Ha az ember egy kiló liszt helyett tízet vesz, az nem pánik, hanem racionális döntés

„Itthon nagyobb a pánik a vírus miatt, mint Kínában” – állította a Mandinernek február végén egy Sanghajban tanuló magyar diák. Szerinte a hazai média túlozta el és fújta fel a koronavírus-járvánnyal együtt járó vélt vagy valós veszélyeket. Indokolatlannak tűnhetett az is, hogy bőven a vírus hazai felbukkanása előtt bezártak egy egri uszodát és a vízilabda-mérkőzéseket is lefújták, valamint, hogy egy teljes héttel azelőtt, hogy Magyarországon az első igazolt koronavírus-fertőzött beteget azonosították volna, már a boltok kifosztásáról cikkeztek

Azóta a SARS-CoV-2 vírus nemcsak hogy terjedni kezdett Magyarországon is, de a kormány által felállított operatív törzs vészhelyzetet is hirdetett. Ennek értelmében csütörtöktől bezárnak az egyetemek, a mozik, a színházak, a tömegrendezvények elmaradnak, a leginkább fertőzött országokból érkezők nem léphetnek be a határon, ahol amúgy is szigorítják a ki- és beutazás ellenőrzését. Az állami közoktatási intézmények és óvodák viszont annak ellenére is működnek tovább, hogy zárt térben, jóval több mint az operatív törzs által határértékként megszabott 50 ember gyűlik össze nap mint nap az óvodák, iskolák falai között. Sőt, szerda éjjel közzétett rendeletében a kormány arról is gondoskodott, hogy ezt az ellentmondást egyetlen intézményvezető se tudja saját hatáskörben orvosolni. Köznevelési intézményben ugyanis, „az összehangolt védekezés érdekében” az intézményvezetők, a jegyzők, illetve az Oktatási Hivatal nem rendelhet el saját hatáskörben rendkívüli szünetet. Aggódó szülők és szimpatizánsok már tegnap petíciót indítottak

Most akkor pánik van, vagy elégtelen a védekezés?

A koronavirus.gov.hu központi információs portál hivatalos adatai szerint egyébként egyelőre akár túlzónak is tűnhetne a fél ország megbénítása, hiszen egyelőre mindössze 13 fertőzöttről tudnak és 69-en vannak karanténban. Igaz, a koronavírusra tesztelt gyanús esetek száma sem túl nagy, mindössze 609 vizsgálatot végeztek el az erre akkreditált laboratóriumokban. 

A Yale Egyetem egyik professzora, Nicholas Christakis orvos-evolúcióbiológus szerint viszont, mint az a Science magazinnak adott interjújából kiderül, fontos lenne különbséget tenni megelőző és a járványterjedésre válaszlépésként elrendelt iskolabezárások között. Christakis szerint a megelőző iskolabezárások nagyon is hatékonyak tudnak lenni a járványok megfékezésében. Ilyenkor ugyanis nemcsak az számít, hogy a gyerekek nem alkotnak nap mint nap közösséget, hanem az is, hogy nem találkoznak egymással a potenciálisan ugyancsak fertőzött szülők, amikor a gyerekeiket iskolába viszik. Sőt, miután a gyerekekre felügyelnie is kell valakinek, nemcsak az iskolák környékén nem verődnek nagyobb csapatokba, hanem munkába sem járnak, így minimálisra csökken az esélye, hogy megfertőződjenek. 

Jankovics István virológus, a WHO nemzeti influenzalaboratóriumának korábbi vezető főorvosa ugyanakkor a Qubitnek elmondta, hogy az olyan kórokozók esetén, amelyek reprodukciós indexe magasabb, mint 1,5, vagyis egy fertőzött az arra fogékonyak közül több mint 1,5 embernek adja át a fertőzést, nem sok értelme van a karanténnak. A SARS-CoV-2 reprodukciós indexe a mai ismeretek szerint 3 körüli. 

