A Pittsburghi Egyetem kutatói előálltak egy lehetséges vakcinával a koronavírus ellen

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A SARS-CoV-2 vírusra specifikus antitesteket termel egerekben egy új vakcina, ráadásul olyan mennyiségben, ami feltételezhetően elegendő a kórokozó semlegesítéséhez – állítja a Pittsburghi Egyetem orvostudományi karának Andrea Gambotto és Louis Falo professzorok által vezetett kutatócsoportja. 

Az influenza elleni védőoltások előállítása során alkalmazott eljáráshoz hasonlóan  laboratóriumban előállított vírusfehérjékkel operáló Pittsburgh Coronavirus Vaccine, (PittCoVacc) nevű szer az első tesztek szerint jóval hatékonyabb indítja be az immunreakciókat, mint az eddig publikált mRNS-alapú oltóanyagok, de természetesen további klinikai kísérletekre van szükség ahhoz, hogy be lehessen vetni a vírus ellen. 

A kutatók most nyújtják be kérelmüket az USA Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatalához, az FDA-hez, abban a reményben, hogy a néhány hónapon belül megkezdhetik a tesztelés első fázisát, amelynek során meggyőződhetnek arról, hogy az emberre nem veszélyes a vakcina.  

A Lancet folyóiratot is megjelentető Elsevier által kiadott EbioMedicine-ben publikált, még nem ellenőrzött tanulmány szerint a pittsburghi kutatók a 2003-as ázsiai SARS-CoV és a 2014-es közel-keleti MERS-CoV járványok idején szerzett tapasztalatokat felhasználva készítették el a vakcinát, ami a remények szerint hatásos lehet a COVID-19 betegség elleni küzdelemben. 

Még csak tű sem kell hozzá

A Gambotto és Falo vezette stáb egy másik innovációval is előállt. A professzorok elmondták, hogy a vakcina beviteléhez kifejlesztett eszközhöz az ős-himlőoltási metódusból indultak ki (a himlőoltás feltalálója, Edward Jenner sebész 1796-ban jelentette meg könyvét a forradalmi találmányról). A himlőoltás alapelveit tekintve szinte máig változatlan technológiájának lényege, hogy az immunválaszt kiváltó oltóanyagot a bőr megkarcolásával juttatják a szervezetbe. Az immunológiai kutatások mára tisztázták: az ilyen megoldás hatékonyságának alapja, hogy a „kültakaróban” a legerősebb az immunrendszer.

A pittsburghi kutatók ennek alapján szerkesztették meg azt ujjhegy méretű, 400 apró tűből álló tapaszt, amely a bőrre ragasztva a felhám alá juttatja a vakcinát.

A Gambotto és Falo által a klasszikus himlőoltások karcolós megoldásának mintájára kidolgozott oltótapaszFotó: University of Pittsburgh School of Medicine

Gambotto és Falo szerint a tépőzárral való erősebb érintkezéshez hasonlítható, vagyis szinte fájdalommentes oltási módszer és vakcinájuk előállítási technológiája lehetővé teszi az ipari léptékű gyártást. A PittCoVAcc-al impregnált tapaszok szobahőmérsékleten is tárolhatók, és hosszú ideig elállnak – állítják a professzorok, akik szerint a legalább egy évig védelmet biztosító immunválaszok az oltást követő két hétben kialakultak, legalábbis az egerekben.    

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző öt újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: