Oroszország kihirdette magát a vakcinaverseny győztesének, a világ tudósai őrjöngenek
Az elmúlt hetekben hatalmas fordulatot vett a koronavírus-vakcina kifejlesztéséért folytatott globális verseny. Amikor július végén amerikai, brit és kínai cégeket neveztünk a legígéretesebb vakcinafejlesztőknek, még nem lehetett tudni, hogy Oroszország kicselezi a szigorú engedélyeztetési rendszert, és már októberben tömegesen beveti saját gyártású oltóanyagát.
Ezzel úgy tűnik, hogy a világ negyedik legfertőzöttebb államáé, Oroszországé a névleges dicsőség, a fontos területen elért állítólagos világelsőség, ők tetszeleghetnek a világ leendő megmentőinek szerepében. Az oroszok azonban már az elmúlt hetekben is ellentmondásos információkat közöltek a vakcináról: az egészségügyi miniszter szerint a szükséges klinikai vizsgálatok gond nélkül befejeződtek, az állami befektetési alap szerint még hátra volt a legfontosabb tesztfázis, az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO adatai szerint viszont még csak a legelső szakasznál járt a vizsgálat.
Vlagyimir Putyin elnök kedden az állami tévében jelentette be az örömhírt, és köszönetet mondott a vakcinát fejlesztő kutatóknak „ezért az első, nagyon fontos lépésért országunk, és általában az egész világ számára.” Putyin mindenkit biztosított arról, hogy az oltóanyag minden vizsgálati fázison sikeresen átment, ennek alátámasztására pedig még azt is elmesélte, hogy az egyik lányát is beoltották vele, akinek két napig hőemelkedése volt, de semmilyen más mellékhatást nem tapasztalt. Az elnök egyébként csak a legritkább esetben beszél lányairól nyilvánosan.
Az elsietett engedélyezéssel a népet sodorták veszélybe
A világtörténelem első, nem mellesleg szovjet műholdja, a Szputnyik–1 után Szputnyik V névre keresztelt vakcinát az orosz egészségügyi minisztérium engedélyezte és regisztrálta hivatalosan, ami azt jelenti, hogy a moszkvai Gamaleja epidemológiai és mikrobiológiai intézet által fejlesztett oltóanyag már „kis létszámban beadható sérülékeny csoportok polgárainak”, vagyis például az időseknek és az egészségügyi dolgozóknak. Az engedély szerint ugyanakkor 2021. január elsejéig nem vethető be tömegesen a szer – újabb ellentmondásba keverve az orosz vakcinakommunikációt.
A nemzetközi tudóstársadalom tagjai mindenesetre tajtékozva fogadták a hírt, etikai kifogásokat emelve a korai, szabálytalan engedélyezés ellen. Az egyelőre elmaradt harmadik, végső klinikai vizsgálati fázis ugyanis éppen azt bizonyítaná, hogy az oltóanyag nagyobb embercsoportok esetében is biztonságosan és hatékonyan alkalmazható.
„Nevetséges. Csak szégyent érzek az országunk miatt” – idézi az amerikai Science az orosz klinikai kutatóintézetek szövetségének elnökét, Szvetlana Zavidovát, aki az egészségügyi minisztériumnak küldött levelében leírta: „A gyorsított regisztrációval Oroszország nem veszi át a vezetést ebben a versenyben, csak a vakcina felhasználóit, az Oroszországi Föderáció polgárait teszi ki felesleges kockázatnak.”
Az orosz egészségügyi miniszter, Mihail Murasko a kormány által kiadott sajtóközleményben jelezte, hogy a vakcina „kiemelten hatékony és biztonságos”, és semmilyen súlyos mellékhatást nem észleltek. A Gamaleja korábbi vakcinafejlesztői tapasztalatai alapján azt is leírták, hogy a szer valószínűleg két évig immunissá tesz a COVID-19 betegséget kiváltó SARS-CoV-2 vírus ellen. Az oltóanyagot a Binnopharm zelenográdi üzemében kezdték el gyártani, amely a cég állítása szerint évi másfél millió dózist tud előállítani, de reménykednek, hogy hamarosan bővíteni tudják az üzem kapacitását.
Az orosz vakcina tulajdonságairól mindössze két, kis létszámú tesztcsoporton elvégzett vizsgálat nyilvános eredményeiből lehet tájékozódni. Ezek alapján az oroszok egy vírusvektoron alapuló vakcinával próbálkoztak, amelynek lényege, hogy a koronavírus külső fehérjéjét, vagyis tüskéjét kódoló géneket egy korlátozott fertőzőképességű vírussal juttatják a szervezetbe, hogy a megfertőzött sejtek maguk termeljék meg az immunrendszert felkészítő molekulákat.
A Szputnyik V két különböző adenovírust (többek között a nátháért is felelős vírus is adeno) tartalmaz, a 26-os és az 5-ös fenotípusút. Utóbbi használatát kifogásolja a Science, amely felidézi, hogy 2007-ben a Merck HIV-vakcinájának klinikai vizsgálatait kellett félbeszakítani, miután kiderült, hogy az 5-ös adenovírussal a szervezetbe vitt fehérjekódoló gének csak növelték a fertőződés esélyét.
Trump és az oltásellenesek még fokozhatják a káoszt
Alekszej Csumakov virológus szerint az orosz kutatóknak nincs akkora beleszólásuk az engedélyeztetési folyamatba, mint az amerikaiaknak, ahol a szövetségi gyógyszerfelügyeleti hatóság, az FDA jobban támaszkodik a szakmai véleményekre. „Lehet, hogy jó eredményeket értek el, és úgy tűnhet, hogy működik, de azt gondolom, hogy nagyjából 20 százalék esély van arra is, hogy a vakcina csak ront a helyzeten” – mondta Csumakov. Az FDA ennek ellenére papíron hasonló rendszerben működik, mint az orosz hatóság, ezért már az az aggály is felmerült, hogy Donald Trump az elnökválasztás közeledtével élni fog a vészhelyzeti engedélyeztetés eszközével, és félkész oltóanyagot erőltet a népre.
Az orosz állami befektetési alap vezetője, Kirill Dmitrijev a CNN-nek elmondta, már több mint egymilliárd adag oltásra van jelentkező, legalább húsz országból érdeklődtek már a vakcina felől, többek között amerikai cégek is. Külföldi partnereikkel együtt öt országban állnak rá az oltóanyag gyártására, évi 500 millió dózissal számolva. Dmitrijev állítása szerint egyes latin-amerikai, közel-keleti és ázsiai államokkal már az adásvételi szerződést véglegesítik, de azt is beismerte, hogy a harmadik klinikai tesztfázis még nem zajlott le, mivel az augusztus 12-én indul.
Hogy miért ilyen fontos ez a végső vizsgálati fázis? A több tízezres létszámú csoportokon végzett tesztek során például felmerülhetnek olyan mellékhatások, amelyeket a korábbi szakaszokban nem jegyeztek fel. „Vannak mellékhatások, amelyek ezerből egy embernél jelentkeznek. Ezt egy 200 fős vizsgálaton nem fogja senki kimutatni” – mondta Walter Orenstein, az atlantai Emory Vakcinaközpont társigazgatója a ScienceNewsnak. De olyan, ritkábban előforduló kockázatokra is figyelni kell, mint hogy az oltás ne váltson ki autoimmun betegséget, vagy hogy a válaszul termelt antitestek ne súlyosbítsák a betegséget – a dengue-lázzal például ez történt. Ezeket pedig csak nagy létszámú csoporton lehet megfigyelni.
A kutatók attól is tartanak, hogy a már így is tomboló oltásellenességet csak tovább fokozná egy olyan vakcina bevetése, amelyről a nagy hírverés után kiderül, hogy mégsem működik.
Matthew Schmidt, a New Haven-i Egyetem Oroszország-szakértője a Guardiannek elmondta: „Attól félek, hogy Putyin most csökkentette azok számát, akik még hajlandók beoltatni magukat, még az USA-ban is. A tudományos procedúra megszegésével mindenhol sérül az oltások biztonságának megítélése.” Ahogy az is aláássa az orosz vakcinába vetett bizalmat, hogy a klinikai vizsgálatokról gyakorlatilag semmilyen információt nem tettek közzé, így a nyilvánosság is csak félinformációkból tud táplálkozni.
Mindenesetre a világon zajló közel 170 vakcinafejlesztési projektnek akkor sem kell búcsút inteni, ha az oroszoknak tényleg sikerült hatékony és biztonságos koronavírus-vakcinát előállítaniuk. Daniel Kuritzkes, a bostoni Brigham Kórház virológusa szerint „annyi fejlesztés alatt álló vakcinajelöltre van szükségünk, amennyi csak lehetséges. Egyetlen cég vagy ország sem tud az egész világ számára elég oltóanyagot gyártani, és minél több projekt jár sikerrel, annál jobban jár mindenki.”
