Erre a kérdésre is választ ad Janosov Milán hálózatkutató kötete, a DATA - Így hálóznak be az adataid!, amit a szerző a múlt héten Barabási Albert László társaságában mutatott be.
A Semmelweis Egyetem, az Energiatudományi és a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai korábban nem ismert koronavírus-forrásokat azonosítottak.
A Georgetowni Egyetem tudósai szerint az állatok élőhelyei a globális felmelegedés miatt aránytalanul összecsúsznak az emberi élőhelyekkel, ami nagy mértékben kedvez annak, hogy a különféle emlősfajok vírusai keveredjenek, és átugorjanak az emberre.
A Glasgow-i Egyetem kutatói szerint az egyikük enyhe tünetekkel vészelte át a fertőzést, a másikat viszont súlyos tüdőgyulladás miatt kénytelen volt elaltatni az állatorvos.
Mennyire terjedt el koronavírus Nagy-Britanniában felfedezett új változata? Mennyire fertőz, várhatók-e újabb mutációk, súlyosabb megbetegedést okozhat-e, mint az eddig ismert variánsok, és ami a legfontosabb: fog-e rajta a vakcina?
Kínai kutatók közintézmények szűk folyosóin, illetve szabad téren átlagos sebességgel sétálók fertőzőképességét vizsgálva modellezték, hogy miként terjed az egy köhögéssel a szervezetéből kijutó vírusmennyiség.
Sem a nyári hőség, sem a hűvösebb idő nem érdekli a vírust. Az ENSZ szakértői megállapították, hogy más betegségektől eltérően nincs összefüggés az évszakok váltakozása és a koronavírus terjedése között.
A levegő szerepéről, a maszkviselésről, a távolságtartás szabályairól szóló tudományos eredményeket összegez Makara Gábor neuroendokrinológus. Mert a COVID-19 ellen továbbra is védekezni kell.
A WHO és az egyes országok javaslatai elavult és megcáfolt, évszázados modelleken alapulnak. A biztonságos távolság jóval nagyobb az ajánlottnál, állítják belga, kínai, amerikai és ausztrál szakértők.