Oxfordi akadémikus: Orbán Viktor kormánya másfél éve rombolja a tényeken alapuló bizalmat

Küszöbön az akadémiai tisztújítás: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöki posztjára a közgyűlési tagok körében a legtöbb szavazatot szerzett jelöltek, Freund Tamás neurobiológus, Pléh Csaba nyelvész-pszichológus, kognitív tudós és Szathmáry Eörs evolúcióbiológus április 20-án mutatják be és vitatják meg elnöki programjukat.  Miután a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az utóbbi másfél évben ádáz – és gyakorlatilag sikertelen – harcot folytatott az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) a kutatóhálózata, sőt egyenesen az autonómiája megőrzéséért, az alig két hónapon belül, idén áprilisban esedékes akadémiai tisztújításnak különösen megnőtt a jelentősége. 

Freund Tamás jelölését a magyar tudósközösség jelentős része több szempontból is aggályosnak tartja. Egyrészt azért, mert az agykutatót tavaly szeptemberben kinevezték a kormányzati akaratból és erőből létrehozott Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat (ELKH) irányító testületébe, amelyet a kormány az MTA-tól elvett kutatóintézet-hálózat fölé telepített. Annak érdekében, hogy az MTA élén ne állhasson pozícióhalmozó elnök, az akadémikusok egy része a tavaly december 2-i rendkívüli közgyűlésen összeférhetetlenségi indítványt nyújtott be 64 tudós, az MTA rendes és levelező tagjai, valamint a tisztújító közgyűlésen részt venni jogosult nem akadémikus tagok aláírásával. Az indítványt nem vették napirendre.

Freund elnöksége azonban sokak szerint más szempontból is aggályos: a Qubit tavaly októberben jutott annak a neurobiológus által írt levélnek a birtokába, amelyben Freund egyebek mellett a közéletet és a fiatalságot mételyező, gyengén teljesító társadalomtudósokról írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, akiktől – mint írta –közösen szerettek volna megszabadulni. Miután lapunk a levél több részletét is közölte, a felháborodott társadalomtudósok mellett nemcsak természettudós kollégáik, hanem a közvélemény is kiállt. 

Nemcsak az összeférhetetlenségtől, a bizalomvesztéstől is félnek az akadémikusok

Az MTA december 2-i rendkívüli közgyűlésén, ahol az összeférhetetlenségi indítványt végül nem tárgyalták, Somogyi Péter Agy-díjas neurobiológus, a magyar, a német és az angol tudományos akadémiák rendes tagja, az Oxfordi Egyetem agykutató professzora is felszólalt és a magyar tudományos élet iránti bizalom helyreállításának a fontosságáról beszélt. Egyúttal hangsúlyozta, hogy leendő vezetői megválasztásában különösen nagy most a hazai tudományos közösség felelőssége. Nagy hatású, szenvedélyes beszédének írott változatát az MTA lapjában, a Magyar Tudományban is közlésre szánta. 

Somogyi Péter agykutatóForrás: Wikimedia Commons

Bár a folyóirat főszerkesztője, Falus András nemzetközileg elismert, Széchenyi-díjas immunológus akadémikus formailag nehezen találta a lapba illeszthetőnek a felszólalás leiratát, a lap szerkesztőbizottságával való egyeztetés és a szerkesztőbizottsági tagok többségi szavazata után Somogyi felszólalásának  közlése mellett döntött. A megjelenést a márciusi számba tervezték, de az írás, mint az Somogyi professzortól a Qubit tudomására jutott, végül mégsem jelenik meg a folyóiratban. 

Falus professzor a Qubit kérdésére elmondta, hogy az akadémia elnöke, Lovász László, aki a megjelentetni kívánt szöveget a szerzőtől kapta meg, február 10-én azzal kereste meg, hogy aggályosnak tartja a felszólalás változatlan formában való közzétételét. Lovász a Magyar Tudomány általános gyakorlatától eltérőnek tartotta például, hogy Somogyi a szöveg angol nyelvű változatának a közléséhez is ragaszkodott. Azt is kifogásolta, hogy felszólalása leiratát az agykutató már a folyóiratban való megjelenés előtt sok közgyűlési tagnak elküldte. Emellett kiemelte, hogy a felszólalás egyes részeit, különösen azokat, amelyekben a kormány elleni tüntetésekről és Orbán Viktor miniszterelnök tudományhoz való hozzáállásáról esik szó, az akadémia jelenlegi helyzetében túlságosan konfrontatívnak találja. 

Falus szerint az MTA elnöke többször is hangsúlyozta, hogy bár nem ért egyet azzal, hogy a szöveg a Magyar Tudományban megjelenjen, a döntést nem kívánja befolyásolni, a szöveg publikálásáról egyedül a főszerkesztőt, Falust illeti meg a döntés joga. A főszerkesztő az elnök érveit figyelembe véve, de a döntésért a felelősséget egy személyben vállalva megváltoztatta korábbi, a közlés mellett szóló döntését. Lovász érveit nemcsak azért szívlelte meg, mert – mint a Qubitnek elmondta – arra jutott, hogy az MTA lapjának a főszerkesztőjeként elsősorban az MTA elnökének tartozik elszámolással, hanem azért is, mert  rendkívüli megbecsüléssel és tisztelettel adózik az elnök elmúlt másfél-két évben folytatott küzdelméért.