A külföldiekre ugrunk rá, miközben az egészségügy romokban hever

Noha a szakemberek már jóval a járvány hazai megjelenése előtt figyelmeztettek, hogy a COVID-19 fedőnevű betegséget semmi nem fogja feltartóztatni a magyar határnál, az első megbetegedések bejelentése mégis heves reakciókat váltott ki a lakosságból. Amellett, hogy egyes tartós élelmiszerek, például a cukor forgalma megháromszorozódott a tavalyi év hasonló időszakához képest, más jelei is akadnak a fokozódó fejetlenségnek: „kitiltani végleg az országból”, „azonnal kitoloncolni a két iránit”, „vissza a sivatagba, meg ahova gondolom” – skandálta a kommentszekció a magyar kormány Facebook oldalán, amikor a miniszterelnök bejelentette, hogy az első két hivatalosan is SARS-CoV-2 vírussal fertőződött regisztrált beteg két iráni tanuló volt. Akadt, aki szerint „a farkasok is megvédik a területüket idegen falkától és ebbe senki nem szólhat bele (...). Ez a mi földünk, itt születtünk, kívül tágasabb, menjen mindenki oda, ahol meglátta a napvilágot (...) semmi keresnivalójuk idegeneknek itt”. 

Miközben a közösségi oldalakon az egészségesek a külföldről ideiglenesen vagy végleg Magyarországra települteket szapulják, a Dél-Pesti Centrumkórházban nemcsak védőfelszerelés nélkül fogadtak koronavírus-tesztre önként jelentkező (magyar) betegeket, de az akkor érvényben lévő protokoll miatt haza is küldték a teszt elvégzése nélkül. A hivatalosan is regisztrált betegek közül pedig többen tömegközlekedéssel közelítették meg az ellátásukra kijelölt Szent László Kórházat. A kórházban elkülönített fertőzöttek közül többen is arról számoltak be, hogy a hazai karanténban nem tartják be a WHO előírásait és a nemzetközi protokollt.

A Magyar Orvosi Kamara szerdai sajtótájékoztatóján azt vonták le konklúzióként, hogy a betegellátás a járványfenyegetés előtt is bizonytalan, a betegek biztonsága pedig veszélyeztetett volt. Kevés a szakember, az orvosok derékhadát jelentő középkorú korosztály jó része pedig külföldön dolgozik, de ez most tovább fokozódott: „idős, veszélyeztetett kollégák, rengeteg túlórával, védőeszköz nélkül szolgálnak a frontvonalban”. Mindezek fényében nem meglepő, hogy sokan arra a következtetésre jutnak, hogy a hivatalosan kommunikált adatokkal szemben jóval magasabb lehet a Magyarországon koronavírussal fertőzöttek száma

A konteók népszerűbbek a higgadtságnál

Az idegengyűlölet, és főképp az ázsiaiak iránti ellenszenv világszerte a járvánnyal együtt terjed. Arra viszont kevés példa akad, hogy mindezt állami vezetők gerjesszék. Magyarországon a kormány kezdetben gőzerővel beszállt a hangulatkeltésbe, amikor már az első betegek megjelenése előtt és azóta folyamatosan egyenlőségjelet tett a járvány és a migráció közé – mondta a Qubitnek Krekó Péter szociálpszichológus, a Political Capital Tanácsadó és Kutatóintézet ügyvezető igazgatója. A tegnapi intézkedések Krekó szerint javítanak valamit a helyzeten, különösen, hogy a pánik rohamos terjedésének és a fejetlenség elkerülésének egyaránt a higgadt hivatalos kommunikáció, az átfogó tájékoztatás és a hatékony és gyors cselekvés lenne a legfőbb ellenszere. 

