Harvardi professzor: a virális hülyeségeket a techcégek szabadították a nyakunkra, de a társadalom fizet meg értük

A Facebook, a Google és az Amazon mindent tud rólunk, ebbe lassan ideje beletörődnünk. Ezzel ugyanakkor több etikai probléma is jár – elég Orwell disztópiájára gondolnunk ahhoz, hogy ne tűnjön túl jó ötletnek az, hogy egy cég vagy az állam minden lépésünket kövesse. Ha rákeresünk arra, hogy allergiás egy bizonyos fehérjére a kutyánk, özönlenek a diétás táphirdetések, és ha egyszer kerestünk fogorvost a neten, holtbiztos, hogy minden második felbukkanó reklám valamilyen dental service hirdetése lesz. 

Mindenki aggódik

Ez joggal aggasztja a fogyasztókat, és ha a fogyasztók aggódnak, a szolgáltatók is aggódni fognak. A Google épp a mesterséges intelligencia ellenőrzésére hozott létre egy külsős etikai bizottságot – csak azért, hogy kisvártatva be is zárja. Ha már a Google lépett, a többiek sem maradhattak el tőle: januárban a Facebook indított el egy 7,5 millió dolláros etikai alapot a Müncheni Műegyetemen (Technische Universität München, TUM) és az Amazon sem maradhatott ki a buliból: a cég az amerikai National Science Foundationnel együttműködve dolgozik majd az etikus mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges iránymutatáson. 

Látható, hogy az elmúlt években egyre nagyobb divatja lett a kritikának és önkritikának, de miközben a techcégek sorra állítják fel az etikai bizottságokat, a kritikák szerint ezek alig csinálnak valamit – arra viszont jók az ilyen testületek, hogy a Twittertől az Instagramon át a Google-ig mindenki arra hivatkozhasson, hogy foglalkozik a problémával. A Microsoft is létrehozta a maga etikai bizottságát, de a többi hasonló szervezethez hasonlóan ennek sincsen vétójoga – a cég arra hivatkozik, hogy a javaslatok hatására „komoly eladásoktól” esett el etikai megfontolások alapján, de azt nem hozta nyilvánosságra, hogy ez pontosan mit is jelent.

Megrendült a bizalom

Nem véletlen, hogy a big tech az etika felé fordul: a Facebookot alaposan megrengette a tavalyi Cambridge Analytica-botrány, de utána is sorra derültek ki a szivárogtatások, biztonsági rések és hasonló problémák, ezt pedig az Európai Unió és az Egyesült Államok sem nézte jó szemmel – igaz, a kiszabott bírságok aligha fogják csődbe vinni a közösségi oldalt. 

Yochai Benkler harvardi jogászprofesszor szerint ezeknek a saját etikai bizottságoknak ugyan helyük van a mesterséges intelligencia etikus fejlődésében, de fontos, hogy ezt a szektort is átláthatóbbá tegye a társadalom – ő legalábbis az állami szervektől várja a komolyabb kontrollt. Mint Benkler írja, az algoritmusok mostanra az élet minden területén jelen vannak, és egyre nagyobb teret kapnak, ebben a fekete dobozban pedig a kitűzött cél, a több vásárló vagy nagyobb reklámidő oltárán könnyen háttérbe kerülnek az etikai megfontolások.

Van már haladás

Vannak azért próbálkozások: a Youtube nemrégiben korlátozta a konteós ajánlásokat (hogy mekkora sikerrel, az már más kérdés), a Facebook pedig az oltásellenes reklámokat tiltotta be. Benkler szerint mindez kevés: az oltásellenes kampányokhoz hasonló virális hülyeségeket a techcégek szabadították a társadalom nyakára, a társadalom is fizetett meg értük, ami pedig most történik, az nem több tűzoltásnál – ráadásul ez a tűzoltás nem is valami hatékony. Az, hogy az Amazon vagy a Facebook finanszírozza az etikus viselkedésről szóló kutatásokat, komoly veszélyeket rejt magában, írja Benkler, és ez még akkor is igaz, ha például a müncheni műgyetem azt vallja, hogy a támogatás semmiféle kötelezettséggel nem jár a kutatás eredményeit illetően. Ezek a kételyek könnyen túlszabályozáshoz vezetnek: nem véletlen, hogy az Európai Unió csodafegyverét, a GDPR-t is számos kritika érte, többek között azért is, mert a nagy szabályozási lázban még maga az EU sem tud megfelelni a saját maga állított törvényeknek (arról nem is beszélve, hogy a felhasználóknak trükközniük kell hozzá, hogy amerikai lapokat olvashassanak, egy chicagói napilapnak ugyanis nem feltétlenül éri meg piszmogni a GDPR-kompatibilitással).

Álmok a függetlenségről

Az állami szabályozás viszont, legalábbis Benkler szerint, még akkor is jó irány, ha efféle túlkapásokhoz vezethet: arra kényszeríti a techcégeket, hogy etikus algoritmusokat programozzanak, amelyeket független szakértők is ellenőrizhetnek, nemcsak a belsős etikai bizottságok – ehhez pedig szerinte az szükséges, hogy állami támogatással működjön a felügyelet, és a szakértőknek ne kelljen a techcégek pénzére hagyatkozniuk ahhoz, hogy ellenőrizzék a munkájukat.