutatás szerint ettől nem kell félni, és a geológiai készletek sincsenek veszélyben.
Reményteli jelentést adott ki a megújuló energia forradalmáról a Nemzetközi Energiaügynökség: a következő öt év alatt annyit nő a globális zöld kapacitás, mint az elmúlt húsz évben összesen.
Az egy kilométer átmérőjű, a világűrbe telepített naperőmű gigawattos mikrohullámokat sugározna a Földre, hogy a nap 24 órájában áramot termeljen. A kísérleteket a következő években kezdhetik, a sugárzás hatásai még nem tisztázottak.
Románia belehúzott a megújulóenergia-projektekbe, az aradi napelempark közel kétszer akkora lenne, mint Európa jelenleg legnagyobb ilyen létesítménye. A 370 ezer otthon energiaellátását biztosító erőmű építését már a jövő év elején megkezdenék.
A gigantikus műholdakat robotok szerelnék össze a világűrben, majd a napelemei által termelt energiát rádióhullámokká alakítanák, és egy földi vagy tengeri vevőállomásra sugároznák. Ambiciózus terv, de több állam és magáncég összefogásával megvalósítható – a brit kormány már benne van a dologban.
A 60 ezer ember energia-ellátására elegendő, szilvavirág-alakzatba rendezett napelemeket egy víztározóban helyezték el, így nem a szűkös szárazföldi területen foglalják a helyet, ráadásul a vízen lebegő erőmű turisztikai látványosságnak sem utolsó.
A 2024-re elkészülő naperőmű közel 3 millió napelemből áll majd, 53 négyzetkilométeren terül el, és várhatóan 1,65 gigawatt áramot termel majd. Ez már nem sokkal marad el a világ legnagyobb, Indiában található napelemparkjától, vagyis Ázsia után a nyugati világ is kezd felzárkózni a megújuló energiák terén.
De hogyan fogjak hozzá? – kérdezheti a tanácstalanul bámuló őstermelő a traktorülésbe süppedve. Szerencsére a hazai áramszolgáltatók biztosíthatják az ehhez szükséges technikai hátteret, így nemcsak a saját, hanem mások energiafogyasztását is fedezhetik. Az efféle kezdeményezéseket a karbonsemlegességet célzó hazai energiastratégia is támogatja. De milyen energiatárolókat érdemes használni a napelemekhez, és hogyan mérhetjük ezek hatásfokát?
A földgáz üzemű erőművek után a megújuló energiatermelés is megelőzte a szénszektort az USA-ban. A szél-, nap-, víz-, biomassza- és geotermikus erőművek egyre olcsóbban és egyre nagyobb hatásfokkal működnek.
Az Audi logisztikai központjainak tetejére tervezett naperőműpark az ígéret szerint ötezer háztartás évi szükségletének megfelelő energiát termel majd 2020-tól.