Freund Tamás lesz a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke a leköszönő Lovász László után. Az MTA a 24 órás online szavazás eredményeit kedd este negyed 7-kor hirdette ki. A szavazati joggal rendelkező akadémikusok és nem akadémikus köztestületi tagok idén a koronavírus miatt elektronikusan, „távjelenlétben” szavaztak.

A szavazati arányokat az MTA kedd este tette közzé: az elnökjelöltekre 429 fő szavazott, Freund Tamás 251 igen szavazatot (58,51 százalék) kapott, Pléh Csaba 169-et (39,39 százalék).

Az elmúlt hónapokban három akadémikus vált jelöltté: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kognitív tudományi tanszékét alapító, jelenleg a CEU professzoraként dolgozó Széchenyi-díjas nyelvész-pszichológus Pléh Csaba, az ugyancsak Széchenyi- és kétszeres Prima Primissima-díjas Freund Tamás neurobiológus, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója, valamint Szathmáry Eörs világhírű evolúcióbiológus, aki június 3-án egyéb kötelezettségeire hivatkozva visszalépett az elnökjelöltségtől – helyette élettudományi alelnöknek jelölték.

Viharos kampány

Az idei elnökválasztást szokatlanul viharos időszak előzte meg az akadémia életében, az Orbán-barát Freund Tamás jelöltsége megosztotta a tudóstársadalmat. A Qubit tette közzé másfél évvel ezelőtt a neurobiológusnak azt a levelét, amelyben a miniszterelnöknek azt írta, „szerettünk volna megszabadulni” a kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő kutatócsoportok és intézetek munkatársaitól, de „itt fognak maradni a nyakunkon”, és ha intézetük megszűnik, egyetemi állásaikon akkor is „túl fognak élni”, és onnan „tovább mételyezik a közéletet és a fiatalságot”. Bár ezekért a szavaiért utóbb elnézést kért, a Mandinernek adott múlt heti interjúban hasonlóan elítélően nyilatkozott a szerinte csak kormánykritikával érvényesülni képes társadalomtudósokkal szemben.

Így közvetlenül a 24 órás online elnökválasztás előtt 67 társadalom- és természettudós nyílt levélben tiltakozott az elnökjelölt nyilatkozatai ellen, Kertész János hálózatkutató, az akadémia rendes tagja pedig kemény beszédben érvelt Freund elnökké választása ellen a tisztújító közgyűlésen.

A beszédben Kertész arra is kitért, tartja magát az az elképzelés, miszerint az akadémia érdekében most az áll, ha a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló elnököt választ. Ez a jó viszony eleve kétséges a CEU hálózatkutatója szerint, de még fontosabb, hogy az MTA független maradjon, hogy a magyar tudomány és a tudomány szabadságának az érdekében megfelelő súllyal léphessen fel.

Freund és Pléh június 18-án online bemutatkozás keretében ismertette programját. A korábban az MTA főtitkár-helyettesi posztját ellátó Pléh a demokratikus működésmódban, az MTA erővel elszakított kutatóhálózatában dolgozó fiatal kutatókkal ápolt jó viszonyban és a külföldi kapcsolatok szélesítésében és ápolásában látná az MTA jövőjét.

Freund, az MTA jelenlegi élettudományi alelnöke is sokat foglalkozott a kormánnyal való együttműködés visszaállításának lehetőségeivel a programismertetőjében, bár jelezte, nem tudja garantálni, hogy elnökké választása esetén jelentősen tudná javítani az MTA és a magyar kormány utóbbi két évben megromlott kapcsolatát. A Mandinernek adott interjúban arról is beszélt, hogy szerinte az MTA „nem mindenben volt jó gazdája a kutatóhálózatnak, nem érvényesült megfelelően a teljesítményalapú forráselosztás”.

Lecsupaszított akadémiát vesz át

Freund a kutatóhálózatitól megfosztott akadémia vezetését veszi át Lovász Lászlótól, aki bő egy éven át, háta mögött a közgyűlés támogatásával igyekezett tárgyalásokkal elérni, hogy a kormány ne, vagy ne úgy válassza le a kutatóhálózatokat az MTA-ról, ahogy végül – majdnem pontosan egy évvel ezelőtt – megtette. A Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által tavaly júniusban beterjesztett törvény arról rendelkezett, hogy

• az MTA kutatóhálózatai kerüljenek át az újonnan létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH);
• álljon fel a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT), amelynek Palkovics lesz az elnöke, és az összes tagot ő jelöli majd;
• az MTA pedig a kutatóintézetekhez kapcsolódó teljes akadémiai vagyont (a kutatóintézetek épületeit, infrastruktúráját, teljes eszközparkját, tulajdonát) adja át ingyenes használatba – vagyis gyakorlatilag államosítják.
• Az ELKH-t irányító 13 fős testületbe hat tagot a kormány, hatot az MTA delegál, elnökét pedig közös javaslat alapján a miniszterelnök nevezi ki. Ez a testület dönt majd a kutatóhelyek átszervezéséről, megszüntetéséről vagy újak csatlakozásáról, valamint a kutatóhelyek vezetőinek személyéről is.

Az ELKH élére Orbán Viktor egy hónappal később Maróth Miklós klasszika-filológust, az MTA korábbi alelnökét, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának alapító dékánját nevezte ki. Freund Tamás pedig azok közé tartozott, akiket az MTA javasolt az ELKH-t irányító testület tagjainak. Az átszervezés további velejárója, hogy 2020-ban a fiatal magyar kutatóknak szóló Lendület Programban az előző évi 540 millió forint helyett már csak 300 millió forintra lehetett pályázni, és a támogatható kutatócsoportok száma is a felére csökkent 2019-hez képest.

A döntés előtti időszakban Lovász nyílt levélben tiltakozott a lépések ellen, amelyben arra figyelmeztetett, hogy a lépés sérti a magántulajdonhoz való jogot, megkérdőjelezhető módszerekkel operál, és indokolatlanul erős központi kontrollt gyakorol a tudósok munkája felett. Nemzetközi sajtótájékoztatón is ismertette, mi a probléma az MTA kutatóhálózatainak központosításával. Tiltakozott az Akadémiai Dolgozók Fóruma is, amelyhez civilek is csatlakoztak, szerveztek élőláncot és tüntetéseket, illetve több száz nemzetközileg is elismert kutató is szót emelt a lépések ellen, minden eredmény nélkül.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Elektronikus elnökválasztást tervez az MTA vezetése, de a tudósok egy része szerint ez nagyon rossz ötlet

Balázs Zsuzsanna tudomány 2020. június 19.

Az MTA szerint sem praktikus, sem jogi aggályokat nem vet fel az internetes tisztújító közgyűlés. Az akadémiai köztestületi tagok egy része szerint viszont jogilag sem védhető a szavazati joggal rendelkezők távollétében megrendezett tisztújítás, ami komoly legitimitási problémákat is felvet.

Megszabadulna a kormányt kritizáló tudósoktól Freund Tamás, az MTA lehetséges új elnöke

Balázs Zsuzsanna tudomány 2019. október 28.

Lovász László MTA-elnök ciklusa hamarosan véget ér, új vezető kerül a tudományos akadémia élére. A posztra esélyesnek tartott Freund Tamás agykutató tavaly decemberben a miniszterelnöknek írt levélben kelt ki Palkovics László innovációs miniszter és az akadémia társadalomkutatói ellen.

Nyílt levélben tiltakozik 67 magyar tudós Freund Tamás kijelentései ellen

Qubit.hu tudomány 2020. július 6.

A levél aláírói arra kérik az MTA egyik elnökjelöltjét, hogy tartózkodjék az olyan felelőtlen, meggondolatlan, sértő és alapvetően hamis kijelentésektől, amelyek politikai szempontokat emelnek be az MTA választási folyamatába, valamint tagjainak megosztását, a társadalomtudományok és a természettudományok művelőinek szembefordítását eredményezhetik.