A kínai mobilgyártó az infokommunikációs kutatás-fejlesztési projektek egyik legbőkezűbb szponzora a felsőoktatásban: dollárok százmillióit költi a világ egyetemein. Csakhogy a kínai állammal szorosan összefonódó cég nyugati terjeszkedését nem mindenki nézi jó szemmel. Valóban nemzetbiztonsági kockázatot jelent a cég, ami a magyar felsőoktatásban is megvetette a lábát?
A technológiai alapú kémkedés, megfigyelés és lehallgatás mellett természeti és gazdasági katasztrófáktól is lehet tartani, ha beköszönt az 5G-korszak: a hurrikánok előrejelzését zavarhatják a rádiójelek, a felgyorsuló automatizációval pedig a gépek tényleg elvehetik az emberek munkáját.
A hivatalok három évet kaptak, hogy kiirtsák az irodákból az amerikai technológiát. Ez lenne a nagy fordulópont, ahol Kína csipgyártó nagyhatalommá válik?
A vállalat közvetlenül vagy közvetve közel 170 ezer munkahely mögött áll Európa-szerte, és évente több milliárd dollárral járul hozzá az európai GDP-hez. Úgy tűnik, ez az egyik fő oka annak, hogy az amerikai Trumppal ellentétben az európai államfők, köztük Merkel, Macron és Orbán sem szeretnének rosszban lenni a kínai óriáscéggel.
A gyárat most elhagyó Huawei telefonokon már nem lesz rajta a Facebook, a Messenger vagy az Instagram, de a régebbi telefonokat nem érinti a tiltás. A Google közben próbál kihátrálni az üzleti tilalomból.
Feszült a viszony a kínai mobilgyártó és Amerika között, Kína pakisztáni nagykövete ezért is érezhette úgy, hogy egy vicces tweetben égeti be a rivális Apple-t. Az üzenetet az iPhone-járól küldte.
Évek óta nemzetbiztonsági kockázatnak tartják a Huaweit az Egyesült Államokban, miközben semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy az valóban kémkedne a kínai államnak. A Google tiltása miatt saját lábra kell állnia a cégnek, de szakértők szerint erre még nem áll készen. Akik Huawei-készüléket használnak, azért ne aggódjanak.
Miután Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke rendeletileg tiltólistára tette a kínai telekommunikációs óriáscéget, a Google megszünteti a Huawei összes androidos jogosultságát.
Miután a brit védelmi miniszter biztonsági aggályok miatt mindenkit lebeszélt a Huawei 5G technológiájának használatáról, a napokban megérkezett Kína klasszikus utalásoktól sem mentes válasza.
A Huawei pénzügyi vezetője az amerikaiak szerint megszegte az Irán elleni szankciókat, kiadatását kérik Kanadától. A hírek fényében egész más megvilágításba kerülhet Donald Trump és Hszi Csin-ping minapi közeledése.