Mit csinálnak jobban a koronavírus elleni harcban a németek, mint a britek?

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Németországban a Spiegel szerint már két napja zajlik annak a tömeges vizsgálata, hogy a népesség mekkora része eshetett már át a SARS-CoV-2-fertőzésen. Az észak-rajna-vesztfáliai Heinsberg körzete a koronavírus-járvány egyik gócpontja Németországban. Az egyik ilyen fertőzött település Gangelt, ahol a tartományi kormány megbízásából tömeges teszteléseket végeztek és a reprezentatív 500-as mintában az emberek 14 százalékának a vérében specifikus ellenanyagot találtak, vagyis ezek az emberek már átestek a COVID-19 betegségen.

A BBC szombaton összeszedte, milyen tanulságokkal szolgálhat az Egyesült Királyság számára, hogy Németországban a szerológiai (vagyis a vérből a SARS-CoV-2 fertőzésre adott immunválasz antitestjeit kimutató) teszteket a napokban szélesebb körben is elindítják a legfertőzöttebb területeken. 

A németek eleve sokkal több, a torokból levett mintán alapuló, magát a kórokozót kimutató molekuláris tesztet hajtottak végre, mint más nagyobb európai országok, például az Egyesült Királyság vagy Franciaország. Ezekkel a tesztekkel azt lehet megállapítani, hogy valakinek van-e az adott pillanatban vírusfertőzése.

Tesztközpont Kölnben, a Rautenstrauch Joest Múzeumban március 31-énFotó: Ying Tang/NurPhoto via AFP

Beszédes számok

Az április 4-ével záruló héten Németországban 132 laboratórium átlagosan 116 655 diagnosztikai tesztet végzett naponta, ami április 4-ig összesen több mint 1,3 millió tesztet jelentett. Nagy-Britanniában ezzel szemben jó, ha a hónap végéig elérik a napi 100 ezer tesztelést, április 10-ig összesen 316 836 diagnosztikai vizsgálatot végeztek.

A BBC által idézett szakértők szerint a kiterjedt teszteléssel természetesen a halálozási arány is csökkent, hiszen sok olyan személy kerül be a statisztikába, aki már vagy még nem fertőzött, illetve tünetmentes fertőzött. Szemben azzal a magas halálozási rátát eredményező gyakorlattal, amikor csak és kizárólag a komoly tüneteket mutatókat vagy/és a kórházba kerülőket tesztelik. 

Diagnosztikai mintavétel a berlini Kreuzbergben egy tesztponttá nyilvánított garázsban április 8-ánFotó: MICHAEL KAPPELER/dpa Picture-Alliance via AFP

A kiterjedt teszteléssel Németországban sok pozitív esetet is diagnosztizáltak már a járvány kitörésnek korai, február közepi szakaszában is, így megtörténhetett a korai izoláció, és a hatóságoknak lehetőségük volt arra is, hogy felgöngyölítsék a fertőzés lehetséges útvonalát, így lelassították a vírus terjedését is. 

A Németországi Akkreditált Laboratóriumok Szövetségének szóvivője, Evangelos Kotsopoulos a BBC-nek arról számolt be, hogy a tesztelés kulcsfontosságú volt abban, hogy sikerült lelapítani a járványgörbét. Az alacsony halálozási arány azonban még változhat, mivel a tesztelés korai szakaszában többségben voltak a fiatalabb korosztályokhoz tartozók. A Robert Koch Intézet összesítése szerint Németországban április 10-ig 113 525 fertőzést erősítettek meg, és 2373 halálesetet regisztráltak a COVID-19-járványban. Eddig a súlyos esetek és a halálesetek száma nem növekedett olyan meredeken, mint sok más európai országban.

Gyógyszeripari és biotechnológiai fellegvár?

Matt Hancock brit egészségügyi miniszter szerint könnyű a németeknek, hiszen százon felüli az akkreditált laboratóriumaik száma, amelyeket járvány esetén azonnal riasztani lehet, ráadásul Németországban székel az orvosdiagnosztikai piac óriása, a Roche is. 

A BBC szerint ezzel a kifogással nemcsak az a baj, hogy az említett cég nem német, hanem svájci, hanem az is, hogy a tesztelésekben elsősorban nem a gyógyszer- és biotech cégek, hanem az egyetemek és más kutatóintézetek laborjai vesznek részt. A titok nyitja sokkal inkább az, hogy Németország sokkal többet költ a egészségügyre, mint Nagy-Britannia.

Az alsó-szászországi fogyasztóvédelmi és élelmiszer-biztonsági szolgálat kutató asszisztense tesztel egy hannoveri állatorvosi laboratóriumbanFotó: Peter Steffen/dpa Picture-Alliance via AFP

Németország 2016-ban fejenként 4271 eurót költött állampolgárai egészségügyi ellátására, ami a bruttó hazai termék 11,1 százalékát jelentette, ugyanekkor az Egyesült Királyságban 3566 euró volt a költés fejenként éves szinten, ami a GDP 9,7 százalékára rúgott, miközben az Európai Unió 2016-os átlaga 9,9 százalék volt.

Decentralizált egészségügy

A BBC elemzése kiemeli a német egészségpolitikát is, amely központi kormányzat helyett szövetségi, illetve tartományi hatáskörbe delegálja a legtöbb azonnali cselekvést kívánó döntést, így a tesztelést is. Ez az autonómia a COVID-19 járvány esetében is sokkal több rugalmasságot biztosított a helyi helyzet kezelésére, mint a központosított brit modellben.

A brit kormánynak így eltartott egy ideig annak eldöntése, hogy a tesztelés rapid kiterjesztésének politikai prioritássá kell válnia, csak április 2-án jelentették be a teszteléseket jelentősen megnövelő tervet. Márpedig minél több információ áll rendelkezésre a vírus terjedéséről, annál valószínűbb, hogy a járvány kontroll alatt tartható.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző öt újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó korábbi cikkeink: