Brit archeológusok 2008-ban egy a vaskorból származó koponyát találtak az angliai York közelében. A vizsgálatok alapján a 26–45 éves férfit nagyjából 2600 évvel ezelőtt feltehetően egy nyakra mért ütéssel terítették le, majd egy éles késsel elválasztották a fejét a testétől.

A nedves, agyagban gazdag talaj és az oxigénszegény környezet nagymértékben hozzájárulhatott, hogy a maradványok ilyen jó állapotban konzerválódtak. A kutatók a koponya belsejében olyan ismeretlen eredetű sárgásbarna, szivacsos szövetet is találtak, ami a Yorki Egyetem vizsgálatai alapján minden kétséget kizáróan emberi agyból származott. 

Valódi ritkaság, hogy régészek lágy szövetre bukkanjanak egy-egy emberi leletben, az agyszövet pedig rendszerint különösen gyorsan oszlásnak indul a halál után.

Az akkori vizsgálatot vezető Philip Duffey neurológus nem talált pontos magyarázatot arra, hogyan sikerült egy emberi agyból származó szövetnek ennyi ideig megmaradnia. 

12 évvel később, úgy tűnik, több brit egyetemről verbuválódott kutatók magyarázatot találtak az agymaradvány egyedülálló konzerválódására, és az elméletet a Royal Society Interface-en hozták nyilvánosságra. Újszerű molekuláris technológia segítségével mutatták ki, hogy a vizsgált agy maradványaiban nagy sűrűségben fordul elő két olyan fehérje, amely – a lelet agyagos környezete mellett – kulcsszerepet játszhatott a szövetek épségének megóvásában. A kérdéses fehérjék a neruonok és az azokat szabályozó csillagszerű sejttípusok, az asztrociták „csontvázaként” szolgáltak, és jelentősen felszaporodtak a leletben.

Egy évig tartó kísérleteik során azt is megállapították, hogy a felhalmozódott fehérjék jóval stabilabban voltak jelen a több ezer éves agyszövetben, mint a mai agyakban. És éppen ezeknek a fehérjecsomóknak köszönhető, hogy az ősi agy több ezer évet átvészelt. 

Jóllehet a fehérjefelhamozódás rendszerint az idősödő, illetve Alzheimer-kóros agy jellemzője, a kutatócsoport nem talált olyan fehérjefelhalmozódásokat a mintákban, amelyek ezekre az állapotokra utalnának. A kutatás nem tudta leírni, miért halmozódtak fel a fehérjék a 2600 évvel ezelőtt elhunyt férfi agyában, de gyanújuk szerint közük lehetett hozzá a – jelek szerint rituális – temetés körülményeinek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A vaskori lakomákon a kelták úgy itták a bort, mint a kefekötő

Dippold Ádám tudomány 2019. október 25.

Nehéz, de nem lehetetlen feladat megfejteni, hogy mit ettek-ittak az emberek 2700 évvel ezelőtt: egy müncheni kutatócsoport mostani vizsgálatai szerint a bor jóval elterjedtebb lehetett a heuneburgi vaskori kelták között, mint eddig hitték, és még a szerényebb sorban élők is megengedhették maguknak, hogy borozzanak.

10 millió eurós pályázat keretében kutatják a kora középkori Kárpát-medencében élők génjeit

Varga Máté tudomány 2019. október 22.

A népvándorlások-kora, a Nyugatrómai Birodalom összeomlása, végül az Avar Kaganátus kialakulása a Kárpát-medence történelmének egyik legmozgalmasabb időszaka volt. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) által a napokban díjazott, magyar érdekeltségű HistoGenes pályázat ezt az időszakot segít majd jobban megismerni.

Vaskori sírokra, római farmra bukkantak a brit régészek a szárazság miatt

Bodnár Zsolt tudomány 2018. augusztus 15.

A kiszáradt brit földeken csodás leletek rajzolódtak ki. Kösz, globális felmelegedés!.