A COVID-járvány és a nyomában világszerte bevezetett óvintézkedések az élet számos területén hoztak nem várt változásokat egyik pillanatról a másikra, de kevés intézmény működését bolygatták meg olyan érzékeny időszakban, mint amilyenben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) van épp. Miközben az MTA közel két évig vívott vesztes kimenetelű csatát a magyar kormánnyal, az intézményben május 5-én tartották volna a tisztújító közgyűlést. Ez azonban a rendkívüli járványhelyzet miatt elmaradt. Az akadémia elnöksége április 7-én döntött arról, hogy a közgyűlést „a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül” megtartják. Az akkori döntés értelmében a jelenlegi vezetőség, élén Lovász László matematikussal, legkésőbb szeptember 30-ig látná el az intézmény irányításának feladatait.

Magyarországon június 18-ra virradóra megszűnt a veszélyhelyzet, de az 500 fő feletti rendezvényeket augusztus 15-ig továbbra sem lehet megtartani. Miután az akadémiai közgyűlésnek mintegy 560 szavazati joggal rendelkező résztvevője van, az MTA vezetősége online közgyűlés összehívására készül. A közgyűlést a hagyományok szerint most is két napon, július 1-jén és július 6-án tartják majd, a tisztújításra július 6-án kerül sor. Kérdésünkre, hogy az online közgyűlés milyen formában teremt lehetőséget az elnökjelöltek koncepcióit ütköztető vitára, valamint arra, hogy a szavazati joggal rendelkezők kérdéseket tegyenek föl az elnök- és főtitkárjelölteknek, az MTA kommunikációs osztálya szűkszavú válaszában úgy reagált, hogy a jelöltek programjaikat június 18-án online közvetítés keretében mutatják majd be, és a kérdésekre is akkor válaszolnak majd – azokra, amelyeket a jelölőbizottság állított össze. Az MTA kommunikációs osztálya szerint bármilyen vitát le lehet folytatni az elektronikus közgyűlés alkalmával is, a közvetítés alatt ugyanis a jelöltek telefonhívásokat tudnak majd fogadni. Kérdés, hogy ha a szavazati joggal rendelkezőknek akár csak a tizedében kérdések merülnek fel, hogy fér majd bele kétszer 24 órába 50-60 ilyen jellegű telefonhívás lebonyolítása. Valamint, hogy ilyen körülmények között a jelöltek hogyan tudnak majd egymás válaszaira érdemben reagálni.

Vesztes háború után zárt kapuk mögött

A Qubit akadémiaközeli forrásoktól úgy tudja, hogy a tervezett elektronikus közgyűlés ezen felül is felvet olyan kérdéseket, amelyekre nincs vagy nem elég megnyugtató a válasz. A minősített kutatóként MTA-köztestületi tag Fábri György tudománykommunikáció-kutató, az MTA korábbi kommunikációs igazgatója szerint például kifejezetten problémás, hogy a június 18-án tartott elnökjelölti bemutatkozót, valamint az ott esetlegesen elhangzó kérdéseket és válaszokat az MTA aktuális álláspontja szerint kizárólag a közgyűlésen szavazati joggal rendelkező tagok követhetik nyomon és éppúgy zárt (virtuális) ajtók mögött zajlik, mint maga a közgyűlés. Még ha a tisztújítás, mint azt az MTA kommunikációs osztálya a Qubitnek küldött válaszában ki is emelte, egyébként is zárt ülésen zajlott eddig is, Fábri szerint a programok személyes bemutatását hozzáférhetővé kellene tenni a teljes köztestület, a mintegy 18 ezer magyarországi kutató, egyetemi oktató számára is. Őket képviseli ugyanis a közgyűlésen az a 200 nem akadémikus, akik az MTA rendes és levelező tagjai mellett szavazati joggal rendelkeznek.

Fábri szerint egyébként az elnökjelölti programok bemutatójához, valamint az arról szóló, a közgyűlést megelőző esetleges vita nyomon követéséhez nemcsak az MTA köztestületének, hanem a teljes magyar lakosságnak joga lenne, hiszen az akadémia az adófizetők pénzéből finanszírozott nemzeti intézmény. Fábri szerint a kutatóhálózatát a kormánnyal való csatározás nyomán elvesztő MTA az elmúlt két év során olyan történelmileg példátlan helyzetbe került, és a társadalmi pozíciója is olyannyira megrendült, hogy azt csak a lehető legteljesebb transzparencia segíthetne visszaállítani. Miután a kutatóhálózat einstandolását követő intézményi átalakítás is az új akadémiai elnök feladata lesz, az új vezetőség legitimitását is csak erősítené az átláthatóság. A három évtizede tudománykommunikációval és tudományfilozófiával foglalkozó Fábri egyébként ennek biztosítása érdekében nyilvános online fórumot szervez. Az ennek dedikált honlapon interjúkkal, elemzésekkel segítené hozzá a nyilvánosságot, hogy megismerkedhessenek az akadémia vezető tisztségeire pályázó tudósok vitájával. Feltéve persze, hogy az érintett akadémikusok elfogadják a felkérést. Amennyiben a kezdeményezés megvalósul, arról a későbbiekben hírt adunk.

Három koncepció, egy visszalépés

A tisztújító közgyűlést megelőző június 18-i bemutatkozók körüli titkolózás már csak azért is érthetetlen, mert az elnökjelölti koncepciók írásos változatát az MTA februárban nyilvánossá tette a honlapján. Az elnökjelöltek fő koncepciói egy ideje ismertek.. Míg a kormányt kritizáló tudósoktól szabadulni vágyó Freund Tamás neurobiológus a kormánnyal való együttműködést, a korábban az MTA főtitkár-helyettesi posztján már bizonyító Pléh Csaba kognitív tudós az MTA új alapokra helyezett önazonosságának megtalálását, Szathmáry Eörs evolúcióbiológus pedig a nemzetköziség és a (sajtó)nyilvánosság fontosságát hangsúlyozta elsősorban.

Freund írott programja szerint „a politikai és tudományos közélet képviselői közötti bizalom nélkül a Magyarországon létrehozott és elérhető tudás, technológiai készség és innovációs potenciál nem gyarapítható“. Az elnökjelölt programjában később is megerősíti, hogy elnöksége esetén azon fog fáradozni, hogy közvetlen kapcsolatban legyen a miniszterelnökkel és a kormány tagjaival. Partnerként számít „a politikai közélet, mindenekelőtt az országgyűlés és a kormány tagjaira”, amely partnerséget – mint írja – úgy érti, hogy az MTA és annak vezetősége részt vesz a hazai kutatás, fejlesztés és innováció új rendszerének kialakításában, „amennyiben a politikai döntéshozók megadják a Magyar Tudományos Akadémiának, és a Köztestületet képviselő elnöknek az indokolt szintű beleszólást a tudománypolitikába”.

Pléh viszont úgy véli, az MTA-nak az új helyzetben inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy újraértelmezze a saját szerepét. A nyelvész-pszichológus elnökjelölt éppen ezért az MTA teljes tartalmi és szervezeti reformját sürgetné, illetve elnökké választása esetén annak levezénylését vállalná. Miközben programjában jóformán egyetlen szót sem ejt az akadémia kormányhoz való viszonyáról, Pléh inkább a mintegy 18 ezer tagú köztestülettel, az MTA doktoraival, az akadémiától elszakított kutatói hálózatban dolgozó fiatal kutatókkal fűzné szorosabbra az intézmény kapcsolatát. A jövőbe tekintést és a nemzetközi kapcsolatok gondosabb ápolását hangsúlyozó akadémikus egyúttal meg is reformálná az MTA-doktori címet: a jövőbeli pályázóktól azt várná el, hogy „iskolateremtésre hivatott személyiségek legyenek, tényleges hazai és nemzetközi elismertséggel, integratív látásmóddal”.

Írásos koncepciójában Szathmáry, aki szerint „az elmúlt évben az MTA az utolsó fél évszázad legnagyobb traumáját élte át”, ugyancsak fontosnak tartotta a nemzetközi kapcsolatok hangsúlyosabbá tételét, olyannyira, hogy egyenesen azt indítványozta: az akadémiai tagság elbírálásánál külföldi szakértők is véleményezzék a jelölteket, az akadémia évente 10-15 alkalommal tartson nemzetközi szimpóziumokat. Szathmáry továbbá indítványozta, hogy az MTA rendszeres sajtótájékoztatókon számoljon be ne csak a kutatási eredményeiről, hanem tudománypolitikai terveiről és az ehhez kapcsolódó intézkedésekről is. Mint írta, „a társadalom növekvő része nem látja be azt a szimpla igazságot, hogy a szakértők ugyan nem tévedhetetlenek, de sokkal ritkábban tévednek, mint a laikusok. Ennek egyik következménye, hogy azt sem értik, hogy a társadalom elemi érdeke, hogy a szakértők munkáját szakértők ellenőrizzék. Nem az akadémiai autonómia, hanem annak hiánya vezet pazarláshoz”.

A koncepciók februári ismertetése óta azonban némiképp megcsappant az érdeklődés az akadémiai elnöki poszt iránt: a világhírű evolúcióbiológus Szathmáry június 3-án visszalépett a jelöltségtől. Döntését a Qubitnek azzal indokolta, hogy főigazgatói feladataira szeretne koncentrálni – igaz, az Ökológiai Kutatóközpontnak már akkor is főigazgatója volt, amikor MTA-elnöki pályázatát benyújtotta. Miután az Eötvös Loránd Kutatói Hálózat égisze alatt folytatja a működését, a négy intézet tevékenységét felügyelő és irányító Ökológiai Kutatóközpontban Szathmárynak, mint mondta, számos pénzügyi és szervezési feladata adódott, ezekkel szaretne foglalkozni. Arra a kérdésre, hogy visszalépése vajon hogyan befolyásolhatja az elnökválasztás kimenetét, az evolúcióbiológus nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, viszont abban nem talált kivetnivalót, hogy a tisztújítás a virtuális térbe szorult.

Lehet-e egyáltalán virtuálisan MTA-elnököt választani?

Annál hevesebben kifogásolja a virtuális közgyűlés intézményét az MTA köztestületi tagjaiból alakult társadalmi fórum, a Stádium 28 kör, melynek állásfoglalása szerint „a távjelenléten alapuló közgyűlés a tisztújítás lebonyolítására nem alkalmas”. Az akadémikusokból és MTA-doktorokból álló fórum szerint egy ilyen formában lebonyolított elnökválasztás utóbb támadhatóvá teszi a közgyűlés határozatait, így a leendő elnök személyét is. Mint írják, több jelölt esetén egy közgyűlésen normális esetben sorsdöntő viták alakulnak ki, amire az elektronikus keretek nem adnak lehetőséget. A társadalmi fórum egyik alapító tagja, Kardos Julianna neurokémikus, az MTA doktora a Qubitnek elmondta, még ha határozatképes lenne is az online térben összehívott közgyűlés, vagyis a szavazati joggal rendelkezők 50 százaléka plusz egy közgyűlési tag szavaz is a tisztújításon, akkor is félő, hogy az így megválasztott vezetőség legitimitása a sietség áldozatául esik.

Kardos szerint egyébként az is kérdéses, hogy jogilag egyáltalán lehet-e távszavazást tartani annyira húsba vágó kérdésben, mint az MTA elnöki posztja. Hogyan biztosítják a szavazatok titkosságát egy olyan rendszerben, ami szükségszerűen egy harmadik fél, ebben az esetben egyébként ráadásul az Információs és Technológiai Minisztériumhoz köthető cég szolgáltatásán keresztül működik? Mi történik, ha technikai hiba miatt valaki nem tudja kifejteni az álláspontját, vagy nem tud szavazni? Vagy nem derül ki egy szavazás eredménye? Mi történik, ha egy ilyen technikai hibára utólag derül fény? – tette fel a legaggasztóbb kérdéseket Kardos.

Még ha lenne is válasz ezekre a kérdésekre, az akadémiai törvény 9. § 8. pontja értelmében „a közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint fele jelen van”. Az elektronikus közgyűlés miatt aggódó köztestületi tagok által kérdezett jogászok szerint ez azt jelenti, hogy a közgyűlésen a szavazati joggal rendelkezőknek fizikailag is meg kellene jelenniük ahhoz, hogy ez a feltétel garantáltan teljesüljön. Az MTA-törvény pedig arról is rendelkezik, hogyan lehet áthidalni azt az időszakot, amíg a tisztújító közgyűlés tagjai össze nem gyűlhetnek az MTA-székházban: a jelenlegi vezetőség megbízatása automatikusan meghosszabbodik, vagyis ennek értelmében Lovász nem az általa kijelölt szeptember 30-ig, hanem addig maradna az MTA-elnöki poszton, amíg meg nem lehet tartani a rendes közgyűlést. Az elektronikus tisztújítás ötletével egyet nem értő köztestületi tagok szerint a jelenlegi vezetőség azért igyekszik mihamarabb, az úgynevezett távjelenlétet szentesítve megtartani a tisztújító közgyűlést, hogy ne kelljen tovább irányítania a merőben új helyzettel szembenézni kénytelen intézményt. Pedig az elnök, ha nem kívánja szeptember 30-a után tovább tartani a kapitányi hidat, akár le is mondhatna, mely esetben a főtitkár vagy a vezetőség egy másik tagja lépne a helyébe.

Az akadémia jelenlegi vezetőségének hangját képviselő MTA kommunikációs osztálya más véleményen van. A Qubitnek küldött válaszuk szerint a magyar kormány 102-es veszélyhelyzeti rendelete lehetővé teszi az MTA elnökének, hogy megteremtse az elektronikus közgyűlés jogi feltételeit, így semmi kivetnivaló nincs abban, de legalábbis jogilag nem támadható, ha a tisztújítást a virtuális térben tartja az akadémia. A hivatalos álláspont szerint „várhatóan még sokan nem kívánnak személyes jelenléttel összegyűlni. A vezetők hivatalukban maradnak, míg a közgyűlés meg nem állapítja hivataluk megszűnésének napját és az új tisztségviselők hivatalba lépésének napját.”

Bemutatkozás zárt ajtók mögött, nyitott ablakok mellett

Noha az elnök- és főtitkárjelölti bemutatkozás zárt virtuális térben zajlott június 18-án, a részvételre jogosultak közül többen is megosztották a tapasztalataikat másokkal. Így a Qubit számára is kiderült például, hogy a főtisztségekre jelöltek bemutatkozóján mégsem volt lehetőség kérdéseket feltenni, ezeket majd egy most még kialakítás előtt álló fórumon tehetik fel a szavazati joggal rendelkezők, írásban. Egyelőre csak a jelölőbizottság kérdezhetett a főtisztviselői tisztségekre jelöltektől, az elnöki posztra pályázóknak három kérdéskört kellett programismertetőjükben érinteniük:

1. Miként képzeli el a társadalom-, az élet- és a természettudományi osztályok működésének hatékonyabbá tételét a tudomány és a társadalom javára?
2. Milyen konzultatív stratégiát alkalmazna a kormányzattal való kapcsolattartásban?
3. Hogyan képzeli el az akadémiai főtitkár és helyettese jövőjét és feladatait?

A bemutatkozásnak tért adó zárt ülésről streamelt közvetítést megtekintők közül a Qubitnek többen is elmondták, hogy az elnökjelölti bemutatkozók nagyjából ugyanazt tükrözték, mint az érintettek írásos programjai:

• A programját elsőként ismertető Pléh elsősorban a demokratikusabb működésmódban látja az MTA jövőjét: szerinte növelni kell az akadémiai köztestület szerepét és láthatóságát, az MTA-doktori minőségbiztosítási reformjáról is pontosította elképzeléseit. Az utóbbi évek feszült helyzetében fontosnak tartja, hogy az MTA a primus inter pares elvét elvét kövesse, vagyis az akadémia vezetői elsők az egyenlőek között, nem elsőbbséget élveznek, hanem megbízást kapnak, hogy képviseljék az akadémia és annak köztestülete érdekeit. A jelölőbizottság kérdéseire beszéde második részében válaszoló Pléh azt is hangsúlyozta, mennyire fontos egy nemzet életében a tudomány szerepének a pontos meghatározása, valamint az azt képviselő nemzeti intézmény működésének átláthatósága és jövőbe mutató iránya. Nemcsak azt ismertette részletesen, hogy ebben jövőbeli elnökként milyen szerepet vállalna ő maga, hanem azt is, milyen felelősséget vállalna ebben elképzelései szerint a vele partneri viszonyban együttműködő főtitkár.
• Freund az elsőként felszólaló kihívójával ellentétben a szabad beszéd lehetőségével élt kevésbé és a jelölőbizottság kérdéseire válaszolt bővebben. Mindjárt felszólalása elejént hosszan foglalkozott a kormányzattal való kommunikációra vonatkozó kérdéssel. Szerinte bármelyik jelölt tudja végezni a feladatait pártszimpátiától függetlenül is, mindezt korábbi MTA-elnökök érdemeit sorolva, valamint neves magyar tudósok idézeteit hosszan citálva látta és láttatta alátámasztottnak. Felhívta egyúttal a figyelmet, hogy nem is olyan jók a kormánnyal ápolt kapcsolatai, mint azt sokan hiszik. Egyúttal kérte, aki azért szavazna rá, mert úgy véli, garantáltan javítaná a kormány és az MTA közötti nexust, az ne tegye, mert erre nem tud garanciát vállalni.

Az MTA háborújáról és a tisztújítás körüli kérdésekről korábban a Qubiten: