Áttörést hozhat az oxfordi vakcina
A ChAdOx1 nCoV-19 vakcina hatására a vizsgálatban részt vevő 1077 alanynál beindult az antitestek és a T-sejtek termelése – jelentette be a Lancet folyóiratban közzétett tanulmányában az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetének kutatócsoportja.
Az AstraZeneca gyógyszergyárral közösen fejlesztett oltóanyagot egy a csimpánzoknál náthát okozó adenovírus módosításával állították elő a kutatók. A genetikai átalakítás célja a hatástalanítás mellett az volt, hogy a vakcina hasonlítson a SARS-CoV-2 koronavírusra.
A Jenner Intézetben ezt úgy érték el, hogy a koronavírus lipidburkába ágyazott fehérjetüskéket kódoló genetikai információt átvitték a kifejlesztendő vakcinába. A vakcina módosított vírusa így emlékeztet a koronavírusra és az immunrendszer, felismerve a hasonlóságot, meg tudja tanulni, hogyan támadja meg a valódi koronavírust.
A hatékony védőoltások mind antitestes, mind T-sejtes immunválaszt képesek kiváltani: az oxfordi vakcinánál a T-sejtek szintje a beoltás után 14 nappal emelkedett a legmagasabbra, az antitestek szintje pedig 28 nappal az oltás beadása után érte el a csúcsot. A kutatók szerint azonban a vizsgálat nem volt elég hosszú ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hogy mennyi ideig maradhatnak meg ezek.
A tanulmány a mellékhatásokról is beszámol: a vizsgálati alanyok 70 százalékánál láz vagy fejfájás jelentkezett, ám a tüneteket paracetamol hatóanyagú hétköznapi láz- és fájdalomcsillapítókkal könnyedén orvosolni lehetett.
A következő fázisban több mint 10 ezer embert vonnak be az Egyesült Királyságban, és további 30 ezret az USA-ban, 2 ezret Dél-Afrikában és 5 ezret Brazíliában.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: