Átírhatja az emlősök evolúciós törzsfáját a 66 millió évvel ezelőtt élt madagaszkári bestia
66 millió évvel ezelőtt élt egy házimacska-méretű, de borzszerű ősemlős, amelynek a teljes paleontológiai és taxonómiai leírása áprlis 29-én jelent meg a Nature-ben. Az állat a déli félteke mai kontinenseit és szigeteit, illetve a mai északi féltekéről az Arab-félszigetet és Indiát is magába foglaló őskontinens, a Gondwana lakója volt.
Az Adalatherium hui névre keresztelt állat első maradványaira még 1999-ben bukkantak Madagaszkár északnyugati részén, a Mahajanga-medencében, a további ásatások során aztán sikerült rendkívül jó állapotú fosszíliákat találniuk a Denveri Természettudományi Múzeum kutatóinak.
A kutatók szerint a fosszíliaként fennmaradt, alig több mint 3 kilogramm testtömegű példány még nem érte el a kifejlett méretét, felnőtt fajtársai valószínűleg nagyobbak lehettek. Ebben jelentősen különbözik a világ más pontjairól abból az időből előkerült egyéb emlősöktől, amelyeknek a mérete legfeljebb a mai cickányét érte el. Nem véletlen, hogy felfedezői bestiaként emlegetik a most leírt fajt.
A kutatók úgy vélik, hogy az állat egyedi jellemzői az után alakulhattak ki, hogy Madagaszkár szigetté vált, így az Adalatherium hui izoláltan fejlődhetett közel 20 millió éven keresztül. A szigetevolúciós folyamat révén végbement fejlődése, úgy tűnik, mindenképp átrajzolja az emlősök eddig ismert törzsfáját.
A paleontológusoknak még nem sikerült rekonstruálniuk, hogy miféle életmódot is folytathatott az ősemlős, az azonban valószínűnek tűnik, hogy a 88 millió évvel ezelőtt kihalt, a Földön 120 millió éven át meghatározó, aprócska Multituberculata rágcsálócsoporrtal állt rokonságban.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
A dinoszauruszok idején 23,5 óráig tartott egy nap, és 372 napból állt egy év
A tengerek átlaghőmérséklete a mai hőforrásokénak felelt meg, nyáron 40 Celsius-fokos lehetett.
A skorpió az egyik legősibb szárazföldi lény
A Parioscorpio venator lehetett az egyik első állat, amely alkalmazkodott a szárazföldi léthez 437 millió évvel ezelőtt. Olyan sikerrel szállt partra, hogy a skorpiók felépítésében azóta sem változott túl sok minden.
A daliás idők, amikor a Déli-sarkot trópusi klíma jellemezte, és a pingvinek uralták a Földet
Az emberméretű őspingvinek mellett most felfedeztek egy olyan kihalt fajt is, amely a mai királypingvinekhez hasonlít. Így egyre erősebb az elmélet, miszerint a dinoszauruszok kihalása után a változó körülményekhez gyorsan alkalmazkodó pingvinek uralták a Földet.