Világszerte éhínséget okozhatnak a klímaváltozással átalakuló globális légköri folyamatok
Két egymástól független kutatás sokkoló következtetéseit közölte a Nature Climate Change folyóirat december 9-én.
Az egyik tanulmányt az angliai Oxford Egyetem Környezetváltozási Intézetének és az ausztriai Nemzetközi Rendszerelemzési Intézet (IIASA) kutatói jegyzik. A másik cikket pedig az amerikai Columbia Egyetem Föld Intézete, az Amszterdami Egyetem Környezettudományi Intézete és a Potsdami Klímakutató Központ munkatársai írták.
Az időjárási statisztikák, illetve a klímaváltozás során megváltozott légköri folyamatok vizsgálata után mindkét publikáció ugyanarra jutott: a közeljövőben a globalizált élelmiszerkereskedelem miatt egyre nagyobb az esélye annak, hogy a szélsőséges időjárási események egyszerre, egymással párhuzamosan több régióban is jelentős ellátási gondokat okoznak.
Az éléskamra-vidékek és a futóáramlások
A hétfőn közzétett két tanulmány szerint a tartós, vagyis akár több hétig is fennálló hőhullámokat és az aszályokat okozó időjárási szélsőségek növelik a létfontosságú haszonnövények, vagyis a búza, a kukorica és a szójabab egyidejű betakarítási kockázatát. Ez az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséhez, élelmiszerhiányhoz és társadalmi feszültségekhez vezethet az olyan klasszikus agrárrégiókban, amelyeket az angol nyelvű szakirodalom breadbasket (kenyérkosár), a magyar pedig éléskamra néven emleget.
A kutatók szerint a klímaváltozással alaposan megváltozott légköri folyamatok tartóssá válása növeli meg az éhínségek kockázatát Észak-Amerikában, a Közel-Keleten, Kelet- és Közép-Ázsiában, valamint Dél-, Észak-, Kelet- és Nyugat-Európában egyaránt.
A klímatudósok szerint egyrészt a felső légkörben keletről nyugatra haladó futóáramlások (jet stream) úgynevezett Rossby-hullámai okolhatók a jelenségért. Az északi szélesség 30. és 70. foka közötti zónában nagy magasságban és horizontálisan, vagyis vízszintesen haladó futóáramlások által generált szélsőségek előfordulása egyre gyakoribb az elmúlt évtizedben.
Bizonyított például, hogy a tavaly Görögországtól Norvégiáig több száz erdőtüzet is okozó tartós nyári forróságot a poláris jet stream zúdította Európára.
Figyelmeztetés és gyors közös cselekvés
A két tanulmány szerzői az elmúlt évek mezőgazdasági statisztikáit és agrármeteorológia adatsorait elemezve arra jutottak, hogy a két hétnél tartósabb, csapadékhiánnyal együtt járó nyári forróságok átlagosan 10 százalék feletti terméscsökkenést hozhatnak. Márpedig ha az ilyen időszakok egyszerre lépnek fel több régióban, a hagyományos piaci mechanizmusok nem lesznek képesek megakadályozni a lokálisból gyorsan globálissá duzzadó válságokat. A kutatók szerint az eredményeik megalapozhatják azokat a nemzetközi programokat, amelyek tudatos tervezéssel és a termesztés technológia átalakításával elejét vehetik az efféle kockázatoknak.
Kapcsolódó korábbi cikkeink: