Kínában a hivatalos adatok szerint sikerült megfékezni a COVID-19 terjedését, az ország viszont gőzerővel készül a járvány második hullámára, amelyet a hírek szerint a külföldről hazatérő polgárok hurcolnak haza. A javarészt európai egyetemeken tanuló, az intézmények bezárása miatt hazatérő kínaiak között a határok lezárása előtt legalább 500 fertőzöttet találtak. A kormány attól tart, hogy miközben szerintük még Vuhanban, a fertőzés legnagyobb gócpontjának számító városban sem mutattak ki a helyiek között új megbetegedést, a hazatérő külföldiek a fertőzés újabb hullámát indíthatják el a városban. 

A hazatérő helyieken kívül persze mindenki gyanús, aki külföldről érkezik, az európaiak és az afrikaiak pedig különösen azok. Kantonban sorra mondják fel a helyi afrikai kisebbség albérleteit, hotelszobát sem adnak ki nekik, az utcára kényszerült embereket pedig folyamatosan vegzálják, mert attól tartanak, hogy ők terjesztik a vírust. 

Azokat, akiket nem tesznek utcára, a CNN szerint kéthetes házi karanténra ítélik (ennek megszegése esetén akár deportálhatják őket is az országból, ahogy ez egy ausztrál nővel meg is történt), még abban az esetben is, ha az elmúlt időszakban nem hagyták el az országot, és nem is álltak kapcsolatban igazolt beteggel.

Mindenki a másikra mutogat 

Az először Kínában felbukkanó vírus miatt az Egyesült Államokban és Európában a kínai származású emberek ellen fordultak, akik közül Amerikában sokan fegyverkezni is kezdtek. Rosalind Chou, a Georgia State University szociológiaprofesszora szerint a verbális támadások mellett már a járvány elején megjelentek a fizikai atrocitások is, az ázsiaiakkal szembeni averziónak pedig katasztrofális gazdasági hatásai lehetnek. 

E. Tendayi Achiue, az ENSZ rasszizmusügyi különmegbízottja szerint az ehhez hasonló támadásokon az sem segít sokat, hogy Donald Trump „kínai vírusnak” nevezte a SARS-CoV-2-t, igaz, az amerikai elnök március végén megígérte, hogy a továbbiakban nem fogja így emlegetni a betegséget. Az eset miatt a kínai vezetés megsértődött, és azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy populista politikai haszonszerzésre használja ki ezeket a nehéz időket (és vice versa), miközben az állami médiában többször előkerült az a narratíva is, hogy a vírus nem is kínai, hanem amerikai katonák hurcolták be az országba.

Francia, német, kínai

Nem ez az első eset, hogy egy járvány xenofóbiát szül: Susan Sontag német filozófus szerint az sem véletlen, hogy a szifiliszt franciakórként emlegették az angolok (és a magyarok), Párizsban viszont már morbus Germanicusként ismerték. Ugyanezt a betegséget Nápolyban firenzeinek, Kínában pedig japánnak tartották. A vírus elnevezésének ügyében már a WHO is megszólalt, a világszervezet álláspontja szerint ahogy a COVID-19 esetében, úgy máskor is érdemes kerülni a földrajzi helyre vagy etnikumra irányuló elnevezéseket, ahogyan a túlzott riadalmat keltő elnevezéseket is. 

A történelmi tapasztalatok is arra utalnak, hogy a nagyobb járványok veszélybe sodorhatják a békés egymás mellett élést, de Achiume szerint a mostani járvány  egyik legfontosabb tanulsága az, hogy az egész világot ugyanúgy sújtja, ezért is különösen fontos a közös fellépés. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A híres diktátorjátékból kiderül: az együtt átélt katasztrófa összekovácsolja a közösséget

Mokos Judit tudomány 2020. április 7.

A szociálpszichológiában és a közgazdaságtanban is használt diktátorjátékos kísérletek azt mutatják, hogy a természeti katasztrófa nem akárkivel szemben teszi adakozóvá az embert: elsősorban a „mieinknek” fogunk segíteni, vagyis azokra koncentráljuk segítő energiáinkat, akikkel egy közösségbe tartozónak érezzük magunkat.

Az ázsiai országok már nagyon készülnek a járvány második hullámára

Bodnár Zsolt gazdaság 2020. március 27.

Hiába sikerült lassítani a koronavírus terjedését Kínában és Dél-Koreában, az importált esetek száma tovább nő, ezért határzárakkal és más intézkedésekkel igyekeznek megfékezni az újabb fertőzési hullámot. Szingapúrban börtön is járhat azért, ha valaki túl közel megy a másikhoz.

A nagy járványok maradandó nyomokat hagytak az emberi településeken

Dippold Ádám tudomány 2020. április 10.

A középkor pusztító járványai rosszat tettek a városok etnikai és vallási sokszínűségének, de átformálták azt is, ahogyan a városokra gondolunk. A katasztrófák kezelésében akadtak sikeres és kevésbé sikeres települések, de a pestis, a kolera és társaik elválaszthatatlanul összeforrtak a városiassággal.

Vuhani vírus, koronavírus, SARS-CoV-2, HCoV-19? Hogy hívják ezt a vírust egyáltalán?

Dippold Ádám tudomány 2020. március 19.

Akárhogyan is hívják, nem azonos az általa okozott betegséggel, aminek a hivatalos neve COVID-19. Még mindig nem érthető?