Magyarországon is elkezdtek fertőtleníteniFotó: Varga György/MTI/MTVA

Mindehhez ugyanakkor elengedhetetlenül szükséges lenne az állami apparátus és az általa közvetített üzenetek iránti bizalom is. Csakhogy Magyarország 20. századi történelmi múltja miatt amúgy sem kifejezetten erős a bizalom a kormányzati kommunikációval szemben, amit csak tovább fokoz, ha az egészségügyi vészhelyzetből bárki politikai tőkét próbál kovácsolni – mondta Krekó. A bevándorlók, legyenek akár legálisak, akár illegálisak, nem az egyetlen célpontjai a sajátos magyar propagandának. Miközben a rendőrség – egyébként Krekó szerint helyesen – fellép az álhírterjesztő fórumokkal szemben, masszív összeesküvés-elméletek a kormányközeli sajtóban is megjelentek. Február elején például egyenesen olyan hírek kaptak teret, amelyek alig burkolt utalásokkal igyekeznek ok-okozati összefüggést felvázolni a vírus terjedése és Bill Gates amerikai multimilliárdos, a Microsoft alapítójának vélt üzleti érdekeltségei között. 

Mi az a pánik?

Hogyan is alakul ki lépésről lépésre a tömegpánik? Hogyan eszkalálódik és hogyan lehetne kordában tartani? A pánik egyik legfontosabb jellemzője, hogy hirtelen, egyik pillanatról a másikra üti fel a fejét. Valaki, valahol hirtelen úgy érzi, olyan helyzetben van, amelyből azonnal menekülnie kell. Félelme egyre szélesebb körben ragad át az őt körülvevőkre, majd egyre nagyobb körben terjed, mígnem végül már azok is félnek, akik eredetileg semmilyen fenyegetéstől nem tartottak. A végén már olyanok is beszállnak a pánikreakcióba, akik amúgy nem osztoznának az eredeti félelemben. Csakhogy a pánik Krekó szerint végső soron legalább annyira szól a véges erőforrásokról, mint a többiek félelméről. Így válik az eltúlzott reakció önbeteljesítő jóslattá, amelynek a végén lesznek, akik már nem is az eredeti vélt vagy valós vészhelyzet, hanem a tömeg reakciója miatt járnak rosszul. 

Magyarországon egyelőre még nem lehet valódi pánikreakciókról beszélni, Krekó szerint az eddigi élelmiszer-felvásárlások sem tekinthetők annak. A szociálpszichológus egyébként azt is hozzátette, hogy a járványt kezdetben elbagatellizáló hangok elcsitulása legalább olyan fontos a hatékony válságkezelésben. 

Valódi pánik például olyankor van, amikor egy tömeg valamilyen vélt vagy valós veszély miatt egyszerre próbál kijutni zárt térből. Ez történt 2011-ben az addigra már legendássá vált West Balkán szórakozóhelyen is. A Kopaszi-gáton nyílt, majd a 9. kerületben több helyszínen is példátlan népszerűségre szert tett, majd a Nyugati térre költözött kultikus szórakozóhelyen egy 2011 januári éjszakán a tömegben terjedni kezdett a hír, hogy valakit megkéseltek. A túlzsúfolt helyiségből mindenki egyszerre próbált kiszabadulni, és 3 fiatal lány életét vesztette. Utóbb kiderült, hogy a pánikot kiváltó hír nem volt igaz, késelés nem történt a szórakozóhelyen. A tragédiát a West Balkán sem élte túl.

A pánikhoz egyébként nem kell zárt térben sem lenni: ugyancsak a tömegpánik rengette meg 1997-ben a két éve elhunyt közgazdász-üzletember Princz Gábor vezette Postabankot is. Mint az utólagos vizsgálatokból kiderült, akkor szándékosan kezdték terjeszteni a hírt a bank állítólagosan megroggyant pénzügyi fedezetéről. Megrémült ügyfelek ezrei álltak országszerte a bankfiókoknál, mindenki egyszerre akarta kivenni a pénzét. A betétesek egyetlen nap alatt 10, összesen 25 (Princz későbbi vallomása szerint 70) milliárd forintot vettek ki összesen a bankból, a pénzintézetet végül a magyar állam konszolidálta 220 milliárdból. A Postabank eladása az Erstének csak a veszteség felét termelte vissza.

Amikor az információk is ellentmondanak egymásnak

A koronavírus okozta járványról többen többféleképpen próbálták az utóbbi hetekben elmondani, hogy az átlaglakosság körében nem feltétlenül okoz nagyobb kárt, mint a szezonális influenza. Az igazán veszélyeztetett emberek a legyengült szervezetű, krónikus betegségekkel küzdő idősebbek, a járvány világszerte elsősorban az ő körükből szedett áldozatokat. Az általános riadalomhoz ugyanakkor hozzájárulhat, hogy a WHO hivatalos adatai szerint a koronavírus okozta halálozási arány jóval magasabbnak tűnik, mint az influenzáé. Más kérdés, hogy ez korántsem biztos, hogy valóban így van. A valós arányokat viszont szinte lehetetlen pontosan meghatározni addig, amíg a járvány le nem cseng.

Nápolyi utcakép március 10-énFotó: ELIANO IMPERATO/Controluce/AFP

Miközben a súlyos és a végletekig szigorodó intézkedések ellenére is egyre sötétebbnek látszó olaszországi járványügyi helyzet joggal adhat aggodalomra okot, világszerte állami vezetőkről és világhírű celebekről derül ki, hogy minden erőforrásuk ellenére is megfertőződtek a koronavírussal, a WHO olyan elemzésekkel is előállt, amelyek szerint a fertőzötteknek akár a 80 százaléka is tünetmentes lehet, vagy legfeljebb enyhe nátha tüneteit produkálja. Nagy részük éppen ezért vélhetően nemhogy koronavírus teszt, de vény nélkül kapható náthaszerek közelében sem járt, miközben fájt a torka és köhögött. Miután éppen ezért nem kerülnek a koronavírus-nyilvántartásba, a halálozási arányokat sem tudják javítani. Jankovics és Krizsán Gergely Írországban dolgozó mikrobiológus egyetért abban a valós halálozási arány jóval kisebb lehet annál, mint amilyennek látszik és az is valószínűsíthető, hogy a vírus terjedése lassulni fog

Erre enged következtetni a Slate magazin elemzése is, amely a karanténhajóként elhíresült Diamond Princess adatai alapján jut hasonló következtetésekre. A hajó kényszerűségből ugyan, de ideális laboratóriumi körülményeket biztosított a vírusterjedés és a vírus viselkedésének a megfigyeléséhez. Az óceánjárón egyetlen vírusgazdától kiindulva kezdett terjedni a betegség, a fedélzeten lévő 3711 emberből 705-nek lett pozitív a koronavírus tesztje. Az igazoltan fertőzöttek fele teljesen tünetmentes maradt. A hajó utasai közül nyolcan vesztették életüket a fertőzés miatt, és a hivatalos egészségügyi adatokkal ellentétben, ezekben az esetekben biztosan állítható, hogy valóban a vírusfertőzés okozta az elhunytak halálát. A karanténhajó adatai alapján a COVID-19 betegség halálozási aránya nem éri el az 1 százalékot és az induláskor jó egészségi állapotú turistákkal tömött hajón egyetlen 70 év alatti utas sem vesztette életét. 

Hasonló érvek mentén intett nyugalomra a dél-koreai tapasztalatokra hivatkozó Business Insider is. Miközben a nyugati országokban többnyire a lázas és a fertőzés egyéb tüneteit nyilvánvalóan produkáló betegeket, valamint a veszélyeztetett területekről érkezőket szűrik ki és tesztelik, Dél-Koreában a hatóságok több mint 140 ezer közvetlenül vagy közvetve érintett potenciális fertőzöttet teszteltek a vírusra. A megvizsgáltak közül 6 ezren bizonyultak fertőzöttnek, a betegségbe Dél-Korában a cikk pénteki megjelenésekor 35-en haltak bele. Eszerint a halálozási arány közelebb van a fél százalékhoz, mint az egyhez. Némiképp spekulatív cikkében pedig az Atlantic arról ír, hogy Iránban akár 25-ször annyian is betegek lehetnek, mint amennyiről a hivatalos adatok beszámolnak. Akármennyivel is vannak többen, az enyhe tüneteket produkáló, esetleg le sem tesztelt fertőzöttek jelentős mértékben javítják a hivatalos halálozási arányt.

Ami irracionálisnak tűnik, nem biztos, hogy az is

A pánik jelei annak ellenére mutatkoznak, hogy egyre többen igyekeznek biztosítani mindenkit, hogy vélhetően nem a koronavírus-járványban fog elpusztulni az emberiség. „Amit a köznapi nyelvben erős érzelmi felindulással járó irracionális viselkedésnek, vagyis pániknak értelmeznek, az valójában többnyire egyáltalán nem irracionális és még ha kapcsolódnak is hozzá érzelmek, azok általában csak a cselekvés kiváltását szolgálják” – mondta a Qubitnek Berkics Mihály evolúciós pszichológus, aki szerint „pánik” a szó hétköznapi értelmében valójában nem létezik. Az az emberi viselkedés, amely miatt egy kiló liszt helyett tíz kilót halmoz fel valaki a járvány súlyosbodásától tartva, az ő szemszögéből a lehetséges nyereségek és a potenciális veszteségek egyéni elemzésén alapuló racionális döntés. Azzal senki nem veszít semmit, ha tíz kiló lisztet tárol otthon, míg annak akár súlyos következményei is lehetnek rá nézve, ha egyet sem tud venni a boltban, amikor szüksége lenne rá.

Abban sincs semmi meglepő, ha az emberek bizalmatlanok a másoktól származó információkkal vagy a biztonságérzetüket növelni hivatott adatokkal szemben. Sőt, az igazi nagy kérdés inkább az, hogy miért tudnak bízni egymásban és a másoktól kapott információban. Berkics szerint

„amit tudásnak hiszünk, valójában másodkézből származó tudás. Hihetjük magunkat tájékozott, olvasott, közéleti kérdéseket átlátó világpolgároknak, ám mindez csak egy póz, mert a másodkézből származó információkról valójában nem tudjuk, hogy valósak-e vagy sem. Csak arról tudunk dönteni, hogy kiben bízunk meg. A legszélsőségesebb példa erre az oltásellenesség lehet. Mekkora bizalom kell ahhoz, hogy megengedjük, hogy a védtelen kis gyermekünkbe egy számunkra ismeretlen ember tűvel egy számunkra ugyancsak ismeretlen löttyöt juttasson, miközben a babánk sír, mert fáj neki? Ebben az esetben mégis az lehet egyénileg is a racionális döntés, hogy az emberek bizalmat szavaznak a kedves és orvosi egyetemet végzett gyermekorvosnak, mert nem végezhet mindenki orvosi egyetemet, viszont a rendelkezésre álló információ alapján a gyermekét veszélynek teszi ki, ha az oltást nem adatja be. Mindez már a vadászó-gyűjtögető társadalmakban is működött, ahol nem győződött meg arról mindenki egyesével, hogy melyik bogyó ehető, hanem elhitték az idősebb generációnak, hogy mit lehet megenni és mit nem.” 

Miközben a tömeghatás okozta pánikról a szociálpszichológusok is rendre értekeznek, az eredetileg a Gustave Le Bon francia pszichológus által mintegy 100 éve felállított elméletről, miszerint a tömeg nem más, mint vad, irracionális, destruktív erő, mára meghaladta a tudomány. Berkics szerint még az sem feltétlenül igaz, hogy a tömeg átlagos intellektusa alatta maradna az abban összeverődött egyének intellektusának. Az evolúciós pszichológus szerint egész egyszerűen arról van szó, hogy ami egyéni szinten megfontolt, racionális döntés, az a csoport vagy a társadalom szintjén nem feltétlenül az.

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: