Simor András, az MNB volt elnöke 13 pontban szedte össze, hogyan járultak hozzá az Orbán-kormány döntései a magyar gazdaság lemaradásához. A miniszterelnök politikai igazgatója ezt igyekezett cáfolni.
Ebben a bizonytalan helyzetben Magyarország elköteleződése a kínai gyártók iránt nemcsak gazdaságilag és környezetvédelmileg megkérdőjelezhető lépés, de politikai hazardírozásnak is tűnik.
A Fidesz-szavazók közel fele a gazdasági baloldalhoz sorolja magát, és egyre többen húznak a centrum felé, miközben óriási a különbség a kisvárosok és Budapest lakosainak társadalmi értékrendje között – derül ki a Policy Solutions friss, Magyarország értéktérképe 2022 című kutatásából.
A kedden bejelentett intézkedések között végre megjelent a bérgarancia, sok más lépés viszont regresszív vagy nem köthető a járványhoz. Az igazi gond abból lehet, ami hiányzik a csomagból: lépések a tömegesen nehéz helyzetbe kerülők megsegítésére.
A korábban nem tapasztalt helyzet korábban nem használt gazdaságpolitikai lépéseket igényel. Meg kell erősíteni az egészségügyi rendszert, meg kell védeni a munkahelyeket és a termelési kapacitásokat, a társadalmi védőhálót pedig radikálisan ki kell terjeszteni.
A koronavírus-járvány okozta jelentős áremelkedések miatt most sokan azt követelik, hogy a kormány határozza meg az alapvető élelmiszerek és más termékek árát. Csakhogy a hatósági árak bevezetése pontosan azokat a szegényeket károsítaná meg, akiknek most a legtöbb segítségre van szükségük. Van azonban más megoldás is.
Magyarország egykori éllovas pozíciója az előző évtizedben elveszett, a mostani pedig egyértelműen elvesztegetett évtized volt. Nemhogy nem zárkózunk fel, de még jobban lemaradtunk, állítja Csaba László akadémikus, a CEU közgazdaságtan-professzora, az egyetem Határtalan tudás rendezvénysorozatának ma esti fő előadója.