Ebben a pillanatban több mint 100 különböző védőoltást fejlesztenek világszerte a koronavírus ellen

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Amikor január közepén elérhetővé váltak az akkor még csak Kínában megjelent új koronavírus teljes genomjának első szekvenciái az online biológiai adatbázisokban, korábban soha nem látott gyorsasággal kezdhették el a lehetséges ellenszerek fejlesztését. Ahogy a járvány egyre nagyobb sebességgel lépte át az országhatárokat, szinte nem maradt olyan kutatóorvos a világon, aki ne ezzel akart volna foglalkozni.

Április végére már 182 gyógyszer vizsgálatát és 99 vakcina fejlesztését jelentették be a SARS-CoV-2 nevet viselő koronavírus potenciális kezelésére a Milken Institute nevű amerikai gazdasági-egészségügyi think tank adatbázisa szerint.

Míg az antivirális szerek a már megfertőződött betegeken segítenek – például azzal, hogy meggátolják a vírus szaporodását –, így csak az egyénre vannak hatással, a vakcinák vagy védőoltások segítenek megelőzni a fertőződést, vagyis nemcsak a beoltott személyeket teszik immunissá a vírussal szemben, hanem egyúttal a közösségeket is védik – ezt takarja az utóbbi időben bejáratott nyájimmunitás kifejezés.

Az immunizáció egyszerűsített folyamataGrafika: Tóth Róbert Jónás

A klinikai vizsgálat fázisai

Mielőtt egy vakcinát a megfelelő engedéllyel forgalomba lehet hozni, egy jól meghatározott menetrendet kell tartania a kutatóknak. A klinikai vizsgálatok hagyományos fázisai a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tájékoztatója alapján a következők:

  • Preklinikai fázis – A vakcinafejlesztés minden olyan lépése idetartozik, amely nem érint emberi vizsgálati alanyokat, a várható hatás modellezésétől az állatkísérletekig.
  • Klinikai fázis I. – Az új vakcinát első alkalommal próbálják ki egészséges önkéntes embereken, és az esetleges káros mellékhatásokat vizsgálják.
  • Klinikai fázis II. – Itt már egy konkrét, kis létszámú betegcsoporton vizsgálják, hogy az adott védőoltás valóban hatásos-e, továbbá igyekeznek megállapítani az optimális adagolás mértékét.
  • Klinikai fázis III. – Ebben a fázisban nagyobb számú betegen vizsgálják a készítmény biztonságos alkalmazhatóságát, a hatásosságot, követik az esetleges mellékhatásokat, és összehasonlító vizsgálatokat végeznek más készítményekkel. A vakcinát biztonsági okokból a bevezetést követően még két évig figyelni kell.
  • Forgalomba hozatal – Ha a vakcina kiállta az eddigi próbákat, a fejlesztők megkezdhetik a forgalomba hozatal engedélyeztetését a megfelelő hatóságoknál.
  • Klinikai fázis IV. – A már forgalomba került vakcinát/gyógyszert összehasonlítják más készítményekkel, vizsgálják a hosszú távú hatásosságot és biztonságosságot, a költséghatékonyságot, valamint az esetlegesen fellépő ritka mellékhatásokat

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos adatbázisa szerint április 30-ig összesen 101 különböző vakcina fejlesztését jelentették be, ezek közül 7 oltóanyag lépett már legalább az első klinikai fázisba. Ezek három különböző módszert alkalmaznak.

1. Vírust tartalmazó vakcinák

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Bár a legyengített vírust tartalmazó vakcinák közül egyelőre még egy sem lépte át a preklinikai fázist, két olyan (egyaránt kínai) kutatás is a klinikai szakaszba lépett már, amelyben inaktivált vakcinával dolgoznak – ez egyébként az influenza elleni védőoltások klasszikus megoldása is.

A pekingi székhelyű Sinovac Biotech volt az első a koronavírus elleni vakcinákat fejlesztő szervezetek közül, amely sikeres állatkísérletről számolt be: a rézuszmajmoknak védettséget adó oltás részleteiről a Qubiten is írtunk. A cég április 16-án kezdte meg a 144 fős klinikai vizsgálatot, amit hamarosan újabb 600 fővel bővítenek, de a vizsgálat lezárását így is csak december 13-ra tervezik.

A kínai állami gyógyszeripari vállalat, a Sinopharm és egy vuhani biológiai intézet által közösen fejlesztett inaktivált vakcina a 96 fős, biztonságosnak ítélt első fázis után hamarosan a másodikba léphet, de azt a kínai kutatók is elismerték, hogy legalább egy év lesz, amíg elkészülhet a vakcina hatékonyságáról és biztonságosságáról szóló tanulmány.

2. Vírusvektoron alapuló vakcinák

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Ezzel a technológiával jelenleg két kutatócsoport folytat klinikai vizsgálatot, és mind a kettő nem replikálódó vírusvektorral próbálkozik.

A sanghaji székhelyű CanSino Biologics és egy két néven is ismert állami szervezet (Katonai Orvostudományi Akadémia, illetve Pekingi Biotechnológiai Intézet) közös projektje volt a világon az első, amely a második klinikai fázisba lépett. A 108 fős első szakasz önkéntes alanyait ugyan még hat hónapon keresztül monitorozzák, az előzetes eredmények olyan biztatóak lehettek (közzé ugyanis nem tették őket), hogy valószínűleg rekordidőnek számító három héttel később, április 12-én elkezdődhetett a második klinikai fázis is – a végső eredményeket 2021. január 31-re jósolják.

Az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetének kutatásában egy olyan csimpánz-adenovírust használnak vektorként, amelyről már korábban bebizonyították, hogy biztonságosan lehet embereken is tesztelni – az első klinikai fázis április 23-án indult. A rézuszmajmokon végzett kísérletek itt is sikeresek voltak, és ha a humán klinikai vizsgálatok is hasonlóan biztató eredménnyel járnak, a kutatócsoport korábbi tapasztalatai miatt akár még idén elkészülhet a SARS-CoV-2 elleni védőoltás.

3. Nukleinsav-alapú vakcinák

Grafika: Tóth Róbert Jónás

A nagy amerikai gyógyszercégek elsősorban ezzel a technológiával próbálkoznak, ráadásul mindkét altípussal eljutottak már a klinikai fázisig.

Az immunterápiás fejlesztéseiről ismert Inovio Pharmaceuticals áprilisban lépett a 40 önkéntessel induló első klinikai szakaszba a DNS-alapú, az elektroporáció módszerét használó vakcinájával. A cég pár napja jelentette be, hogy a hasonló stratégián alapuló vakcináját sikeresen tesztelte a MERS-vírusra, így továbbra is bizakodnak abban, hogy a nyár közepére már meglehetnek az előzetes eredmények a SARS-CoV-2 vonatkozásában is, bár a klinikai bejegyzés alapján csak 2021 áprilisára várható a teljes körű vizsgálat lezárása.

A massachusettsi székhelyű Moderna volt a világon az első, amely klinikai vizsgálatot indított az új koronavírus elleni oltóanyag tesztelésére, és a március 3-án kezdődött, 45 fős első fázis eredményeiben annyira bízik a cég, hogy április 28-án már be is adta a jelentkezését a második fázisra, amelyet 600 felnőttkorú önkéntessel végeznének el. A teljes vizsgálatot hivatalosan 2021 júniusára zárhatják le.

Végül egy igazi nemzetközi koalíció, a német BioNTech, a kínai Fosun Pharma és az amerikai Pfizer közös projektje is megkezdte az első humán fázist április 20-án. A négy különböző RNS-alapú vakcinát először körülbelül 200 főn tesztelik, míg kézzel fogható eredményeket 2021-re ígérnek.

A koronavírus egy külön műfaj

Ian Frazer, a Queenslandi Egyetem immunológusa az ausztrál ABC-nek elmondta, a koronavírusok mindig is feladták a leckét a vakcinafejlesztő kutatóknak, mivel ezek a vírusok a felső légutakat fertőzik, és ezt a területet nehezebben védi az emberi immunrendszer. Frazer korábban részt vett a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás fejlesztésében, amely egy négy éven át tartó folyamat volt.

Ráadásul egy új vakcina fejlesztése nem úgy működik, hogy fognak egy már létező védőoltást, és kicserélik az abban felhasznált vírust egy másikra. „Minden kórokozóra külön oltóanyagot kell fejleszteni, mert a kiváltott immunválasz minden esetben különböző. Az, hogy például a poliovírusra már van egy jól működő vakcinánk, nem jelenti azt, hogy ugyanaz a módszer átültethető a koronavírusra is, mert teljesen különbözőek” – mondta Frazer kollégája, Larisa Labzin.

Frazer szerint a felső légutakat egy külön immunrendszerként kell kezelni, mert ugyan az emberi testen belül találhatók, immunizáció szempontjából külső területnek számítanak. A felső légutak jelölik az utolsó határvonalat, amit a vírusoknak át kell lépniük, hogy bejussanak a szervezetbe, így egy koronavírus elleni vakcinának gyakorlatilag a szervezeten kívül kellene kiiktatnia a vírust. Ez azért különösen nehéz, mert a felső légutakban csak a külső, vagyis a hámsejtek fertőződnek meg (szemben a belső szervek súlyos fertőződésével), így sokkal gyengébb immunválaszt indítanak el, ezért a vakcinának is sokkal nehezebb célba venni a fertőzött sejteket.

Frazer elmondta, a koronavírus elleni vakcinákkal korábban is volt egy olyan probléma, hogy amennyiben a mesterséges immunizáció (vagyis az oltás) során kiváltott immunválasz elkerüli a fertőzött sejteket, a vakcinázás károsabb lehet, mintha be sem oltották volt az alanyt, mivel felerősíti a fertőzést. „Tehát az állatkísérletekben látott, a SARS-koronavírus elleni vakcinák által okozott tüdőgyulladás be sem következne, ha nem oltották volna be az állatokat” – mondta.

Jó, de melyik? És főleg, mikor?

Az immunológus szerint a fehérjealapú vakcinák fejlesztése tűnik a legígéretesebbnek: „Ezt a típust már sikeresen alkalmazták állatokra korábbi koronavírusoknál, ezért természetesen erre a területre áramlik most a legtöbb pénz.” Emellett potenciális kvázi-vakcinaként említi a fertőzésen már átesett személyektől vett antitestek átültetését, például vérplazmán keresztül.

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Azt azonban ő is megjegyezte, hogy az embereken történő klinikai vizsgálatokat elsietni semmiképp sem szabad:

„Ha lesz olyan vakcina, amely az állatokon végzett tesztek során ígéretes eredményeket mutat, a humán vizsgálatokra való biztonsági felkészülésnek nagyon alaposnak kell lenni, mielőtt egyáltalán elgondolkodnánk olyan emberek tömeges beoltásán, akik még nem fertőződtek meg a vírussal. Lehet, hogy minél előbb szeretnének védettséget szerezni, de valószínűleg nem kockáztatnák meg a komoly mellékhatások lehetőségét, ha aztán végül megfertőződnek.”

Bár vannak olyan optimista vakcinológusok, akik abban bíznak, hogy akár már szeptemberre elkészülhet a koronavírus elleni védőoltás, a tapasztalatok alapján a legtöbb szakember ennél sokkal távolabbi dátumokban gondolkodik. „Ha egy-másfél év múlva elérhetővé válna, az már példátlan siker lenne. Lehet, hogy az új technológiákkal, a rengeteg befektetéssel sikerülni fog, de nagyon óvatosnak kell lenni az ilyen becslésekkel” – mondta a National Geographicnek Peter Hotez, a texasi Baylor Egyetem vakcinológusa.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző öt újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: