Az MTA honlapja szerint a jövő év közepére várható a megbízható SARS-CoV-2 vakcinák tömeges gyártása
Jelenleg hat SARS-CoV-2 elleni vakcinával zajlanak vizsgálatok az előrehaladott III. klinikai fázisban – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján publikált összeállításban.
„Hármat amerikai, kettőt kínai, egyet brit gyógyszercégek végeznek. Az elérhető, megbízható adatok a vakcinák tömeges gyártását és hozzáférését a jövő év közepére teszik. A vakcinát már őszre ígérő, bejegyzett orosz fejlesztésről a III. fázisú vizsgálatok kapcsán a WHO nem tesz említést, ami azzal függhet össze, hogy a vakcina tesztelésének részleteit eddig nem ismertették” – írja Poór Gyula, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet főigazgatója.
Az összeállítás szerint az egészségügyi világszervezet, a WHO 2020. július végi jegyzéke 27 ígéretes klinikai vizsgálatot és 139 preklinikai kutatást tartott nyilván. Mint Poór írja, a
„vakcinafejlesztések történhetnek hagyományos módon, vagyis élő, gyengített (attenuált) vagy elölt (inaktivált) teljes vírust tartalmazó oltóanyaggal, de alkalmazhatnak immunválaszt kiváltó vírusfehérje-alegységeket, az epitópot tartalmazó peptidet vagy vírusszerű részecskéket (virus-like particle, VLP) is. Új és ötletes megoldás, amikor egy biztonságos, nem fertőző másik vírusba (pl. adenovírus) mint vektorba genetikai módosítással beépítik a koronavírus DNS-ét, ami replikálódhat, vagy nem az oltás után, de transzkripciót (messenger RNS, mRNS) és transzlációt (koronavírus-fehérje) követően immunválaszt vált ki (vírusvektor-vakcina). Hasonló a DNS-vakcina, amikor bakteriális DNS-be, plazmidokba építik be a koronavírus fehérjét kódoló DNS-ét, vagy az mRNS-vakcina, amikor az átírt mRNS-ről közvetlenül szintetizálódik a vírusfehérje. Ez utóbbi előnye a DNS-vakcinával szemben, hogy nem kell a sejtmagba juttatni, de mivel az RNS nem stabil, be kell csomagolni, például egy nanopartikulum-lipid burokba. A vázolt technikák a gyártás nehézségeiben és költségeiben egyaránt jelentősen eltérnek egymástól, és különböző erősségű immunválaszt indukálnak, ami az oltás ismétlését, illetve adjuváns alkalmazását teheti szükségessé”.
Az előrehaladott III. klinikai fázisban jelenleg hat vakcinával folynak vizsgálatok, ezek fele inaktivált vírussal, kettő mRNS-vakcinával, egy pedig nem replikálódó vírusvektor-vakcinával történik. A hat vizsgálatból hármat amerikai, kettőt pedig kínai gyógyszercégeknél végeznek, még egyet az Oxfordi Egyetem Edward Jenner Intézete jegyez. A „magyar kormány az Oxfordi Egyetem fejlesztés alatt álló vakcinájára kötött ötmillió adagra vonatkozó szerződést, amely nem replikálódó vírusvektor-vakcina, és várhatóan egyszeri oltást igényel” – írja Poór.
Ezekkel a jól dokumentált, hozzáférhető nemzetközi publikációkból megismerhető fejlesztésekkel szemben az orosz vakcina „természetének, laboratóriumi és klinikai tesztelésének részleteit eddig semmilyen folyóiratban, szakmai fórumon nem ismertették” – olvasható az összeállításban.
Az összeállítás szerint az elérhető, megbízható adatok a vakcinák tömeges gyártását és hozzáférését a jövő év közepére teszik. „Előrehaladott klinikai vizsgálat alatt álló, hazai fejlesztésű CoViD-vakcináról egyelőre nincs információnk, ugyanakkor a passzív immunizálást jelentő rekonvaleszcens vérsavót (plazmaterápia) több súlyos betegen alkalmaztuk sikerrel” – írja Poór.
(Via mta.hu)
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Szabadalmat kapott az első koronavírus-vakcina Kínában
A CanSino nevű kínai oltáscég a fázis III. kísérleteket is megkezdte az oltóanyaggal, a továbbiakban Oroszországban és Brazíliában tesztelné a szert.
Áttörést hozhat az oxfordi vakcina
Az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetében fejlesztett oltóanyag mind antitestes, mind T-sejtes immunválaszt képes kiváltani, a vizsgálati alanyok 70 százalékánál jelentkező enyhébb mellékhatások pedig hétköznapi gyógyszerekkel orvosolhatók.
Oroszország kihirdette magát a vakcinaverseny győztesének, a világ tudósai őrjöngenek
Vlagyimir Putyin a saját lányán tesztelte az orosz kísérleti koronavírus-vakcinát, és elégedett volt az eredménnyel, így hamarosan jöhet a tömeges oltás. Nemzetközi kutatók szerint azonban az oltóanyag nem ment át a megfelelő vizsgálati procedúrán, így nemcsak a beoltottakra veszélyes, de bukásával az oltásellenességet is elszabadítaná.