Az Orbán-barát Freund Tamás kapta a legtöbb szavazatot az MTA elnökjelöltségére, de a jelölőbizottság szerint érvénytelen a szavazás

Csak részben fogadta el az akadémikusok körében a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) soron következő elnökének, leendő helyetteseinek és főtitkárának lehetséges személyére leadott októberi szavazás végeredményét az akadémiai jelölőbizottság, amely információink szerint november 6-án, szerdán ült össze az elnökválasztás lebonyolításának ügyében. 

Bár az 562 tudóst tömörítő teljes, választásra jogosult közgyűlés körében (299 rendes tag, 63 levelező tag és 200 nem akadémikus közgyűlési képviselő) már nem bonyolítanak le újabb közvéleménykutatást, a Vörös József közgazdász akadémikus által elnökölt 22 tagú jelölőbizottság egyelőre nem halad előre a megszokott módon az elnökválasztási procedúrával. Ehelyett az október 29-én lezárult, november elejére összesített, a 10-10 legtöbb szavazatot kapott akadémikus nevét tartalmazó listát a jelölőbizottság visszaküldte a tudományos osztályokra, hogy a különböző szervezeti egységek tudósai maguk közt beszéljék át még egyszer, hogy kit jelölnének az MTA legfőbb posztjaira 2020 májusától – értesült MTA-közeli forrásból a Qubit. 

Befutók vannak, de a szavazás részben érvénytelen

Az MTA elnöki pozíciójára az október 29-én zárult közvéleménykutatás alapján a legtöbb szavazatot Freund Tamás neurobiológus, az MTA jelenlegi alelnöke, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója kapta: a szavazatok 54 százalékát szerezte meg, szám szerint többet, mint az összes többi elnökjelölt együttvéve. A második helyen Pléh Csaba kognitív tudós, az akadémia korábbi főtitkár-helyettese, harmadikként Kondorosi Éva növénybiológus, negyedikként Lamm Vanda jogtudós, ötödikként pedig a műszaki tudományok területén jeleskedő Stépán Gábor végzett. 

Az elnökválasztás folyamán a 11 tudományos osztály (nyelv- és irodalomtudományok, filozófiai és történettudományok, matematikai tudományok, agrártudományok, orvosi tudományok, műszaki tudományok, kémiai tudományok, biológiai tudományok, gazdasági- és jogtudományok, földtudományok, valamint fizikai tudományok osztálya) 2-2 képviselőt küld a jelölőbizottságba, egy akadémikust és egy olyan akadémiai közgyűlési képviselőt, aki nem tagja az MTA-nak. A jelölőbizottság feladata, hogy lebonyolítsa az előzetes közvéleménykutatást, majd  megvitassa annak végeredményét a jelenlegi akadémiai elöljárókkal, és a szavazati eredményeket valamint a véleményeket súlyozva megválassza az MTA soron következő legfőbb tisztségviselőit. 

Freund Tamás (balra) és Orbán Viktor az MTA 187. közgyűlésén, 2016 májusábanFotó: Mudra László / MTA

A jelölőbizottság több okból is úgy döntött, hogy a november elejére összeállt lista nem tükröz valódi közgyűlési akaratot. A közvéleménykutatásban ugyanis a szavazati joggal rendelkező 562 tudósnak a fele sem vett részt, a potenciális következő elnökre például összesen 263 szavazatot adtak le. A főtitkári posztra még kevesebb, összesen 234, míg az alelnöki posztokra egyenként 200 körüli szavazat érkezett. A bizottság az alacsony részvételi arányra alapozta azt a véleményét, hogy a szavazás végeredménye nemigen tükrözi a közgyűlés valódi akaratát. Amellett, hogy a testület a legtöbb szavazatot szerzett akadémikusok listáját visszaküldte felülbírálásra az akadémiai osztályoknak, információink szerint arra is lehetőséget adott, hogy az osztályok további nevekkel bővítsék a listát. Ehhez az új aspiránsoknak az osztályaikon szavazásra jogosultak szavazatainak egyszerű többségét kell megszerezniük, de a lista bővítéséhez, esetleges átírásához az osztályelnök(ök) jóváhagyására is szükség lehet.

Az érdektelenséget a sietség okozhatta, de a bizalmatlanság írhatja felül

Az alacsony részvételi arány hátterében az állhat, hogy ebben a választási ciklusban szokatlanul korán zárták a digitális szavazóurnákat. Máskor a szavazatok összegyűjtése a választási évet megelőző év végéig tart, a jelölőbizottság pedig csak a választási év (esetünkben 2020) januárjában ül először össze. Mint azt a Qubiten megírtuk, a sietség oka az lehet, hogy az akadémiától elsíbolt kutatóhálózatot érintő strukturális változások várhatóan még folytatódnak, és azokat már az új MTA-elnök személyének ismeretében vinnék véghez.

A szavazati eredmények visszadobásához a Qubit forrása szerint hozzájárulhat az elnöki posztra legesélyesebb jelölt, Freund jelenlegi MTA-alelnök személye iránt kialakult bizalmatlanság is. Lapunkhoz korábban eljutott Freund tavaly decemberben Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levele, amelyben az agykutató nemcsak Palkovics László innovációs miniszterről állította, hogy nem ért a tudományfinanszírozáshoz, hanem arról is írt, hogy szeretne megszabadulni „a kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő társadalomtudományi kutatócsoportok, intézetek munkatársaitól” is, akik szerinte „mételyezik a közéletet és a fiatalságot”.

Miután a levél részletei megjelentek a Qubiten, Freund néhány nap hallgatás után egy az MTA honlapján megjelent interjúban mondta el, mennyire elszomorítja a mai közhangulat és a társadalom megosztottsága, és elnézést kért „a magukat érintettnek érző társadalomtudós kollégáktól”. Ez azonban a jelek szerint nem lehetett maradéktalanul meggyőző, mert az MTA tisztújítására összehívott november 6-i jelölőbizottsági ülésen részt vevő akadémikusok és közgyűlési képviselők közül többen is kétségeiknek adtak hangot a legesélyesebb jelölttel szemben. 

Freund Orbánnak megfogalmazott véleményét sokan a szívükre vették: a Qubit információi szerint országosan és világszerte is ismert társadalomtudós akadémikusok egy csoportja levélben hívta fel az MTA-alelnök figyelmét, hogy írásának a közvélemény számára is ismertté vált része nemcsak megalapozatlan, de sértő is a hazai bölcsészeti és társadalomtudományok művelőire nézve. Kérték Freundot, hogy ismerje el, nincs megfelelő kompetenciája, hogy ezen tudományágak művelőinek eredményeit megítélje. Ilyen kijelentés Freundtól azóta nem érkezett. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Feleslegessé teszi a számítógép a nyelvészeket?

Amikor fordítanak, az emberek a szoftverekkel ellentétben nemcsak a két nyelv szavainak, szerkezeteinek a megfeleléseit ismerik, hanem értik is, amit fordítanak. És hogy ez mit is jelent pontosan, hogyan is lehetne megragadni és felhasználni, arról egyelőre senkinek sincs fogalma. Nyelvészek nélkül nem is lesz.