Meglepő mutációt fedeztek fel egy Indiában izolált vírusban
Kétségtelen, hogy a SARS-CoV-2 vírus viszonylag stabil genomja és a kis mértékű genetikai diverzitás segíti a releváns vakcinák fejlesztésének sikerességét, ugyanakkor kimutatható egy szignifikáns mutációs folyamat, amelyet mindenképpen figyelembe kell venni a védekezésnél – állapította meg egy ausztrál és tajvani epidemiológusokból és mikrobiológusokból álló kutatócsoport a bioRxiv oldalon közzétett, még nem ellenőrzött tanulmánya.
A tanulmány szerzői az Egyesült Államokban, Kínában, Spanyolországban, Brazíliában, Ausztráliában, Finnországban, Indiában, Olaszországban, Nepálban, Dél-Koreában és Svédországban izolált 106 SARS-CoV-2 vírus genomját elemezték és hasonlították össze a 2002-ben megjelent, súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó ázsiai SARS-CoV 39 genomszekvenciájával.
Állításuk szerint az elemzésük közvetlen genetikai bizonyítékkal szolgál arra, hogy a SARS-CoV-2 sokkal alacsonyabb mutációs arányt, vagyis kisebb genetikai sokféleséget mutat, mint a SARS-CoV. Ugyanakkor arról is beszámoltak, hogy az egyik januárban Indiában gyűjtött mintából izolált vírus egy olyan törzshöz tartozik, amelynek tüskefehérjéi jóval kevésbé kötődnek a légutakban is megtalálható emberi sejtek ACE2 nevű receptoraihoz, mint a világ más tájain izolált kórokozók.
A tanulmány szerzői szerint a fenti mutációt mindenképp érdemes figyelembe vennie a vakcinafejlesztés során, ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy a preprint következtetéseit kizárólag számítógépes modellezések alapozzák meg, kísérletes munka egyelőre nem támasztja alá, hogy az indiai variánsban változott volna az ACE2 receptorokhoz való kötődés erőssége. Ha pedig valóban változott, az azt jelentheti, hogy ez a vírustörzs kevésbé hatékonyan terjed, ami nem feltétlenül érinti a vakcinakészítési stratégiákat.
A Newsweek által megkérdezett, a kutatásban nem részt vevő virológusok szerint az az Indiában izolált vírustörzs alacsonyabb fertőzőképessége nem jelenti azt, hogy a máshol pusztító változatok elleni vakcinák fejlesztése hiábavaló, hiszen az influenzavírusok is folyamatosan mutálódnak, ám a periodikusan megismételt, széles körű teszteléssel az ilyen mozgó célpont ellen is sikeresen lehet védekezni.
Korábbi kapcsolódó anyagaink: