A sima műhús után jön a műkenguru-, a műelefánt- és a műemberhús

Ahogy egyre többen fordulnak a vegetarianizmus vagy vegán életmód felé, úgy dübörög egyre jobban a műhúspiac is: sokan azért választják a növényi alapú fehérjepótlást, mert sajnálják az állatokat, míg mások a bolygót féltik. Mostanra a gyorsétteremláncok, köztük a McDonald's és a Burger King is felkészültek a műhúsra vágyó tömegekre. Az eddigi próbálkozások ugyan kimerültek a marhahús vagy a csirke lekoppintásában, de már nem kell sokat várni arra, hogy a műmarha után megkóstolhassuk végre a műelefántot, a műzsiráfot vagy a műzebrát is. 

A műhúspiac még korántsem mondható telítettnek: jelenleg egy startup épp a műkenguruhús kikísérletezésén fáradozik, de idővel a lehetőségek száma csaknem végtelen lesz, és a zebra még csak a jéghegy csúcsa. George Peppou, a VOW Foods műhúscég alapítója szerint az emberiség mindössze a természetben fellelhető húsoknak még az egy százalékát sem fogyasztja, miközben némi kísérletezéssel bármit elő lehetne állítani – vagyis egy az egyben fel lehetne zabálni Noé bárkáját. 

Ez azt is jelenti, hogy nem lenne különösebb technikai akadálya annak sem, hogy emberhúst növesszenek a laborban – sőt, egy startup már 2014-ben, még a nagy műhúsforradalom előtt előállt a celebszalámi koncepciójával, a BiteLabs ekkor James Francóval szerette volna ízesíteni a felvágottat (a tervek során szóba került még Jennifer Lawrence és Kanye West is). A cég még mindig létezik, honlapjukon magára Winston Churchillre hivatkoznak, aki már 1931-ben megjósolta, hogy a jövő húsát laboratóriumokban fogják növeszteni. Sajnálatos módon a honlapon még csak ígérgetik, hogy tájékoztatják a közönséget a James Franco-szalámi beltartalmi értékeiről, de ami késik, az nem múlik. 

Piaci rés

A kannibalizmust egyébként is csak kulturális gátlások miatt nem gyakoroljuk – legalábbis a természetben egyáltalán nem számít kivételesnek, ha egy állat elfogyasztja egy fajtársát, sőt, nem olyan rég még az emberek között is előfordult az ilyesmi. Új-Zélandon a maorik között még kétszáz évvel ezelőtt is dívott az emberevés hagyománya, az Új-Guineai Fore törzs tagjai pedig még az ötvenes években is rituálisan elfogyasztották a halottaikat (ezért is terjedt közöttük a kuru nevű prionbetegség). A kulturális gátlás viszont erős: bár elszigetelt esetek mutatják, hogy megesik, a legtöbben el sem tudják képzelni, hogy megegyenek valakit. 

Nem biztos, hogy a BiteLabs celebszalámija átütő sikert fog aratni, mindenesetre elméletileg van már rá mód, hogy lassan bármilyen húst előállítsanak a laborban – bár az valószínűtlennek tűnik, hogy pont az ember lenne a slágertermék. James Serpell, a Pennsylvaniai Egyetem etikaprofesszora szerint könnyen lehet, hogy az egzotikus állatok húsát modellező műhúsok viszont még vonzóbbak is lesznek a fogyasztók számára, mint a marhát vagy csirkét utánzó termékek: lehet, hogy a növényi alapú marhahúspogácsa sosem lesz pontosan olyan, mint az igazi, de ember legyen a talpán, aki kiszúrja, hogy valami nem stimmel az elefántsteakkel, vagy épp azzal, hogy a szalámi íze még csak nem is hasonlít James Francóra.

Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál rendszeresen hasonlókat?
Kövess minket Facebookon!