Mire feltalálják a COVID-vakcinát, az oltásellenesek lebeszélik róla a tömegeket – figyelmeztetnek tudósok
Kezdetben úgy tűnt, hogy a COVID-19 képes valamennyire visszafogni az oltáselleneseket is: sokan azt nyilatkozták, hogy bár himlő ellen nem kérnének oltást, koronavírus ellen igen, másokat pedig sikerült arról is meggyőzni, hogy az oltás általánosságban sem ördögtől való.
Egy nemrégiben megjelent (preprint) tanulmány szerint azonban ezek az egyéni pálfordulások nem érintették az oltásellenes tanokat terjesztő weboldalakat vagy Facebook-közösségeket, sőt, ezek most kaptak csak igazán erőre. Az infektológusok attól tartanak, hogy hiába vannak kevesen az oltásellenesek, nagyon sok emberhez eljuttathatják az üzenetüket, ezzel pedig veszélybe sodorhatják a nyájimmunitás kialakulását is.
Virágzanak a konteók
A még ki sem fejlesztett oltás ellen tiltakozók a legkülönbözőbb vádakkal illetik a szert: chipet ültetnek vele az emberbe, a gonosz gyógyszergyárak nagy üzletéről van szó, vagy egész egyszerűen csak belehalnak az emberek – ezek közül egyik sem igaz. A Nature szerint ezekben a közösségekben felkapták azt az álhírt is, amely szerint egy brit nő belehalt egy kísérleti vakcina alkalmazásába – amire szintén nincsen semmilyen bizonyíték.
Milliók látták már egy 2020-ra beharangozott „dokumentumfilm” részletét, amelyben egy bizonyos Judy Mikovits azt állítja, hogy a vakcina kötelező lesz, mégpedig egy világméretű összeesküvés részeként. A szolgáltatók nem győzik törölni a videót, amelynek a népszerűsége annak ellenére töretlen, hogy Mikovits állításait több szaklap tételesen cáfolta.
Hatékony kommunikáció
Neil Johnson kampánykutató szerint a legtöbb oltásellenes csoport most a koronavírust vette célba, a kommunikációs stratégiájuk pedig meglepően és aggasztóan hatékony. Ez valahol nem is meglepő: Johnson és társai szerint a kanyarójárvány idején is felerősödtek az oltásellenes hangok.
Ha a mostani trendek tartósnak bizonyulnak, a kutatók szerint tíz éven belül többségbe kerülhetnek az oltásellenesek, legalábbis a közösségi hálózatokon, míg az oltások támogatói háttérbe szorulhatnak – egész egyszerűen azért, mert rájuk kevésbé jellemző az az agresszív és hatékony kommunikáció, amelyet az oltásellenesek végeznek. Bruce Gellin immunológus szerint érdemes lenne megvizsgálni, hogy mi lehet ennyire vonzó az üzeneteikben, és valódi ismeretekkel kellene kitölteni ezt a létező igényt, bár az is igaz, hogy a Nature cikke szerint a társadalomban az oltásellenesek még mindig kisebbségben vannak.
Heidi Larson infektológus, a London School of Hygiene and Tropical Medicine kutatója szerint az oltásellenes mozgalmak javarészt emocionális, általában félelemre építő üzenetekkel dolgoznak, míg az oltáspártiak narratívája jóval egyszerűbb, a vakcinák gyakorlati hasznát hangsúlyozzák. Larson és Gellin is úgy gondolja, hogy a többség még mindig oltáspárti, de a COVID-19 elleni vakcina rohamtempójú fejlesztése miatt kiemelten fontosnak tartják az alapos tájékoztatást, sokan ugyanis attól tartanak, hogy a gyorsan kifejlesztett szert nem tesztelik majd elég alaposan.
Kommunikációs váltás
Kasisomayajula Viswanath, a Harvard egészségügyi kommunikációs szakértője szerint a többség tisztában van a COVID-19 veszélyeivel, és ha most azonnal oltáshoz juthatna, be is adatná magának, de ha visszaszorul a fertőzés, könnyen előretörhetnek a kritikus hangok. Ez még inkább így lenne akkor, ha vakcinát sikerülne fejleszteni a betegség ellen, de gyógyszer nem lenne a kezelésére.
A szakértők szerint a megoldást a hatékonyabb kommunikáció jelentheti: ha az egészségügyi szervezetek átláthatóbban, gyorsabban és az aggályokra reagálva kommunikálnának, illetve legalább olyan intenzív netes jelenlétük lenne, mint a szkeptikus csoportoknak, sokan megalapozott válaszokat kaphatnának tőlük a kérdéseikre – konteók helyett.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
