A bélbaktériumok által „elkaphatjuk egymástól” a rákot és a szívbajt egy új kutatás szerint

Az elmúlt években került az érdeklődés középpontjába a rejtélyes mikrobiom, a bélbaktériumok világa és annak egészségre gyakorolt hatása. Úgy tűnik, hogy a mikrobiom komolyan befolyásolja az egészséget, összefüggésbe hozták már az Alzheimer-kórral és az autizmussal is. Egy kutatás most arra jutott, hogy a szervezetek mikrobiomja kölcsönhatásba is léphet egymással – így pedig olyan betegségek is terjedhetnek rajta keresztül, amelyeket eddig nem hittek ragályosnak.

Ilyen betegségnek vagy rendellenességnek számít például a kóros elhízás, a rák bizonyos típusai, valamint egyes szív- és érrendszeri rendellenességek. Annyira azért nem súlyos a helyzet, hogy a rák úgy terjedjen, mint az influenza, de Brett Finlay kanadai mikrobiológus, a tanulmány vezető szerzője szerint az eddigi eredmények alapján mindenképpen érdemes az elmélet további vizsgálata. 

Ahogy a bélrák esetében, az itt vizsgált betegségeknél sem kizárólag a mikrobiom tehető felelőssé, de Finlay és társai szerint nem zárható ki, hogy a bélbaktériumok komoly szerepet játszanak a terjedésükben. Az eddigiekben már megfigyelték, hogy ezek a szájban és bélben élő baktériumok emberről emberre terjedhetnek, a székletátültetést pedig több esetben sikeresen alkalmazták bizonyos rendellenességek kezelésére.

Nem olyan, mint a megfázás

Finlay szerint az Alzheimer-kórhoz hasonló rendellenességek mögött komplex és hosszadalmas folyamatok állnak, ezért a mikrobiomon túl a környezetet és a genetikát is figyelembe kell venni – de ha van összefüggés, azt érdemes vizsgálni is. Korábbi kutatások során bebizonyosodott, hogy a mikrobiom és az elhízás között például van kapcsolat, egy egereken végzett kísérlet alapján pedig úgy tűnik, hogy az elhízott egér mikrobiomját egy hétköznapi egérbe ültetve megnő annak az esélye, hogy a másik egér is el fog hízni. 

A kutatók jelenleg megpróbálnak olyan mintázatokat találni a beteg egerek mikrobiomjában, amelyek a jelek szerint hajlamosítják őket bizonyos betegségekre, majd a bélbaktériumok beültetésével vizsgálják, hogy az egészséges állatokban is kialakul-e az adott kórság. Finlay szerint 

a legnagyobb nehézséget az étkezés, a környezet és a mikrobiom szerepének szétválasztása jelenti, ezek ugyanis szorosan összefüggenek. 

További vizsgálatok szükségesek

Finlay szerint az elmélet igazolásához további kutatások szükségesek, ráadásul az eddigiekben leginkább csak a bélbaktériumokat tanulmányozták, a szintén a mikrobiom részét képező vírusok és gombák lehetséges szerepéről eddig kevesebb szó esett. Az eddigi kutatások alapján úgy tűnik, hogy azoknak, akik együtt élnek (például házastársak), a mikrobiomjuk is jobban hasonlít egymáshoz, mint például két külön háztartásban élő testvéré. Egy januári tanulmány szerint ez még akkor is így van, ha a közös étkezés hatását levonják az eredményből – ha pedig kialakulhat az efféle hasonlóság, nem kizárt, hogy a mikrobiom egyensúlyának változása hasonló betegségeket is hoz létre a szervezetben. 

Finlay szerint még sok időbe telik, míg a mikrobiom és a betegségek pontos összefüggéseit sikerül feltárni, és még többnek, míg ezeket a tapasztalatokat sikerrel használhatják majd a gyógyászatban is, jelenleg azt vizsgálják, hogy vajon tényleg terjedhetnek-e a nem ragályos betegségek a mikrobiomon keresztül. 

Érdekel az egykori és a mai magyarság eredete? Kíváncsi vagy a legfrissebb genetikai és régészeti kutatások eredményeire, részleteire? Gyere te is Qubit Live-ra! Hétfőn, január 20-án a Trip hajón, lapunk harmadik közösségi eseményén a magyar eredet néhány legelismertebb kutatója osztja meg tudását velünk. Jegyek itt kaphatók.   

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: