Vészhelyzetet hirdetett a koronavírus miatt a kormány, bezárnak az egyetemek, a színházak és a mozik

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Országos vészhelyzetet hirdetett Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a koronavírus-járványt megfékezni hivatott operatív törzs szerdai sajtótájékoztatóján. A kormány ugyanakkor egyelőre nem látja indokoltnak, hogy bezárjanak az iskolák vagy az óvodák - Gulyás szerint azért, mert „a gyerekeknél a betegség nem jellemző”. 

A kormány ma bejelentett intézkedései közül a legfontosabbak: 

  • Csak a felsőoktatási intézmények tevékenységét függesztik fel, az egyetemeket intézménylátogatási tilalom lép életbe.
  • Nem lehet tömegrendezvényeket tartani azokban az esetekben, amikor zárt térben 100, vagy bárhol 500 főt meghaladná a résztvevők száma.
  • Olaszországból, Kínából, Dél-Koreából és Iránból kizárólag magyar állampolgárok léphetnek be Magyarországra és rájuk is kötelező karantén vár. 
  • Szigorítják az ellenőrzést az osztrák és a szlovén határon, a légi, a busz- és a vonatközlekedést fel is függesztik.
  • Elhalasztják egy évvel a közoktatásban tanulóknak központilag meghirdetett kéthetes nyelvtanulási programot.
  • Betiltják a külföldi iskolai kirándulásokat, és felfüggesztik a Határtalanul programot.
  • Szankciókat helyeztek kilátásba a karantént megszegőkre és az álhíreket terjesztőkre. 
  • A 100 fős határ miatt bezárnak a színházak és a mozik is, mert bár a kamara-előadásokat meg lehetne tartani, Gulyás szerint nincs túl sok értelme. 

Kormányzati intézkedések a virológus szemével

Megkérdeztük Jankovics István virológust, a WHO magyarországi influenzalaboratóriumának korábbi vezető főorvosát, hogy Magyarország vajon milyen megfontolásból nem követi az Európai Unió 27 tagországából 15 által szükségesnek ítélt intézkedéseket, amelyek alapján bezárnak a közoktatási intázmányek, az iskolák és az óvodák is. A szakember elmondta, hogy mivel a kórokozó reprodukciós indexe meghaladja a 1,5-es határszámot, a karanténnak „a gyakorlatban semmilyen haszna nincs”. 

A reproduciós indexszel azt szokás jelölni, hogy egy fertőzött hány fogékony embernek adja át a vírust. A SARS-CoV-2 esetében ez a szám 3 körülinek tűnik. A kínai járványterjedés számítógépes modelljei alapján mára már tudható, hogy a karantén nemhogy nem állította meg, de még csak nem is lassította a vírus terjedését. A virológus szerint az iskolák bezárását a környező országokban legfeljebb politikai és nem szakmai megfontolások motiválhatták.

Az egészségügyi válsághelyzetekben a kormányok legfontosabb feladata Jankovics szerint az, hogy a lehető legnagyobb mértékben visszaszorítsa a járványnak betudható halálesetek számát, valamint enyhítse a várható gazdasági károkat. A két folyamat viszont sokszor egymásnak ellentétes intézkedéseket követelne. A SARS-CoV-2 vírus ma ismert tulajdonságai alapján a legtöbb, amit a védekezés érdekében tenni lehet, a szakember szerint a nagyon gyakori és alapos kézmosás. Ennek hiányában Jankovics szerint semmilyen központi intézkedéssel nem lehet elkerülni a járvány súlyosabbá válását. 

Hozzátette ugyanakkor, hogy nagyon fontos lenne a lakosság intenzívebb tesztelése, hogy naprakészen lehessen tudni, milyen állapotban van, hogyan változik a vírus fertőzőképessége. Miután nagyon sok a tünetmentes vagy csak enyhe tüneteket produkáló fertőzött, a meglévő adatok alapján jóformán semmit nem lehet tudni arról, hogy valójában hány fertőzött és hordozó lehet Magyarországon. Annak alapján, amit a vírusról a mai ismeretek alapján tudni lehet, feltételezhető, hogy a lakosság nagyjából 60 százalékos átfertőzöttsége esetén a kórokozó reprodukciós indexe csökkenni kezdene.

Az iskolabezárás az emberek érintkezési lehetőségeit is csökkentené

A Yale Egyetem egyik professzora, Nicholas Christakis orvos-evolúcióbiológus szerint viszont, mint az a Science magazinnak adott interjújából kiderül, fontos lenne különbséget tenni megelőző és a járványterjedésre válaszlépésként elrendelt iskolabezárások között. Christakis szerint a megelőző iskolabezárások nagyon is hatékonyak tudnak lenni a járványok megfékezésében. Ilyenkor ugyanis nemcsak az számít, hogy a gyerekek nem alkotnak nap mint nap közösséget, hanem az is, hogy nem találkoznak egymással a potenciálisan ugyancsak fertőzött szülők, amikor a gyerekeiket iskolába viszik. Sőt, miután a gyerekekre felügyelnie is kell valakinek, nemcsak az iskolák környékén nem verődnek nagyobb csapatokba, hanem munkába sem járnak, így minimálisra csökken az esélye, hogy megfertőződjenek. 

Christakis egy Nature-beli tanulmányra hivatkozva azt is hozzátette, hogy a válaszlépésként történő intézménybezárások, vagyis amikor már felüti a fejét egy adott intézményben a kór, ugyancsak csökkenthetik a járvány ütemét. A hivatkozott tanulmányban influenzajárvány terjedését modellezték, mely szerint 25 százalékkal kevesebb lesz a beteg és két héttel később jelentkezik a járvány csúcspontja, ha bezárják az iskolákat. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a Christakis által hivatkozott tanulmányban influenzavírust modelleztek, amelynek reprodukciós indexe jóval közelebb van a Jankovics doktor által említett 1,5-ös álomhatároz, mindössze 0,3-,0,4 ponttal magasabb annál. 

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző hat újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: