Az urbanizáció terjeszkedésével az elmúlt években, évtizedekben egyre több nem háziasított állat kezdett emberközelben élni. A városi vadvilág alkalmazkodott a forgalomhoz, a zajhoz és az emberek életmódjához. A COVID-19-járvány miatt foganatosított karanténintézkedések azonban napok alatt változtatták meg a korábbi viszonyokat. A városok részleges vagy teljes leállásával a vadállatok szokásai is megváltoztak, és sok közülük megjelent a korábban forgalmas belterületeken, olyan helyeken, ahol azelőtt  ritkán vagy soha nem lehetett látni őket.  

Pesti vadak

Április 27-én, hétfőn reggel hat óra körül a budapesti VIII. kerületi Kálvária térnél egy autós elütött egy európai őzet (Capreolus capreolus). A hatsávos Hungária-körgyűrűn belül, sűrűn beépített városi környezetben.

Az Országos Rendőr-főkapitányság balesetmegelőzési oldala úgy értesült, hogy a nagy kiterjedésű Fiumei úti sírkertből keveredett oda az őz, a szintén parkos térre. Az információink szerint a sírkert üzemeltetője tud a területen élő vadpopulációról, és időnként befogatja az állatokat, amelyeket szabad élőhelyen kiengednek.

Ugyancsak hétfőn Barotányi Zoltán, a Magyar Narancs újságírója a pesti Nehru-parton randalírozó eurázsiai hódot (Castor fiber) kapott le telefonjával.

A rendőrség szintén hétfőn arról számolt be, hogy a budapesti, Teve utcai székház előtt vadkacsák, más néven tőkés récék (Anas platyrhynchos) jelentek meg:

Városi ökoszisztéma

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvívője pár napja azt nyilatkozta a Qubitnek, hogy különösebb jóstehetség nélkül kijelenthető, hogy a közösségi oldalak egyik fő slágere a következő hetekben a városi vadvilág lesz. 

„A természetben fontos a matek, az állatok kalkulálnak azzal, hogy egy adott környezetben mire számíthatnak. Minden faj kerüli az emberekkel való találkozást, de ha tartósabban kezd csökkenni az interakciók száma és ezt meg is tapasztalják, akkor még a félénkebb őzek, szarvasok, sünök is felbátorodnak, nemhogy az olyan kifejezetten vakmerő fajok, mint a vaddisznók, a rókák vagy a dolmányos varjak” – mondta Orbán. 

„Az állatok a városok megjelenésének hatására a megváltozott helyzetre kétféleképpen reagálnak. A környezeti adottságokhoz való alkalmazkodás különböző tényezők révén valósulhat meg. Az egyes fajok élettani rugalmassága az örökletes sajátosságok közé tartozik” – olvasható a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének munkatársai által jegyzett tanulmányban. 

Heltai Miklós és Szőcs Emese szerint „némelyik állatfaj még akkor is elhagyja, vagy elkerüli a megzavart élőhelyet és az emberi települést, ha bőségesen talál ott táplálékot. Ezek a szűktűrésű fajok elvándorolnak, kiszorulnak a beszűkült életterükbe és így próbálnak stabil populációt fenntartani, vagy egyszerűen csak csökken az egyedszámuk, mint a vadmacskáknak. A tágtűrésű fajok viszont könnyen alkalmazkodnak a civilizált körülményekhez és még különböző gépek zúgása, a kutyaugatás, a folyamatos emberi zavarás, illetve jelenlét ellenére is jól érzik magukat, szaporodnak, és sokszor okoznak bosszúságot kártételükkel”.

Globális térhódítás

A vadvilág beáramlása a COVID-19 nyomán a korábbiaknál jóval csendesebb és forgalommentesebb városokban nem csupán az északi féltekén egyre szembetűnőbb. Az alábbi képek tanúsága szerint a vadak a Közel-Kelettől Ázsián át Dél-Amerikáig felbátorodtak.

Amennyiben a vadvilág hasonló térhódítását tapasztalja, esetleg sikerült is lefotóznia valamely vadat, kérjük küldje el nekünk a szerk@qubit.hu címre!

Kapcsolódó korábbi cikkeink:

Ahogy terjed a járvány az emberek között, úgy jelennek meg a vadállatok a világ városaiban

Vajna Tamás tudomány 2020. április 9.

Minden vadállat kerüli az emberrel való találkozást, de ha tartósan csökken az interakciók száma, még a félénkebb őz, szarvas és sün is felbátorodik, nem beszélve az olyan kifejezetten vakmerő fajokról, mint a vaddisznó, a vörös róka vagy a dolmányos varjú.

Eddig az volt a baj, hogy nincs hódunk, most meg már az, hogy van

Dippold Ádám tudomány 2019. december 12.

Már a WWF volt igazgatója is nagyra nőtt patkánynak nevezi a védett hódokat, amelyeknek a visszatelepítésében maga is részt vett. A beavatkozás óta az állomány folyamatosan növekszik, de ezzel megszaporodtak az állat és az ember közötti konfliktusok is. A Magyar Természettudományi Múzeumban szakemberek és érintettek tárgyalták az egyre égetőbbé váló hódhelyzetet.

A pesti varjak nem üzentek hadat az embernek, csak a fiókáikat védik

Vajna Tamás tudomány 2019. június 7.

Magyarországon leggyakrabban a varjúfélék tavasz végi, nyár eleji fiókareptetésekor lehet ijesztő madártámadásokra számítani. Az ornitológusok szerint az utódaikat féltő városi madarak agressziója átmeneti, egyszerű módon kezelhető, és ezért nem is szabad elüldözni őket az urbánus ökoszisztémákból.