A második világháború után Nagy-Britanniában parázs vita bontakozott ki arról, hogy lehet-e büntetni a homoszexualitást. Az akkori események kísértetiesen hasonlítanak arra a folyamatra, ami ma Magyarországon zajlik, ezért érdemes feleleveníteni az elhangzott érveket, és számba venni a tanulságokat.
A mindent behálózó propaganda és a deepfake videók korában is segítik a tisztánlátást a megfelelően archivált, hitelesen feldolgozott források – hangzott el a CEU Bibó István Szabadegyetemének kedd esti rendezvényén.
Miközben a propaganda a munkások érdekvédelmétől volt hangos, Magyarországon a 20. században nemcsak a nyugati, hanem a szocialista országokhoz képest is semmibe vették a munka és a szabadidő egyensúlyát, és erről archív felvételek sora tanúskodik.
„A benyomásaim jóval kedvezőbbek, mint előre hittem volna, de annyi legalábbis biztos, hogy messze nem olyan rossz az élet, ahogy azt én és a legtöbb nyugati gondolná” – írta noteszébe az amerikai fotós, aki négy évvel a szabadságharc vérbe fojtása után érkezett a legvidámabb barakkba.
A Nemzetközi Űrállomást, az ISS-t néhány év múlva nyugdíjazzák, így a kínai Tienkung lesz az egyetlen állandó bázis az űrben, az USA pedig másodhegedűssé válik az alacsony Föld körüli pályán. Kína abban bízik, hogy magához csábíthatja az ISS-projekt eredeti támogatóit: az orosz Roszkoszmosz mellett az Európai Űrügynökség is közös projekteket tervez az ázsiai országgal.
1960 júniusában a magyar hírszerzés jelentős akció keretében, Kádár János tudtával rabolta haza Ausztriából Molnár Istvánt, aki megúszta nyolcéves börtönbüntetéssel, és még a rendszerváltást is megélte. Pótolhatatlan veszteség, hogy a szövevényes kémsztori egyetlen filmest vagy történészt sem ihletett meg, amíg életben voltak az események tanúi.
Az élesedő proletárdiktatúrában 1950 után egyre inkább csak olyanok vállalkoztak kémkedési feladatokra, akik a társadalom alsóbb rétegeibe tartoztak, nem voltak képesek felmérni a kockázatot, vagy csak úgy érezték, hogy nincsen vesztenivalójuk. Ők adták a halálra ítélt és kivégzett kémek túlnyomó többségét – közéjük tartozott Hornyák János is.
Mind egyértelműbb, hogy Kína már a határain túli világot is aktívan próbálja alakítani, és legalábbis Ázsiában, de lehet, hogy az egész világon politikai-katonai dominanciára tör. Új hidegháború kezdődik éppen, az egyik sarokban Kínával, a másikban az USA-val és ázsiai szövetségeseivel.
Az amerikai titkosszolgálatok már egy ideje tudták, ki volt az a Szerencse fia fedőnevű ügynök, aki az atomprogramról jelentett a szovjeteknek, a történészek viszont csak most kapták meg a negyedik ismert nevet. Azt, hogy pontosan mit jelentett, máig nem lehet tudni, mindenesetre Vörös Csillag-rendet kapott érte.
Kevesen tudják, hogy Vietnamban magyar békefenntartók is működtek 1973 és 1975 között, ráadásul ketten közülük életüket is vesztették. Komolyabb eredményekre nem jutottak, elismerést sem kaptak, mindenre rányomta a bélyegét a hidegháború és a rivális titkosszolgálatok versengése.
A Föld átlaghőmérséklete 2-5 fokkal csökkenne, és 20-35 százalékkal kevesebb napfény jutna a felszínre. Egy ilyen konfliktus a pesszimista forgatókönyv szerint két és félszer annyi áldozatot követelhet, mint a második világháború.
Az Egyesült Államok a hidegháború csúcspontján Grönlandon is létesített egy titkos támaszpontot. A Jégféreg projektben nukleáris reaktort is telepítettek a jégpáncél alá. A hadsereg 1967-ben feladta a bázist, a szemetet meg hátrahagyta, hadd lepje be a hó és a jég. Csakhogy a jég most elolvad.
Az atomfegyver kidolgozására irányuló Manhattan terv magyar tudósai, a marslakók olyan etikai dilemmát hoztak létre, amely a mai napig fennáll: általuk vált az emberiség az apokalipszis urává. Azóta is folyik a vita, hogy mennyiben szárad a tudósok lelkén a két bomba 185 ezer japán áldozata.
Teller Edét, Szilárd Leót és társaikat Amerikában csak marslakókként emlegették, erre a tudósok persze alaposan rá is játszottak, miközben mellesleg megmentették a világot. Vagy végveszélybe sodorták, nézőpont kérdése.
Az amerikaiak szerint Oroszország megszegte az egyezményt, az oroszok ezt tagadták, de az 1987-ben aláírt INF-szerződés felbontása ellen nem nagyon tiltakoztak. Szakértők az 1980-as évek óta történt legnagyobb nukleáris fegyverkezési válságról beszélnek.