A világjárvány kedvez az állatok megfigyelésének

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

A COVID-19-járvány miatt foganatosított karanténintézkedések napok alatt változtatták meg a korábbi viszonyokat. A kijárási korlátozások, a légi, szárazföldi és vízi közlekedés minimálisra csökkentése radikálisan megváltoztatta az élővilágot – nem csak az urbanizált környezetben, hanem a még fennmaradt természetben is.

A vadállatok vadonbeli mozgását és viselkedését kutató etológusokat és ökológusokat tömörítő International Bio-Logging Society tagjai a Nature folyóiratban hétfőn megjelent felhívásukban arra figyelmeztetnek, hogy az új koronavírus kiváltotta pandémia soha vissza nem térő alkalom arra, hogy részletesen elemezni lehessen az az emberi tevékenység és az állatvilág viszonyrendszerét.

A kutatók által anthropause (emberszünet vagy embercsend) néven definiált civilizációs leállásra eddig csak lokálisan került sor, mint például az 1986-os csernobili atomkatasztrófa után, amikor több száz négyzetkilométeren szűnt meg az emberi tevékenység szinte teljesen közel egy évtizedre. Olyasmire azonban eddig nem akadt példa, hogy szinte egyik percről a másikra globálisan minimálisra csökkenjen az állatvilág megfigyelésének igencsak kedvező civilizációs aktivitás. 

A felhívást jegyző nemzetközi kutatócsoport szerint a jeladókkal, elektronikus nyomkövetőkkel felszerelt állatok viselkedéséről tudósító adatok előzetes elemzése azt mutatja, hogy az élővilág gyorsan visszatért az évtizedekkel ezelőtti állapotába. 

Leves teknős jeladóvalFotó: SAM YEH/AFP

A korlátozások előtti, alatti és utáni adatok összevetésével a kutatók szerint új, természetbarátabb közlekedési, infrastruktúra és városfejlesztési stratégiákat lehetne kidolgozni a biodiverzitás védelmére. Továbbá újra lehetne gondolni a védett területek kialakítását is, mivel az már most látszik, hogy a vadvilág, ha teheti a nemzeti parkokon kívül is hajlandó megtelepedni.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: