Freund Tamás lesz a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke a leköszönő Lovász László után. Az MTA a 24 órás online szavazás eredményeit kedd este negyed 7-kor hirdette ki. A szavazati joggal rendelkező akadémikusok és nem akadémikus köztestületi tagok idén a koronavírus miatt elektronikusan, „távjelenlétben” szavaztak.

A szavazati arányokat az MTA kedd este tette közzé: az elnökjelöltekre 429 fő szavazott, Freund Tamás 251 igen szavazatot (58,51 százalék) kapott, Pléh Csaba 169-et (39,39 százalék).

Az elmúlt hónapokban három akadémikus vált jelöltté: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kognitív tudományi tanszékét alapító, jelenleg a CEU professzoraként dolgozó Széchenyi-díjas nyelvész-pszichológus Pléh Csaba, az ugyancsak Széchenyi- és kétszeres Prima Primissima-díjas Freund Tamás neurobiológus, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója, valamint Szathmáry Eörs világhírű evolúcióbiológus, aki június 3-án egyéb kötelezettségeire hivatkozva visszalépett az elnökjelöltségtől – helyette élettudományi alelnöknek jelölték.

Viharos kampány

Az idei elnökválasztást szokatlanul viharos időszak előzte meg az akadémia életében, az Orbán-barát Freund Tamás jelöltsége megosztotta a tudóstársadalmat. A Qubit tette közzé másfél évvel ezelőtt a neurobiológusnak azt a levelét, amelyben a miniszterelnöknek azt írta, „szerettünk volna megszabadulni” a kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő kutatócsoportok és intézetek munkatársaitól, de „itt fognak maradni a nyakunkon”, és ha intézetük megszűnik, egyetemi állásaikon akkor is „túl fognak élni”, és onnan „tovább mételyezik a közéletet és a fiatalságot”. Bár ezekért a szavaiért utóbb elnézést kért, a Mandinernek adott múlt heti interjúban hasonlóan elítélően nyilatkozott a szerinte csak kormánykritikával érvényesülni képes társadalomtudósokkal szemben.

Így közvetlenül a 24 órás online elnökválasztás előtt 67 társadalom- és természettudós nyílt levélben tiltakozott az elnökjelölt nyilatkozatai ellen, Kertész János hálózatkutató, az akadémia rendes tagja pedig kemény beszédben érvelt Freund elnökké választása ellen a tisztújító közgyűlésen.

A beszédben Kertész arra is kitért, tartja magát az az elképzelés, miszerint az akadémia érdekében most az áll, ha a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló elnököt választ. Ez a jó viszony eleve kétséges a CEU hálózatkutatója szerint, de még fontosabb, hogy az MTA független maradjon, hogy a magyar tudomány és a tudomány szabadságának az érdekében megfelelő súllyal léphessen fel.

Freund és Pléh június 18-án online bemutatkozás keretében ismertette programját. A korábban az MTA főtitkár-helyettesi posztját ellátó Pléh a demokratikus működésmódban, az MTA erővel elszakított kutatóhálózatában dolgozó fiatal kutatókkal ápolt jó viszonyban és a külföldi kapcsolatok szélesítésében és ápolásában látná az MTA jövőjét.

Freund, az MTA jelenlegi élettudományi alelnöke is sokat foglalkozott a kormánnyal való együttműködés visszaállításának lehetőségeivel a programismertetőjében, bár jelezte, nem tudja garantálni, hogy elnökké választása esetén jelentősen tudná javítani az MTA és a magyar kormány utóbbi két évben megromlott kapcsolatát. A Mandinernek adott interjúban arról is beszélt, hogy szerinte az MTA „nem mindenben volt jó gazdája a kutatóhálózatnak, nem érvényesült megfelelően a teljesítményalapú forráselosztás”.

Lecsupaszított akadémiát vesz át

Freund a kutatóhálózatitól megfosztott akadémia vezetését veszi át Lovász Lászlótól, aki bő egy éven át, háta mögött a közgyűlés támogatásával igyekezett tárgyalásokkal elérni, hogy a kormány ne, vagy ne úgy válassza le a kutatóhálózatokat az MTA-ról, ahogy végül – majdnem pontosan egy évvel ezelőtt – megtette. A Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által tavaly júniusban beterjesztett törvény arról rendelkezett, hogy

• az MTA kutatóhálózatai kerüljenek át az újonnan létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH);
• álljon fel a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT), amelynek Palkovics lesz az elnöke, és az összes tagot ő jelöli majd;
• az MTA pedig a kutatóintézetekhez kapcsolódó teljes akadémiai vagyont (a kutatóintézetek épületeit, infrastruktúráját, teljes eszközparkját, tulajdonát) adja át ingyenes használatba – vagyis gyakorlatilag államosítják.
• Az ELKH-t irányító 13 fős testületbe hat tagot a kormány, hatot az MTA delegál, elnökét pedig közös javaslat alapján a miniszterelnök nevezi ki. Ez a testület dönt majd a kutatóhelyek átszervezéséről, megszüntetéséről vagy újak csatlakozásáról, valamint a kutatóhelyek vezetőinek személyéről is.

Az ELKH élére Orbán Viktor egy hónappal később Maróth Miklós klasszika-filológust, az MTA korábbi alelnökét, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának alapító dékánját nevezte ki. Freund Tamás pedig azok közé tartozott, akiket az MTA javasolt az ELKH-t irányító testület tagjainak. Az átszervezés további velejárója, hogy 2020-ban a fiatal magyar kutatóknak szóló Lendület Programban az előző évi 540 millió forint helyett már csak 300 millió forintra lehetett pályázni, és a támogatható kutatócsoportok száma is a felére csökkent 2019-hez képest.

A döntés előtti időszakban Lovász nyílt levélben tiltakozott a lépések ellen, amelyben arra figyelmeztetett, hogy a lépés sérti a magántulajdonhoz való jogot, megkérdőjelezhető módszerekkel operál, és indokolatlanul erős központi kontrollt gyakorol a tudósok munkája felett. Nemzetközi sajtótájékoztatón is ismertette, mi a probléma az MTA kutatóhálózatainak központosításával. Tiltakozott az Akadémiai Dolgozók Fóruma is, amelyhez civilek is csatlakoztak, szerveztek élőláncot és tüntetéseket, illetve több száz nemzetközileg is elismert kutató is szót emelt a lépések ellen, minden eredmény nélkül.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: