A jövő év kezdetéig fokozatosan számolják fel a nap- és szélenergia állami támogatását, amit „a józan észhez való visszatéréssel” indokol a szlovák szabályozó.
Az Eurostat friss adatai szerint a nyugat- és észak-európai országok állnak a legjobban az energiaszektor zöld átmenetében, de Lengyelország vagy Szlovákia példáját is érdemes lenne követnie Magyarországnak.
Reményteli jelentést adott ki a megújuló energia forradalmáról a Nemzetközi Energiaügynökség: a következő öt év alatt annyit nő a globális zöld kapacitás, mint az elmúlt húsz évben összesen.
A paradicsom, a csipkebogyó vagy a görögdinnye piros színét adó likopin nemcsak a bőrt védi a káros UV-sugaraktól, hanem a napelemek stabilitását és energia-átalakítási hatásfokát is növelni tudja, derítették ki kínai kutatók.
A megújuló források térnyerése elkerülhetetlen, de hogy ez a folyamat milyen hatással lesz az olaj- és földgázpiacra, egyelőre szinte lehetetlen megjósolni. Egyes elemzések szerint még az is megtörténhet, hogy az olajpiac egyszerűen összeomlik.
Milyen valós költségei vannak az adófizetők számára az ország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójának és második legnagyobb áramtermelőjének, a veszteséges Mátrai Erőműnek? Felsmann Balázs energiakutató, Győri Kata dekarbonizációs szakértő és Hargitai Miklós szakújságíró vitája videó- és podcastcsatornáinkon.
Reális-e, hogy 2025-ben átáll gázüzemre a Mátrai Erőmű? Hogyan pótolható a kieső áramtermelés, ha végleg bezár az üzem, és mi történhet azzal a több ezer emberrel, akinek az erőmű jelenti a megélhetést? Az állam által visszavásárolt problémahalmaz, a Mátrai Erőmű jövőjéről vitatkoztak szakértők az Energiahajó hétfői rendezvényén.
Mekkora az európai energiafüggőség? Mi az orosz-amerikai vetélkedés tétje? Milyen szerep jut Magyarországnak? Deák András György energiapolitikai kutató, Magyari Péter szakújságíró, Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő vitája videó- és podcastcsatornáinkon.
Ahogy Európa országai egymás után fordulnak a megújuló energiaforrások felé, az orosz-amerikai energetikai vetélkedés a következő években szépen lassan kifullad a kontinensen. Hétfőn a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó online rendezvényén Deák András György energiapolitikai kutató, Magyari Péter, a 444 újságírója és Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő beszélgetett az orosz-amerikai gázháború jelenlegi állásáról, ahol kiderült: ebben a háborúban leginkább a földgáz áll vesztésre.
Magyarország 2009-ben nem állt vészesen rosszul a megújuló energiaforrások felhasználását illetően. Azóta, bár bővült valamennyit a megújulók használata, az uniós sereghajtók közé kerültünk Málta, Ciprus és Luxemburg kíséretében.
Bill Gates cége környezetbarát atomreaktorokkal segítené a nap- és szélerőműveket kedvezőtlen időjárás esetén, de Elon Musk szerint az óriási akkumulátorok megoldják majd az energiatárolást. Kutatók szerint egyébként sem fér meg egymás mellett a nukleáris energia és a megújulók, és rosszul járnak azok az országok, amelyek atomenergiába fektetnek.
Korábban azt jósolták, hogy legelőbb 2050-re válhat szénsemlegessé az amerikai elektromos hálózat, de olyan ütemben csökken a megújulók ára, hogy ha a szándék megvan, ez sokkal gyorsabban megvalósulhat, miközben a villany ára sem nőne.
A vegán étkezés vagy az elektromos autózás csökkenti jobban a szén-dioxid-kibocsátást? A hőszivattyú vagy a napelem? A tíz legjobb megoldást állította sorrendbe egy több ezer tanulmány eredményeit összesítő metaanalízis.
A korábbi rekordot a 2009-es válság idején mérték, ahhoz képest idén hatszoros lehet a csökkenés. A válságban az energiacégek közül éppen a megújulóval foglalkozók vannak a legjobb helyzetben, de még így sincs okunk az ünneplésre – derült ki a Nemzetközi Energiaügynökség jelentéséből.
Egy generátorral egyetlen esőcseppből annyi energiát lehetne előállítani, amennyi 100 LED-lámpa működtetéséhez is elég.