Somogyi Péter neurobiológus felszólalásának a Magyar Tudományba szánt, ám ott végül meg nem jelenő leiratát változatlan formában közöljük magyarul és angolul.  

Hozzászólás a Magyar Tudományos Akadémia 192. rendkívüli közgyűlésén, 2019. december 2-án  

Tisztelt Elnökség, Kedves Akadémikus Társaim és Doktori Képviselők! 

A bizalom szerepének fontosságáról szólok a tudományban és a tudományos közéletben, végső soron országunk jövőjében. Köszönet illeti Elnök urat és azokat, akik részt vettek az elhangzott javaslat kidolgozásában, munkájukért és azon nagyszerű gondolatok felvetéséért, amelyek lehetőséget adnak jövőbeli szerepünk kialakítására. 

Szomorúan tapasztaltam szombaton (november 30-án) és vasárnap (dec. 1-én) a Kossuth téren a parlament előtt, mennyire nem bíznak a tanárok abban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr kormánya kész volna javítani tragikus munkakörülményeiken és az oktatás katasztrofális állapotán. Ugyanakkor sajnálattal tapasztaltam, hogy miközben vagy négyezren gyülekeztünk az Akadémia előtt, annak kapui zárva voltak; semmiféle üzenetet nem küldtünk az oktatásért és a gyermekeink jövőjéért aggódó tanároknak. 

A vasárnap esti záróeseményen az Akadémiai Dolgozók Fórumának felszólalója, Dr. Szilágyi Emese állt ki érdekeink és értékeink védelmében, de Akadémiánk ott sem képviseltette magát. 

Márpedig a tudásban, tudós társaságunk hitelességében és a kiszámítható tudós életpályába vetett bizalom erősítése nélkül nincs hitelünk. 

Kérem önöket, hogy munkájukkal és szavazatukkal dolgozzanak a tudáson és tényeken alapuló bizalom helyreállításáért, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök úr kormánya másfél éve folyamatosan rombol. De ugyan mit is várhatnánk? Orbán Viktor miniszterelnök úr 2012-ben így nyilatkozott az Új Emberben: „...a hit, a vallás és a teremtés rendjét a vallástalanság és a tudományos világfelfogás, az istentelen kozmosz felé terelik…” Többé-kevésbé ma is ezt hallom a Kossuth Rádióban. 

Mivel kérésemre az Akadémia vezetése nem kért kiigazítást, levelet írtam magának Orbán Viktor miniszterelnök úrnak, kérve, hogy állítását távolíttassa el a kormány honlapjáról. Erre nem került sor, ezért más utat kellett keresnem, hogy végül a nyilatkozat lekerüljön a honlapról. Később kaptam irodájától egy levelet arról, hogy félreértettem a kijelentését. Ma már tudjuk, hogy nem volt félreértés, ezt ő pontosan így gondolja. 2016-ban itt, ebben az ülésteremben elmondta, hogy szerinte hol a helyünk. Az elmúlt másfél évben a tudósokat és a tudományt megtaposó intézkedései bizonyítják, hogy mit gondol a tudományról. 

Képességeim és képzettségem korlátai miatt nem ismerem a magyar nyelv finnugor eredetének alapvető bizonyítékait, de a tömeg-energia ekvivalenciáját sem tudom levezetni. Ezeket tényeknek fogadom el, mert bízom a szakértő tudósok igényes kutatásaiban. Mert tudós társaink bizalmát tudományos munkánkkal nyerjük el, azzal, hogy mindent megteszünk azért, hogy igazat mondjunk. Természetesen mindnyájan tévedhetünk, ám ezt a nyílt tudományos visszacsatolás rendszere korrigálja. A tudományban a tévedésre és csalásra elkerülhetetlenül fény derül, és a helyükre kerülnek a dolgok. Ez a mi foglalkozásunk egyik szépsége. 

Nem így van a közéletben, de még a tudományos közéletben sem, hiszen a tudás hatalom. A hatalomért, a befolyásért versengés örökletesen az agyunkba van vésve. Mi is versengünk Akadémiánkon; folyik az Akadémia vezetőségének a jelölése a jövő évi választásra. Ez az új vezetőség fogja befolyásolni és meghatározni új szerepünket. Amikor arra gondolunk, milyen feladatok várnak ránk az elkövetkezendő öt-tíz évben, mi lesz Akadémiánk jövője, és ami még ennél is sokkal fontosabb, mi lesz a jövője a magyar tudományos haladásnak, akkor kérem Önöket, hogy bölcsen és a bizalom fontosságát szem előtt tartva válasszanak. 

Tisztelt Közgyűlés! Szavazzunk előrelátóan most és a ránk váró vezetőségválasztáson is, úgy, hogy erősítsük a bizalmat vezetőink és az Akadémia iránt. 

Ne legyünk az Ady Endre jövendölte A hőkölés népe, amely (a verset aktualizálva) „Betyár urai így nevelték (nevelik), / Nem rúg vissza, csak búsan átkoz, / S ki egyszer rúgott magyarba (tudósba), / Szinte kedvet kap a rúgáshoz. / Ma is itt ül lomhán, petyhüdten, / Fejét, jussát, szivét kobozzák / S ha néhányan nem kiáltoznánk, / Azt se tudná, hogy őt pofozzák.”

Köszönöm a figyelmüket!

Somogyi Péter ELKH, Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Budapest; Oxfordi Egyetem Farmakológiai Intézet, Oxford, Nagy-Britannia 

On Trust Speech to the 192nd Extraordinary General Assembly of the Hungarian Academy of Sciences on the 2nd December 2019 

Honoured Presidium, my Fellow Academicians, Representatives of the Academy’s Doctors! 

I will talk about the importance of trust, in science, in scientific public life and ultimately in the future of our country. I thank our President and all those who contributed to the formulation of the proposals that he has just presented, and also for the inspiring ideas, which give us a chance to evaluate our potential roles for the future. 

On Saturday and Sunday (30 Nov. and 1 Dec. 2019) in Kossuth Square in front of the Houses of Parliament I was saddened by experiencing how little trust the demonstrating teachers have in Prime Minister Viktor Orbán’s government and in its willingness to improve their tragic working conditions and the catastrophic state of Hungary’s education. At the same time, I was equally saddened by the fact that while about four thousand of us were gathering for the demonstration in front of the Hungarian Academy’s main building, its doors were locked; we did not send any message to the teachers and parents concerned about the future of the education of our children. 

In the closing event on Sunday evening, it was left to spokeswoman Dr Emese Szilágyi, representing the Forum of Academy Workers, to stand up for our interests and values; our Academy was not represented. 

However, we do not have any credibility without strengthening trust in knowledge, the trustworthiness of our learned society and the security of career paths for our scientists. 

I beg you to work, through your scientific efforts and your votes, for the restoration of trust based on facts and knowledge, which has been continuously eroded by the government of Viktor Orbán, the Prime Minister for the past eighteen months. But, what could we expect? Viktor Orbán, the Prime Minister declared in the Roman Catholic weekly, Új Ember in 2012 that ”…the order of faith, religion and creation is diverted towards a godless cosmos by irreligion and the scientific world view…” I hear more or less the same message on Radio Kossuth every day. 

As the Presidium of the Academy did not respond to my request for a correction of the statement, I wrote a letter to the Prime Minister Viktor Orbán asking him to remove his statement from the website of the government. This did not happen, so I had to find other ways, and finally, the statement was removed from the website. Afterwards, I received a reply from the Prime Minister’s office suggesting that I had misunderstood his statement. Now we know that there was no misunderstanding: he sees the world the way it is in his statement. In 2016, here in this very hall, he told us where he thought our place was in society. In the past one and a half years, his actions, which have trampled on scientists and science, provide evidence of what he thinks of science. 

Due to the limitations of my abilities and knowledge, I cannot list the evidence for the Finno-Ugric origins of our language, and I could not derive the equation proving the equivalence of mass and energy. I accept these facts because I trust the previous critical works of expert scientists. As scientists, we gain the trust of our fellow scientists through our scientific work, if we make every effort to reveal the truth. Of course, we can all make errors, which are, however, sooner or later corrected by the system of open, critical scientific feedback. In science, both errors and cheating are inevitably revealed and the truth is established. This is one of the beauties of our profession. 

But this is not so in public life, not even in scientific public life, because knowledge is power. The competition for power and influence is inherently wired into our brains. In our Academy, we are also competing; the nomination process to elect our new leadership next year is underway. This future leadership will influence and determine our new roles. When we are thinking about the tasks and challenges of the next 5–10 years, about the future of our Academy and, even more important, what will be the future of Hungarian scientific progress, then I beg you to keep in mind the importance of trust and choose wisely. 

Honoured General Assembly! Let us vote with foresight now and also in the future election of our leadership, in such a way that we strengthen the trust in our officers and our Academy. 

We should not be, as prophesied by the poet Endre Ady, The Race Despondent, whom (actualization by the author): ”This is how their predator lords have raised (raise) them / Not to kick back, simply to suffer, cursing. /  He that once has kicked the Magyar (scientist) / Almost acquires a taste for kicking. / E'en today they sit here inert and flaccid, / With their hearts, their minds and their rights sequestered, / All unaware of blows inflicted / Had it not been for us few protesters.”

Thank you for your attention. 

Peter Somogyi FRS, FMedSci, Full Member of the Hungarian Academy of Sciences; ELKH Institute of Experimental Medicine, Budapest; Professor of Neurobiology, Department of Pharmacology, University of Oxford, Oxford, United Kingdom  

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: