Egy hónappal korábban Európába érkezhetett az új koronavírus, mint azt eddig bárki feltételezte volna – írja franciaországi információkra alapozva a BBC. Egy december 27-én Párizs mellett tüdőgyulladás gyanújával kórházba került francia férfiről derítették ki utólag, hogy vélhetően COVID-betegségben szenvedhetett. Ezt most arra alapozzák, hogy újra megvizsgálták a tőle akkor vett nyálmintát. A minta pozitív volt a SARS-CoV-2 vírusra. 

Az új bizonyíték fényében pillanatnyilag a 43 éves francia férfit tartják az európai „patient zero”-nak, vagyis az első európai fertőzöttnek. Orvosa szerint a kórokozó lappangási ideje alapján a férfi december 14-e és 22-e között kaphatta el a vírust. Mindeddig európai járványügyi szakemberek úgy gondolták, hogy az első európai fertőzött Németországban kaphatta el a betegséget egy kínai kollégájától január 19-e és 22-e között. Ha beigazolódik a gyanú, hogy az új típusú koronavírus már egy hónappal korábban terjedt Európában, az teljesen átírhatja mindazt, amit a járvány terjedéséről eddig gondoltak.

A francia férfi a saját elmondása szerint egyáltalán nem járt külföldön, és nem is találkozott külföldiekkel, mielőtt megbetegedett. Amirouche Hammar ráadásul négy nappal azelőtt került kórházba, hogy a WHO kínai irodáját értesítették volna a rejtélyes és aszimptomatikus vuhani tüdőgyulladás-esetekről. Hammar kezelőorvosa, Yves Cohen most azért vizsgálta meg újra a korábban vett és lefagyasztott nyálmintáját, mert szöget ütött a fejébe, hogy a tüdőgyulladás gyanújával kezelt betegének hosszan tartó száraz köhögése és tartós láza volt. A férfinek egyébként a két gyermeke is megbetegedett, ám a felesége nem mutatott tüneteket. Pedig a gyanú szerint épp a neje fertőzhette meg a családot, lévén, hogy a Charles de Gaulle nemzetközi repülőtéren dolgozott, az egyik üzlet pénztárosaként.

Post mortem okozott meglepetések

Cohen a BBC-nek elmondta, hogy Hammar mellett 13 másik olyan, korábban intenzív osztályon ápolt betegének a lefagyasztott nyálmintáit és tüdőröntgen-felvételét is újra átvizsgálta, akiket tavaly december 2-a és idén január 16-a között tüdőgyulladás gyanújával vettek fel az osztályára, ám tüneteik a szokványos tüdőgyulladás-tesztek alapján negatívak voltak. Hammar mellett még egy beteget talált, akinek vélhetően COVID-19-betegsége lehetett. Az eredményeket a francia orvos az International Journal of Antimicrobial Agents című szaklapban fogja közölni, a tanulmány várhatóan még a héten megjelenik. 

A WHO szóvivője, Christian Lindmeier szerint további korai esetek is napvilágra kerülhetnek. Erre utalnak azok a kaliforniai vizsgálatok, amelyek szerint már egy hónappal korábban is voltak COVID-dal kapcsolatba hozható halálesetek, mint ahogy azt korábban gondolták. Két februárban elhunyt beteg utólagos vizsgálata is azt mutatta, hogy már február elején és közepén is követelt életeket a SARS-CoV-2 Kaliforniában.

Ezek az új eredmények olyan korábbi feltételezéseket támaszthatnak alá, de legalábbis erősíthetnek meg, mint az a sokat vitatott oxfordi tanulmány, amely szerint március közepére a brit lakosságnak akár a 36-68 százaléka is áteshetett már a SARS-CoV-2 fertőzésen. Ugyanebben a tanulmányban az olaszországi átfertőzöttséget ugyancsak március közepére 60-80 százalékosra valószínűsítették. 

Ha Cohen eredményei beigazolódnak, az egyúttal arra is újabb magyarázatot adhat, miért nem tud – remélhetőleg csak egyelőre – a tudomány mit kezdeni a koronavírussal. Valós időben ugyanis nemcsak azt nehéz kideríteni, mi győzhetne le egy teljesen új, az emberiség számára mindeddig ismeretlen kórokozót, vagy hogy honnan került az emberek közé, hanem még az sem egyértelmű, hogy mindezt mikor tette. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: