Most halad el a Merkúr Föld és a Nap között, itt az élő közvetítés
Legközelebb 2032-ben lesz olyan, mint ma. Keleti parti idő szerint hétfő reggel fél 8 után, magyar idő szerint délután fél kettő után a Merkúr megkezdte elhaladását a Föld és a Nap között. A tranzit közben a Földről nézve a Merkúrt még látni is lehet, amint egy apró pötty formájában áthalad a Nap előtt.
Az áthaladás 5 és fél órán át tart, így a földlakóknak rengeteg idejük van, hogy megfigyeljék a folyamatot. A legjobb rálátás Dél- és Észak-Amerikából nyílik, de Európa és Afrika is legalább részben bekapcsolódhat, nem úgy, mint Ázsia, ahonnan nézve a Nap nemigen mutatkozik a kérdéses időpontban.
Aki szeretné megnézni a tranzitot, ne felejtse el, hogy közvetlenül a Napba nézni nagyon veszélyes. Megfelelő felszerelés nélkül valószínűleg semmi nem is fog látszani, nem úgy, mint például egy napfogyatkozásnál. És a napfogyatkozásról megmaradt szemüveg nem számít profi felszerelésnek!
A NASA szerint a Merkúr még napnéző szemüveggel is nehezen észrevehető, annyira kicsi. Ezért kell teleszkóp vagy napszűrővel ellátott távcső a tanulmányozásához. De ha semmilyen felszerelés nincs a közeledben, és a helyi csillagászklub sincs nyitva, itt egy élő közvetítés a nagy elhaladásról:
A jelenség egy évszázadban nagyjából tizenháromszor fordul elő. A legutóbbi 2016 májusában történt, és így nézett ki:
A legközelebbi, 2032-es Merkúr-tranzit Ázsia, Európa, Afrika, Ausztrália és Dél-Amerika nagy részéről látható lesz, az észak-amerikaiaknak azonban 2049-ig kell várniuk a következő áthaladásra.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Lehet, hogy mégsem a Vénusz a Föld legközelebbi szomszédja
Egy amerikai kutatócsoport új modellt vetett be a bolygóközi távolságok kiszámítására, ami alapján nemcsak a Földnek, de a Naprendszer minden bolygójának a Merkúr a legközelebbi szomszédja.
Kiss László csillagász: Ha valaki most felrobbantaná a Napot, arról mi csak 8 perccel később értesülnénk
A Föld erőforrásai végesek, így több-bolygós, sőt többcsillagos fajjá kell válnia az embernek Kiss László, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának igazgatója szerint. Fontosak az intézet kisbolygós, csillagos és exobolygós kutatásai, de az igazgató ufókongresszuson is járt már, kíváncsiságból.
Senki nem tolja úgy a tudományos ismeretterjesztést, mint a csillagászok
Egy globális felmérés alapján a csillagászok elsöprő többsége aktívan tudománynépszerűsít, és más szakterületekkel ellentétben szinte mindegyikük a munkája szerves részének, nem pedig akadályozójának tekinti ezeket a tevékenységeket.