Arányaiban már Svédországban halnak meg a legtöbben a koronavírus miatt Európában
A Qubiten is többször tárgyalt, vitatott különutas svéd járványkezelési stratégia a járvány előrehaladtával egyre kevésbé tűnik jó döntésnek. Svédország minimális állami korlátozások mellett gyakorlatilag az állampolgáraira bízta a koronavírus-járvány alakulását, a személyes felelősséget hangsúlyozva, egymás védelmezésére, távolságtartásra ösztönözve. Az ötven főnél nagyobb gyülekezések tiltásán kívül szinte minden maradt a régiben: az üzletek, iskolák, éttermek nyitva maradtak, az emberek bejártak dolgozni.
Svédország korábbi járványügyi vezetője, a jelenleg az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) dolgozó Johan Giesecke május elején azzal magyarázta kitartását a svéd modell mellett, hogy mivel a járvány terjedését nem igazán lehet megakadályozni, az országos szintű lezárások legfeljebb késleltetni tudják az elkerülhetetlen fertőzéseket és a haláleseteket, és ahol újranyitják az életet, ott a koronavírusos esetek száma újra megszaporodik. Szerinte ha jövőre ilyenkor megnézzük az egyes országok népességarányos halálozásait, egymáshoz nagyon hasonló számokat fogunk látni.
A lapos görbe is lehet magas
Az előző héten az Oxfordi Egyetem adatai alapján a járvány kezdete óta először az is megtörtént, hogy Svédországban regisztrálták a legtöbb koronavírusos halálozást Európában: egymillió főre napi 6,25 haláleset jutott a statisztika szerint, túlszárnyalva ezzel a brit (5,75), a belga (4,6), az olasz (3) és a spanyol (2,6) adatokat is. Bár a számok alakulása látványos, a járvány teljes időszakát nézve egyelőre az összes felsorolt országban magasabb az egymillió főre jutó halálozás, mint Svédországban.
A tízmilliós Svédországban a mai napig 3925 áldozatot követelt a járvány, ami átlagban jóval magasabb a környező országok halálozási adatainál: az egyaránt körülbelül 5,5 millió lakossal rendelkező Norvégiában és Finnországban 235, valamint 306 halálesetet regisztráltak eddig.
Míg a járvány átfogó kezelése mellett továbbra is kiállnak a svéd vezetők, azt már Lena Hallengren egészségügyi miniszter és Anders Tegnell, az ország fő járványügyi szakembere is elismerte, hogy az idősek, főként az idősotthonokban élők védelmezésében kudarcot vallottak – a svéd halálesetek közel felét idősotthonokban jegyezték fel. Egyes szakértők szerint nemcsak, hogy elhibázott, de egyenesen veszélyes is volt a svéd stratégia.
Stefan Hansson, a Lundi Egyetem egészségügyi szakértője azt nyilatkozta a Euronewsnak, hogy a kiugróan magas halálozási arány a kormány stratégiájának a következménye, mivel a koronavírusos halálesetek körülbelül kétharmadát meg lehetett volna akadályozni szigorúbb korlátozások bevezetésével. Anne Linde külügyminiszter azt ígérte, hogy kivizsgálják a történteket, de közben arra emlékeztetett, hogy az első célt, a görbe ellaposítását nagy leállás nélkül is sikerült teljesíteni, és így az egészségügyi rendszer leterhelődésének is elejét lehetett venni.
Vagy rosszul számítottak, vagy baj van
A svéd közegészségügy friss jelentése szerint azonban egyelőre a sokat emlegetett cél, a nyájimmunitás elérése még nagyon távolinak tűnik – április végéig a stockholmi lakosok mindössze 7,3 százalékában jelentek meg olyan antitestek, amelyek védettséget adnak a COVID-19 ellen. Tegnell szerint ez a vártnál alacsonyabb arány, de az állami járványügy számításai szerint mára a svédek valamivel több mint 20 százaléka elkaphatta a koronavírust.
Igaz, áprilisban még azt jósolták, hogy május elsejére a teljes lakosság negyede, valamint a stockholmiak egyharmada átesik a fertőzésen. Az előrejelzési modellt kidolgozó matematikus, Tom Britton a Dagens Nyheter nevű lapnak elmondta, a 7,3 százalék nagyon alacsony számnak tűnik, úgyhogy két lehetőség van:
- vagy rosszul számították ki az adatokat, de ez meglepő lenne, hiszen egy ekkora eltérés már komoly szakmai hibát feltételez;
- vagy tényleg ennyivel többen fertőződnek meg úgy, hogy közben nem termelnek védettséget biztosító antitesteket, ami viszont további kutatásokat igényel.
Mike Ryan, a WHO vészhelyzeti igazgatója a múlt heti nyilatkozatában azt mondta, hogy a nyájimmunitás elérésére alapuló stratégiák veszélyesek. „Az emberek nem nyájak” – fogalmazott, majd kifejtette, hogy a kifejezés abból az állatorvosi gyakorlatból származik, amikor a többség életben maradása érdekében beáldozzák az egyedek kisebb részét. A járványról elmondta, hogy bár idővel a vakcinák sokat segíthetnek, elképzelhető, hogy soha sem ér véget száz százalékig – a kanyaróval példálózott, amelyre hiába létezik védőoltás, a vírus és a betegség nem tűnt el teljesen.
A svéd modellről szokás mondani, hogy tabunak számító döntést hoztak: beáldoztak valamivel több beteget, hogy közben ne kelljen leállítani a gazdaságot. Ha ez volt a cél, akkor a jelek szerint ez sem járt túl nagy sikerrel. Az Európai Bizottság elemzése szerint a svéd GDP 6 százalékkal fog csökkenni az év végére, ami nem sokkal tér el a becsült európai átlagtól, de a svéd központi bank még sötétebb képet festett az ország idei gazdaságáról: a Riksbank jelentése alapján akár 7-10 százalékos visszaesés is lehet a GDP-ben, miközben a munkanélküliség 9-10,4 százaléknál tetőzhet. Ezek pedig nagyon kedvezőtlen számok egy skandináv ország esetében.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
