Az Egyesült Államok 2019. augusztus 2-án, hathónapos türelmi idő után végleg felmondta a hidegháború befejezéséhez hozzájáruló egyezményt a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról, amit még Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov írt alá 1987 decemberében.

A szovjet ratifikálással 1988 júniusában életbe lépett INF-szerződés (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty) értelmében az USA és a Szovjetunió 1991-ben összesen 2692 darab rakétát semmisített meg nemzetközi ellenőrök felügyelete mellett. Az egyezmény arra is kitért, hogy a két ország rendszeresen ellenőrizheti egymás nukleáris arzenálját, továbbá tiltotta, hogy a két fél Európában állomásoztasson szárazföldi telepítésű rakétákat.

A legsúlyosabb nukleárisfegyver-korlátozási válság az 1980-as évek óta

Donald Trump amerikai elnök 2018 októberében, John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó javaslatára jelentette be, hogy az orosz fél szerződésszegése miatt kihátrál az egyezményből – az oroszok az elmúlt években olyan nagy hatótávolságú rakétákat fejlesztettek, amiket tilt az INF-szerződés.

Ilyen volt például a 9K720 Iszkander ballisztikus rakétarendszer részeként fejlesztett 9M729 jelzésű rakéta is, ami Oroszország szerint 480 kilométeres hatótávolságával megfelel az INF-szerződésnek, de a NATO szerint a tiltott, 500 és 5500 kilométer közötti tartományban van a valódi hatótávolsága.

A Guardian biztonságpolitikai szakértője szerint

„ez a legsúlyosabb válság a nukleáris fegyverek korlátozásában az 1980-as évek óta. Ha az INF-szerződés összedől, és az új stratégiai fegyverzetcsökkentő egyezmény (New START) is lejár 2021-ben, a világon 1972 óta először nem lesz semmilyen korlátozás a nukleáris államok rakétafegyverkezésére nézve.”

Az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo végül 2019. február 1-én jelentette be a NATO által is támogatott kihátrálást, mondván, hogy „Oroszország éveken keresztül lelkiismeret-furdalás nélkül megsértette a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződést”, és ezzel európaiak és amerikaiak millióit sodorja nagyobb veszélybe, amire az USA-nak kötelessége megfelelő választ adni. Vlagyimir Putyin orosz elnök már másnap válaszolt a hírekre, és elmondta, hogy ha az amerikaiak felmondják a szerződést, akkor ők is, és ha az amerikaiak új rakétákat tesztelnek, akkor ők is. A szerződést először 6 hónapra felfüggesztették, majd augusztus 2-ától semmissé tették.

„Az Egyesült Államoknak ez a lépése kiszámíthatatlanná teszi a világpolitikát, a fejleményeket pedig átláthatatlanná” – jelentette ki Mihail Gorbacsov az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva. A 88 éves politikus szerint nemcsak Európa, hanem az egész világ biztonsága veszélybe kerül azzal, hogy Washington felmondta az INF-szerződést. „A megállapodás vége aligha fog a nemzetközi közösség előnyére válni” – figyelmeztetett az egyezmény egykori aláírója.

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint „a világ a nukleáris háború felbecsülhetetlen jelentőségű fékét veszíti el. Ez valószínűleg növelni, és nem csökkenteni fogja a ballisztikus rakéták fenyegetését. Attól függetlenül, hogy mi történik, a feleknek kerülniük kell a destabilizáló fejlesztéseket, és sürgősen meg kell egyezniük a nemzetközi fegyverkezési korlátozások új, közös útjáról.” 

Senki sem akar új fegyverkezési versenyt, de a Trump-kormány diplomáciai képességében sem bíznak

„Én úgy tekintek az INF bukására, mint a legutóbbi fejezetre egy nagyobb történetben, ami az amerikai-orosz kétoldalú stratégiai stabilitási keretrendszer összeomlásáról szól. Az ilyen fegyverkezést korlátozó egyezmények nem tudtak alkalmazkodni a biztonsági környezet változásaihoz” – mondta a Hill nevű washingtoni lapnak Frank Rose, aki a fegyverkezési korlátozások ellenőrzéséért és betartatásáért felelős külügyminiszter-helyettes volt az Obama-kormányban. 

Rose szerint most az a legnagyobb kérdés, hogy a Trump-kormány diplomáciai képességei elegendőek-e az egyezmény bukásának megfelelő kezelésére. A cél szerinte az lenne, hogy fennmaradjon az USA szövetségeseinek kohéziója, szinten maradjon az oroszokkal kapcsolatos stabilitás közép- és rövid távon, és mindez megkönnyítse az átállást a jelenlegi stabilitási keretrendszerről.

A szakértő azért jelezte, hogy a feltételezett diplomáciai képességek nem kielégítőek – főleg, hogy a külügyminisztérium fegyverkezésiverseny-korlátozásért és stratégiai stabilitásért felelős hivatalának létszáma a közelmúltban 14-ről 4 főre csökkent.

A kongresszus Trump-kritikus tagjai a lap szerint abban reménykednek, hogy legalább az igény megfogalmazódott a kormány tagjaiban az egy új egyezményre. „Értem, hogy az oroszok megszegték az egyezményt. De nincs értelme egyszerűen kihátrálni, és nem próbálkozni más tárgyalási módszerrel, hiszen egy újabb fegyverkezési verseny senkinek sem áll érdekében” – mondta a fegyveres erők képviselőházi bizottságának demokrata elnöke, Adam Smith.

Marad az Obama-Medvegyev paktum

Így egyetlen nukleáris fegyverkezést korlátozó megállapodás marad érvényben a két ország között, a New START, amit 2010-ben írt alá Barack Obama és Dmitrij Medvegyev. Ennek értelmében nagyjából a felére csökkent az interkontinentális és tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéták, valamint a nehézbombázó gépek száma, az ezekhez tartozó robbanófejek készlete pedig a harmadára-negyedére esett vissza – utóbbiak számát 1550-ben maximálták.

Ezt az egyezményt is közismerten ellenzi Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, aki már jelezte, hogy a kormány valószínűleg nem él majd a két év múlva lejáró szerződés 2026-ig való meghosszabbításának lehetőségével.

Helyette a kormány olyan nemzetközi megállapodásokban gondolkodik, amely a jelenlegi szerződésekben nem tárgyalt, újfajta fegyvereket és Kínát is bevonná az egyezmények keretébe. Ennek érdekében egy amerikai delegáció már le is ült tárgyalni az oroszokkal Genfben, ahol a külügyminisztérium szerint szóba került „az elnök víziója a nukleáris fegyverkezési korlátozás új irányairól Oroszországgal és Kínával”.

A NATO nem lépne az orosz útra, de a Pentagon már robotrepülőgépeket tesztelne

„Nem fogjuk lemásolni, amit Oroszország csinál. Nem akarunk újabb fegyverkezési versenyt, de mivel Oroszország új rakétákat állít hadrendbe, biztosítanunk kell, hogy az elrettentési és védelmi stratégiánk hitelesek és hatásosak maradjanak. Ez a NATO feladata” – mondta a Hillnek Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.

A Pentagon 10 millió dolláros keretet igényelt a 2020-as költségvetésből olyan rakétarendszerek fejlesztésére, amelyek hatótávolságuk miatt az INF-szerződés szerint még tiltottak lettek volna – márciusban 1000 kilométeres hatótávú robotrepülőgépek teszteléséről beszélt a védelmi minisztérium.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: