A D-vitamint a 20. század elején fedezték fel, amikor tudósok az angolkór (rachitis) kialakulását és annak megelőzését vizsgálták. Elmer Verner McCollum amerikai biokémikus, a Johns Hopkins University professzora és kollégái 1922-ben kimutatták, hogy a zsírban oldódó anyag segít megelőzni ezt a csontbetegséget. A felfedezés hatására D-vitaminnal dúsították az élelmiszereket, például a tejet, hogy csökkentsék a rachitis előfordulását. Közben kiderült, hogy egyik formája, a D_3-vitamin (kolekalciferol) nemcsak táplálékkal vihető be, hanem a bőrben is szintetizálódik a napfényben lévő 280–315 nm hullámhosszú UV-B sugárzás hatására, azaz valójában nem is igazi vitamin, inkább hormon. Ma már az is ismert, hogy a D-vitamin nemcsak a kalcium-anyagcserére és a csontok egészségére, hanem az immunrendszer és más testi folyamatok működésére is alapvető hatással van.

Mire jó és mire nem a D-vitamin? Milyen hiánybetegségek alakulnak ki, ha nincs a szervezetünkben elég belőle? Valóban csökkenti a rák előfordulását vagy legalább a betegség által okozott halálesetek számát? Hogyan hat a szív- és érrendszeri betegségekre, a 2-es típusú cukorbetegségre, a depresszióra és a sclerosis-multiplexre? Mit együnk, és mennyit napozzunk a D-vitamin pótlásához? Együnk-e csukamájolajat? Mennyit kell szednünk az egészséges élethez? Túladagolható-e D-vitamin?

Darwinista podcastsorozatukban Kun Ádám evolúcióbiológus, az ELTE TTK Biológiai Intézetének docense, állandó szerzőnk és Mandl Péter orvos, a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatója kalauzol minket az élettudományok világában.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Az első adásban azt vizsgáltuk, hogy vajon hogyan dől el, hogy férfiak vagy nők leszünk, a másodikban, hogy ugyan mitől és hogyan repülnek egyes állatok, a harmadikban, hogy milyen nemi determinációk működnek az állat- és növényvilágban, a negyedikben, hogy milyen autoimmun betegségeket gyógyít a reumatológus, az ötödikben, hogy hogyan definiáljuk az életet, a hatodikban hogy mi mindennel foglalkozik egy evolúcióbiológus, a hetedikben, hogy a homoszexualitás az állatvilágban gyakran előforduló, nem természetellenes és nem patológiás viselkedés, a nyolcadikban a krónikus betegségeket és a leggyakoribb halálozási okokat, a kilencedikben a hibrideket, a tizedikben az emberi evolúció gyorsuló ütemét, a tizenegyedikben, hogy mennyi C-vitamint szedjünk, és egyáltalán miért kell védeni a szervezetünket az oxigéntől, a tizenkettedikben az antibiotikumokat és a nekik ellenálló szuperbaktériumokat, a tizenharmadikban a születéskori nemarányokat és Jordan Peterson egyik felkapott elméletét, a tizennegyedikben az emberi bőr színét, a tizenötödikben a csupasz bőr, a maratonfutás és az emberré válás kapcsolatát, a tizenhatodikban az emberi szaglást.

Hallgass bele ezekbe is: