A Huawei túl nagyra nőtt Európában ahhoz, hogy egykönnyen meg lehessen szabadulni tőle

Múlt pénteken meghosszabbította különleges engedélyét az amerikai kormány, aminek következtében az amerikai telekomcégek átmenetileg továbbra is üzletelhetnek az elsősorban okostelefonjairól ismert kínai óriásvállalattal, a Huawei-jel. Ez zsinórban a harmadik moratórium, amellyel a kínai cég ellen még májusban kihirdetett amerikai kereskedelmi tiltást felfüggesztették.  

A Huawei idén májusban találta magát a Kína és az Egyesült Államok között állóháborúvá fajult kereskedelmi háború középpontjában, akkor került feketelistára az Egyesült Államokban. A cég ellen bevezetett szigorítás értelmében az 5G-hálózat kiépítésében világelsőségre törő Huawei kizárólag külön engedéllyel vásárolhat amerikai gyártmányú alkatrészeket és viszont. Csakhogy a szabály betartása az USA számos, nagy kiterjedésű vidéki területén ellehetetlenítette volna a világgal való összeköttetést, így az amerikai kormány nem sokkal a kereskedelmi bojkott kihirdetése után általános moratóriumot hirdetett. Ezt egyszer már meghosszabbították, majd az új határidő októberi lejárta után ismét engedett az amerikai vezetés. (A teljes kínai-amerikai kereskedelmi ütésváltás eseményei itt követhetők.)

Bár az ingyenes, nyílt forráskódú operációs rendszert, az Androidot amúgy sem lehetett volna elvenni a cégtől, annak gyártója, a Google Donald Trump amerikai elnök májusi döntése után jelezte, hogy az Androiddal gyakran azonosított, de annak részét nem képző fizetős szolgáltatások – mint a GMS szoftvercsomag (pl. YouTube, Chrome, Gmail, Térkép vagy az alkalmazások letöltésére szolgáló Play Store), vagy a biztonságért felelős Play Protect – a későbbiekben nem lesznek elérhetők a Huawei számára, továbbá a biztonsági frissítésekhez sem kap hozzáférést a cég. A Google-féle intézkedésnek visszamenőleges hatálya nem lett volna, így a már forgalomban lévő Huawei-eszközöket nem érintette volna.

A Google döntésénél is nagyobb érvágást jelentett, hogy az elnöki szigorítás májusi bejelentése után az amerikai csipgyártók sorra jelentették be a Huawei-jel való kereskedelmi kapcsolataik beszüntetését. A cég szervereit csipekkel ellátó Intel, a mobilok processzorait és modemeit gyártó Qualcomm, valamint a cégnek szintén beszállító Xilinx és a Broadcom is felfüggesztette a Huawei-jel való üzleti kapcsolatát. Ezek voltak azok az üzletek, amelyekre válaszul  a Trump-adminisztráció harmadjára is meghosszabbította az általános engedélyeket. Az 5G-hálózat kiépítésére ugyanakkor  amerikai vállalatok továbbra sem kötnek szerződést a Huawei-jel.

A Huawei menetelése Európában

Ezzel együtt úgy tűnik, hogy a globális okostelefon-eladási toplistákra idén másodikként befutó Huawei az amerikai kormány minden igyekezete ellenére győzni látszik az 5G-háborúban. A cég november 4-én Párizsban tartott sajtókonferenciát Innovation címmel, amit William Xu, a vállat stratégiai fejlesztésekért felelős intézete felügyelőbizottságának elnöke nyitott meg. A sajtókonferencián a cég prominensei mellett gazdasági szakértők és a Huawei által támogatott innovációs fejlesztések kutatói tartottak előadásokat. Ezekből az sejlett fel, hogy Európa országai gazdasági értelemben a valóságban nemigen vannak választási helyzetben az USA és Kína kereskedelmi háborújának egyik leginkább támadott cégével szemben. A Huawei ugyanis szemmel igen jól látható összegek formájában járul hozzá nemcsak az összeurópai GDP-hez, hanem a foglalkoztatáshoz is. A szóban forgó részesedését a kínai cég ráadásul évről évre dinamikusan növeli, az utóbbi öt évben évente 20 százalékkal.

William Szu a Huawei párizsi Innovation konferenciájának  megnyitóján.Fotó: Balázs Zsuzsanna

A Huawei a tavalyi évben összesen 12,8 milliárd euróval járult hozzá Európa GDP-jéhez. A nemrégiben a világ második legnagyobb mobiltelefon-gyártójává váló cég az utóbbi öt évben évente átlagosan 19 százalékkal növelte részesedését az összeurópai GDP-termelésben. A tavalyi 12,8 milliárd euróból 2,5 milliárd közvetlenül a vállalat Európába áramló, a cég uniós, valamint az izlandi, a norvégiai és a svájci leányvállalatainak működtetési költéseiből tevődött össze. További 5,4 milliárd eurónyi GDP-t generált a cég közvetett módon, abban a 12 európai országban, ahol a legtöbb szolgáltatást veszi igénybe a beszállítóktól. A Huawei által foglalkoztatott európai munkavállalók révén termelt GDP mértéke tavaly elérte a 4,9 milliárd eurót. 

Összeurópai gazdasági tevékenysége révén a Huawei tavaly 5,6 milliárd eurónyi adóbevételt generált a kontinensen, amiből 1,8 milliárdot maga a cég fizetett különböző európai államkasszákba. A többit más vállalatok adózták, a kínai vállalat  európai jelenlétének köszönhetően – ismertette a Huawei európai gazdasági lábnyomát elemző friss tanulmány tartalmát a Huawei november 4-én Párizsban tartott sajtókonferenciáján Pete Collings, az Oxford Economics brit piackutató és tanácsadó cég európai és közel-keleti régióért felelős igazgatója.

Nyugat-Európában is tízezrek megélhetése függ egyetlen kínai cégtől

A Huawei felkérésére készített tanulmány szerint a cég közvetlenül vagy közvetve mára összesen közel 170 ezer munkahely mögött áll Európa-szerte. Ebből maga a vállalat 133 00 embert alkalmaz állandó vagy szerződéses kötelékben. Az Oxford Economics számításai szerint a Huawei európai jelenléte további több mint 80 ezer munkavállaló megélhetését biztosítja különböző európai vállalatok kötelékében, amelyek beszállítóként közvetlenül a Huawei-jel dolgoznak. A fennmaradó munkahelyek még közvetettebb módon köthetők a kínai techcég európai jelenlétéhez. A  tanulmány szerint tíz olyan európai ország van, ahol 5 és 20 ezer közé tehető azon munkahelyeknek a száma, amelyek valamilyen mértékben a Huawei európai tevékenységéhez köthetők. 

A Huawei legnagyobb Kínán kívüli logisztikai központja Magyarországon található, így nem túl meglepő, hogy Magyarország hirtelen a kínai-amerikai kereskedelmi háború középpontjában találta magát, a legnagyobb hasznot viszont nem Magyarország húzza a világ legnagyobb techcége európai jelenlétéből. Az Oxford Economics tanulmánya szerint a Huawei jelenléte nominálisan Németországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában hozza a legtöbb bevételt. De a nemzeti össztermék, a GDP százalékarányában magasan Magyarországon a legnagyobb a Huawei részesedése.

Bár a kínai óriásvállalat gazdasági befolyását számszerűsítő tanulmányt a Huawei rendelte meg, az eredményeket az Oxford Economics képviseletében a november 4-i párizsi sajtókonferencián előadó Pete Collings gazdasági szakértő a Qubitnak elmondta, hogy a brit gazdasági tanácsadó cég az összeállítás elkészítésekor nem kizárólag a Huawei által szolgáltatott adatokra hagyatkozott. A tanulmány szerzői a Huawei-adatsorokat összevetették az OECD és az Eurostat adataival is, majd a kínai cég gazdasági lábnyomának kiértékeléséhez egy speciális, saját fejlesztésű algoritmust használtak. Az Oxfordi Egyetem gazdaságtudományi kara által 1981-ben életre hívott Oxford Economics egyébként a Huawei és más óriáscégek mellett mintegy 200 ország 250 ipari szektorában készít rendszeresen gazdasági elemzéseket. 

Keletről induló gazdasági gyarmatosítás

A Huawei kontinensen hagyott gazdasági lábnyomát elnézve nem sok kétség marad afelől, hogy Európának nagyon sokba kerülne, ha Huawei-ügyben az Egyesült Államok mögé állna az USA és Kína között nagyjából egy éve dúló kereskedelmi háborúban. Zsen Csengfej, a Huawei elnök-vezérigazgatója nemrégiben még a saját 5G hálózatának a kiépítéséből a Huaweit kirekesztő, valamint a Huawei felé az amerikai cégekre, például az Android operációs rendszert is jegyző Google-re vonatkozó amerikai exporttilalmat bevezető Trumpot is azzal igyekezett jobb belátásra bírni, hogy „végül az amerikai vállalatok szenvednek majd ettől a legjobban, ha elveszítik a kínai piacaikat. Ez nem szolgálja az amerikai vállalatok érdekét.”

Csengfejt látszik alátámasztani, hogy a Trump-féle szigort a világ több országában is indokolatlannak és károsnak ítélték, nemcsak a világgazdaságra vagy Kínára, hanem az Egyesült Államok gazdaságára is. A Business Day című dél-afrikai gazdasági lap például, amellett, hogy kifejtette, mennyire tőzsde- és Google-ellenes volt Trump Huaweit támadó hadjárata, egészen odáig merészkedett májusi vezércikkében, hogy „még ha Trump valós biztonsági kockázatokra reagált is (...) döntése túlzottan ellenségesnek tűnik és megakaszthatja a kereskedelmi tárgyalásokat” a két világhatalom között. 

Csengfej (és Peking) az amerikai elnök győzködése helyett amúgy is inkább arra koncentrált, hogy a világ többi országának (és gazdasági nagyhatalmának) vezetőit győzze meg a saját igazáról. A Huawei-elnök októberben nemcsak azt sulykolta  az Euronews-nak a kínai cég ellen felhozott vádakra, hogy a kémkedés vádját az amerikaiak soha nem tudták alátámasztani, hanem azt is elég magabiztosan állította, hogy „az amerikai vádak nem érintettek minket, sőt (...), miután látták, hogy egy ennyire erős állam támadta meg a Huaweit, a vásárlóink világszerte bizonyítottnak tekinthetik a Huawei erejét és stabilitását”.

Kérdés persze, hogy a cég erejét valóban az USA Huawei-jel szemben táplált ellenszenve, vagy a például az Oxford Economics által készített gazdasági elemzésekben látott számok érzékeltetik-e inkább. Akárhogyan is, miközben a Huaweit kémkedési vádakra alapozva az Egyesült Államok egyre elszántabban igyekszik kiszorítani a saját piacáról a Kína ellen viselt kereskedelmi háborúja fontos részeként, a kormányzat mindeddig nem könyvelhetett el túlságosan nagy sikereket abban, hogy ugyanehhez európai szövetségesekre leljen. Ebben nem kis szerepet játszhat, hogy a Huawei eladási mutatói Európában lényegesen magasabbak, mint az Egyesült Államokban. Mindez ráadásul nemcsak az okostelefonok forgalmára jellemző.  

Magyarország beleállt

Miközben az amerikai kormány letiltotta a Huaweit arról, hogy részt vehessen az USA 5G hálózatának a kiépítésében, India után Németország is a Huawei szereplése mellett döntött  idén októberben. Sőt, november elején Emmanuel Macron francia miniszterelnök is újra Pekingbe látogatott. Noha a francia államfő ködösebben fogalmazott Merkelnél, azt ő is megerősítette, hogy a francia (és európai) álláspont szerint egy kereskedelmi háborúban nincsenek győztesek, így reméli, hogy Peking és Washington megtalálja a közös hangot. Hozzátette, Kínának is szélesebbre kellene tárnia a kapuit a nyugati vállalatok előtt.

Miközben a nyugati államfők óvatosan lavírozgatnak, a magyar kormány teljes harci díszben állt bele az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborújába, az utóbbi oldalán. Mint azt nemrégiben a Direkt 36 megírta, Magyarország még úgy is kiemelt szerepet kapott a globális Huawei-vitában, hogy egyébként méreténél fogva sem a NATO, sem az EU döntéshozásában nem kifejezetten fajsúlyos. A kínai cégnek mégis itt van az egyik legfontosabb európai központja, ezen felül pedig a Direkt 36 cikke szerint a Huawei rendszeresen kap jelentős állami megbízásokat is, sőt a cég és a kormányszervek között folyamatos az átjárás, ami a munkavállalókat illeti.

A kínai-amerikai kereskedelmi háború frontvonalában a Huawei amúgy épphogy az európai szövetségesekre épít a leginkább. Ahogy Zsen Csengfej az Euronewsnak nyilatkozta: „ha az Egyesült Államok feladja a globalizációs törekvéseit, az Európának hatalmas előnyt biztosíthat”. Ezt egyebek mellett úgy is igyekszik biztosítani, hogy a kínai cég visszautasíthatatlan árakkal dolgozik. Így fordulhatott elő, hogy nemcsak Németországban, de Finnországban, Svédországban, Hollandiában egyaránt sorra nyeri a tendereket az 5G-hálózatok építésére. Egy nyáron közzétett Huawei-jelentés szerint eddig megkötött 50 szerződésük mintegy 60 százaléka az európai kontinensen köttetett. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: