A sokat tesztelő Németország fő koronavírus-szakértője szerint nem kell mindenkit tesztelni
Németországban április 27-étől kezdik fokozatosan feloldani a járványügyi korlátozásokat, ezért a Guardian interjút készített Christian Drostennel, a német kormány fő koronavírus-szakértőjével. Drosten a berlini Charité kórház virológiai intézetének igazgatója, és 2003-ban az elsők között fedezte fel a SARS-koronavírusokat.
A német kórházak intenzív osztályai csak félig vannak tele, ami Drosten szerint a korán elkezdett széles körű tesztelésnek köszönhető, így sikerült a vírus reprodukciós rátáját 1 alatt tartani, vagyis elérték, hogy egy ember már kevesebb mint egy másikat tud továbbfertőzni.
A szakértő szerint ezért egy prevenciós paradoxon lépett életbe, vagyis mivel arányaiban sikerült alacsonyan tartani a fertőzöttek és az elhunytak számát, az emberek úgy érzékelik, hogy a kormány túlreagálta a helyzetet a korlátozásokkal. „Németországban azt látják az emberek, hogy a kórházak nincsenek túlterhelve, és nem értik, miért vannak zárva az üzletek. Csak azt nézik, mi történik itt, és nem figyelnek a New York-i vagy spanyolországi történésekre.” Drosten szerint sokak szemében ő a gonosz, aki gazdasági válságba taszítja az országot, és emiatt halálos fenyegetéseket is kap.
Tömeges tesztelés helyett célirányos kivizsgálás
A politikai és gazdasági nyomás ellenére a német szövetségi kormány csak óvatosan, fokozatosan engedné fel a korlátozásokat, de Drosten attól fél, hogy mivel a tartományok saját törvényeket hozhatnak, több helyen „kreatívan értelmezik majd ezt a tervet”, és a reprodukciós ráta emelkedése miatt jön majd a járvány második hulláma. Ő maga egyébként azt a modellt támogatja, amely szerint ha még néhány hétig életben maradnak a szigorú korlátozások, a reprodukciós ráta 0,2 alá süllyeszthető, ezzel a terjedés jelentősen lassítható, ugyanakkor elismeri, hogy a magas kockázatú helyeken, például az idősotthonokon még ez sem segítene látványosan.
A tömeges tesztelésről elmondta, hogy mivel még az óriási tesztelési kapacitással rendelkező Németországban is kevesebb mint 8 százalék a pozitív tesztek aránya, pedig általában a tüneteket észlelő betegeket tesztelik, a célirányos tesztelés lehet a legjobb megoldás, tehát azok kivizsgálása, akik a legsebezhetőbbek, például az egészségügyben dolgozók. „A másik célcsoportnak azoknak kell lenni, akik a tünetek jelentkezésének első hetében járnak, főként az idősek, akik gyakran túl későn kerülnek a kórházba, amikor már kékek az ajkaik, és intubálásra szorulnak” – mondta, hozzátéve, hogy emellett rendszeres mintavételekkel kell ellenőrizni a népesség átfertőzöttségét.
Drosten szerint a vírus esetleges szezonalitásáról még nem áll rendelkezésre elég információ, és bár egy harvardi modell szerint nyáron valamelyest csökkenhet a fertőzésveszély, ennek valószínűleg csak mérsékelt hatása lesz a járványra.
Tobzoska helyett nyestkutya
A vírus eredetéről elmondta, hogy a különböző teóriák ellenére gyakorlatilag biztos, hogy Kínából indult, de valószínűleg nem a vuhani húspiacról, hanem „ahol az állatot, vagyis a köztes hordozót tenyésztették.” Drosten egyébként nem hiszi, hogy a tobzoskákat kell hibáztatni, ahogy a 2003-as SARS-járványnál sem csak az elhíresült cibetmacskákban találták meg a vírust, hanem nyestkutyákban is, amelyekre a bundájuk miatt óriási kereslet van Kínában. „Ha valaki adna nekem pár százezer dollárt, és szabad kezet kapnék arra, hogy megtaláljam Kínában a vírus forrását, akkor olyan helyeken keresném, ahol nyestkutyákat tenyésztenek.
Arra a kérdésre, hogy van-e felelősségük az emberei tevékenységeknek abban, hogy a koronavírusok állatról emberre is terjednek, a következőt válaszolta:
„A koronavírusok hajlamosak gazdatestet váltani, ha van rá lehetőségük, és mi az állatok természetellenes felhasználása során teremtünk ilyen lehetőségeket. A haszonállatok ki vannak téve a vadvilágnak, nagy csoportokban tartják őket, ami megerősítheti a vírust, és az embereknek jelentős kapcsolata van velük, például a húsevés által, tehát mindenképpen teremtettünk egy lehetséges útvonalat a koronavírusok terjedésének.”
Drostent arról is megkérdezték, hogy szerinte miért jó vezető a járványügyi intézkedései miatt is dicsért Angela Merkel. A szakértő szerint Merkel nagyon jól informált, és mivel tudományos tapasztalatai is vannak, a számokat is jól kezeli. „De talán főként a jelleme miatt: megfontolt, és képes megnyugtatni az embereket” – mondta Drosten, hozzátéve, hogy egy jó vezető legfontosabb ismérve, hogy nem politikai haszonszerzésre használja fel a kialakult helyzetet.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: