Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a Magyarországon is javasolt 2 méteres embertávolság kevés a fertőzés elkerüléséhez
Bár az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO és annak nyomán a legtöbb hivatalos szerv, köztük Magyarország kormánya is 1-2 méteres távolságtartást javasol más emberektől, egyre valószínűbbnek tűnik, hogy ez nem elég a vírus terjedésének megakadályozásához. Elképzelhető ugyanis, hogy a SARS-CoV-2 akár 4 métert is képes utazni aeroszolokhoz, vagyis a levegőben szétoszló apró szilárd részecskékhez vagy folyadékcseppekhez tapadva – írja egy frissen megjelent, 18 kínai kutató által jegyzett tanulmány, ami az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) Emerging Infectious Diseases folyóiratában jelent meg early release formában, tehát még nem esett át a szokásos peer review-n.
A kutatók február 19. és március 2. között vizsgálták annak a vuhani Huosensan Kórháznak a kórtermeit és irodáit, amely az első 1000 férőhelyes szükségkórház volt a koronavírus kiindulópontjának tartott városban, és különlegessége, hogy rekordidő, mindössze 10 nap alatt épült fel. Közelebbről az intenzív osztályt vették szemügyre, ahol 15 súlyos állapotban lévő beteget ápoltak, illetve egy általános részleget, ahol 24 enyhe COVID-19-tüneteket mutató páciens feküdt. A levegőből egy speciális SASS 2300 típusú készülékkel, a padlóról, a számítógépes egerekről, a szemetesekről, a korlátokról és a betegek maszkjairól nedves, steril tamponokkal vettek mintát. Az intenzív osztályon használt egerekről származó minták 75 százaléka, a padlóról vett minták 70 százaléka bizonyult pozitívnak, és az ottani egészségügyi dolgozók felének cipőtalpán mutatták ki a koronavírust, ami szerintük felveti annak lehetőségét, hogy a kórokozó az ápolók és az orvosok cipőtalpán is képes utazni.
Ami az aeroszolokat illeti, a szellőzőnyílások közeléből származó minták 35,7 százalékában, a kórtermekből vettek 44,4 százalékában, az orvosi irodákban gyűjtött minták 12,5 százalékában mutatták ki a vírus jelenlétét. A vizsgált kórházban tapasztalt állapotok és a minták alapján becsülik a kutatók az átviteli távolságot megközelítőleg 4 méterre.
Volt az már több méter is
A kínai kutatók által felvetett 4 méteres maximális távolság többszörösen meghaladja ugyan a WHO által javasolt 1 métert, de még így is jóval kisebb, mint azok a számok, amelyeket március végén tett közzé Lydia Bourouiba, a Massachusettsi Műszaki Egyetem, az MIT áramlástant és patogén-folyadék-interakciókat kutató adjunktusa a JAMA-ban (Journal of the American Medical Association). A kutató szerint a mostani koronavírus-járvány idején a távolságtartásra vonatkozó javaslatok elavult, az 1930-as években kidolgozott modellen alapulnak, amelyek mai mércével túlságosan leegyszerűsítettnek tűnnek. A modern áramlástani modellek szerint ugyanis egy erős tüsszentés után „a különböző méretű patogénhordozó cseppek 23-27 lábnyi [7-8 méteres] távolságba is eljuthatnak”, az egyes páciensek fiziológiai jellemzői, illetve a környezeti viszonyok (páratartalom, hőmérséklet) függvényében.
Bourouiba szerint a röppályájuk mentén megállapodó cseppek megfertőzhetnek egyes felületeket, a maradványok pedig még órákig lebeghetnek a levegőben. A teljes képhez tartozik, hogy Anthony Fauci, Donald Trump amerikai elnök járványügyi csapatának tagja egy március végi sajtótájékoztatón „szörnyen félrevezetőnek” nevezte az MIT kutatójának megállapításait, bár érdemben egyáltalán nem cáfolta őket. Fauci lényegében annyit mondott: ahhoz, hogy egy tüsszentésből származó cseppek ilyen messzire utazzanak a levegőben, „nagyon, nagyon robusztus, erőteljes tüsszentésre” van szükség.
„A 6 láb [1,8 méteres távolság] valószínűleg nem elég biztonságos” –nyilatkozta egy hete a LiveScience-nek Raina MacIntyre professzor, a fertőző betegségek megelőzésével és kezelésével foglalkozó ausztrál Kirby Intézet biológiai biztonsági programjának vezetője, aki elismételte, hogy a mostani távolságtartási szabályok lassan egy évszázada született tanulmányokon alapulnak, amelyekről időközben bebizonyosodott, hogy tévesek. „A cseppek 6 lábnál messzebb tudnak utazni” – állítja MacIntyre, aki szerint „a kórházi fertőzések kordában tartásáért felelős szakértők továbbra is ebben a [korábbi] szabályban hisznek. Olyan ez, mint a lapos Föld-elmélet – ha az ember próbálja megvitatni a valós bizonyítékokat, letorkolja a hívők kórusa.”
A fentiekhez hasonló eredményekre jutott a múlt héten egy belga-holland áramlástani kutatás, amit egy Bert Blocken, a Leuveni Egyetem fizikaprofesszora által vezetett csapat végzett a mozgás során keletkező légörvényeket és a bennük utazó, potenciálisan vírushordozó aeroszolokat vizsgáló számítógépes szimulációk segítségével. Szerintük nyugodt séta során a biztonságos távolság legalább 5 méter; a futóknak és a sétabiciklizőknek 10, a nagyobb tempóban kerékpározóknak akár 20 méteres távolságot is érdemes tartaniuk egymástól a mozgás miatt kialakuló turbulenciák miatt. Bár Blockenék állításait tudományos érvekkel azóta sem cáfolták, bírálat érte őket amiatt, hogy eredményeiket úgy tették közzé a sajtóban, hogy hivatalos tanulmányt nem publikáltak, és eredményeiket más kutatók nem ellenőrizték.
Tény, hogy a tudósok között továbbra sincs egyetértés abban, hogy a levegőben hogyan és milyen messzire terjed a koronavírus, ugyanakkor egyre több kutatás utal arra, hogy a világszerte hivatalosan javasolt 1-2 méteres távolságtartás kevés lehet ahhoz, hogy biztosan elkerüljük a fertőzést.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos tudományos eredmények bemutatását a Dataizmus Zrt. támogatta.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
