1960 júniusában a magyar hírszerzés jelentős akció keretében, Kádár János tudtával rabolta haza Ausztriából Molnár Istvánt, aki megúszta nyolcéves börtönbüntetéssel, és még a rendszerváltást is megélte. Pótolhatatlan veszteség, hogy a szövevényes kémsztori egyetlen filmest vagy történészt sem ihletett meg, amíg életben voltak az események tanúi.
Az élesedő proletárdiktatúrában 1950 után egyre inkább csak olyanok vállalkoztak kémkedési feladatokra, akik a társadalom alsóbb rétegeibe tartoztak, nem voltak képesek felmérni a kockázatot, vagy csak úgy érezték, hogy nincsen vesztenivalójuk. Ők adták a halálra ítélt és kivégzett kémek túlnyomó többségét – közéjük tartozott Hornyák János is.
Mind egyértelműbb, hogy Kína már a határain túli világot is aktívan próbálja alakítani, és legalábbis Ázsiában, de lehet, hogy az egész világon politikai-katonai dominanciára tör. Új hidegháború kezdődik éppen, az egyik sarokban Kínával, a másikban az USA-val és ázsiai szövetségeseivel.
Az amerikai titkosszolgálatok már egy ideje tudták, ki volt az a Szerencse fia fedőnevű ügynök, aki az atomprogramról jelentett a szovjeteknek, a történészek viszont csak most kapták meg a negyedik ismert nevet. Azt, hogy pontosan mit jelentett, máig nem lehet tudni, mindenesetre Vörös Csillag-rendet kapott érte.
Kevesen tudják, hogy Vietnamban magyar békefenntartók is működtek 1973 és 1975 között, ráadásul ketten közülük életüket is vesztették. Komolyabb eredményekre nem jutottak, elismerést sem kaptak, mindenre rányomta a bélyegét a hidegháború és a rivális titkosszolgálatok versengése.
A Föld átlaghőmérséklete 2-5 fokkal csökkenne, és 20-35 százalékkal kevesebb napfény jutna a felszínre. Egy ilyen konfliktus a pesszimista forgatókönyv szerint két és félszer annyi áldozatot követelhet, mint a második világháború.
Az Egyesült Államok a hidegháború csúcspontján Grönlandon is létesített egy titkos támaszpontot. A Jégféreg projektben nukleáris reaktort is telepítettek a jégpáncél alá. A hadsereg 1967-ben feladta a bázist, a szemetet meg hátrahagyta, hadd lepje be a hó és a jég. Csakhogy a jég most elolvad.
Az atomfegyver kidolgozására irányuló Manhattan terv magyar tudósai, a marslakók olyan etikai dilemmát hoztak létre, amely a mai napig fennáll: általuk vált az emberiség az apokalipszis urává. Azóta is folyik a vita, hogy mennyiben szárad a tudósok lelkén a két bomba 185 ezer japán áldozata.
Teller Edét, Szilárd Leót és társaikat Amerikában csak marslakókként emlegették, erre a tudósok persze alaposan rá is játszottak, miközben mellesleg megmentették a világot. Vagy végveszélybe sodorták, nézőpont kérdése.
Az amerikaiak szerint Oroszország megszegte az egyezményt, az oroszok ezt tagadták, de az 1987-ben aláírt INF-szerződés felbontása ellen nem nagyon tiltakoztak. Szakértők az 1980-as évek óta történt legnagyobb nukleáris fegyverkezési válságról beszélnek.
A Google a hírek szerint megállapodott az egyetlen telekommunikációs szolgáltatóval abban az országban, ahol a mobilinternetet is csak tavaly decemberben vezették be.
Bár Teller Ede egy ponton arra jutott, hogy a butaság nevű „általános emberi tulajdonságból neki is jócskán kijutott”, ettől még nem kétséges, hogy zseni volt. A hidrogénbomba atyja meg volt győződve arról, hogy a sztálini Szovjetuniónak nem lesznek erkölcsi gátlásai, ha tömegpusztító fegyvert kell bevetni.
A múlt század közepétől az amerikai CIA és a szovjet KGB egymással versengett, hogy ki tud minél hülyébb gyilkoló eszközt kitalálni. A robbanó szivar kora lejárt, de a mérgeket ma is bevetik, ha úgy hozza a szükség.