Az Our World in Data nagyszerű kezdeményezés Ökörgázlóból (helyi dialektusban: Oxfordból), ahol a világunkat leíró és meghatározó megannyi adat között a koronavírus-járvány számait is közérthető közkinccsé teszik. Néhány más hasznos adatvizualizációs kezdeményezéssel ellentétben ők ráadásul nemcsak ingyenesen hozzáférhetővé, de szabadon átvehetővé is teszik a munkájukat. Íme hát a járványhelyzet néhány szemléletes ábrán itt nálunk, örökre naprakészen.

Az első grafikonon az új esetszámok láthatók az első komolyabb góc megjelenése óta, logaritmikus skálán (bal oldalt látható a függőleges tengely egyenetlen beosztása). Ez két okból is hasznos: a kevesebb esetet felmutató országok vagy napok sem tűnnek el a vízszintes tengelyre tapadva, csak hogy felférjenek az óriás országok hatalmas járványai is. A másik előny, hogy a fertőzés hatványozottan (exponenciálisan) terjed, de a növekedési ütemet egyszerűbb ezeknek a görbéknek a meredekségén vizsgálni. Ha egy ilyen görbe lefele görbül, lassul a terjedés; ha felfele, gyorsul. Az itteni ábra ráadásul minden napra az előző hét nap átlagos értékét mutatja, ami segít a hétvégenként meg-megpihenő számsorok kisimításában. A vonalak színe aszerint változik, hogy az elvégzett tesztek mekkora hányada volt pozitív — hogy ez miért érdekes, arra külön is rátérünk.

A másik kulcsfontosságú mérőszám a pozitív tesztek aránya az elvégzettek tesztek között. Nyilvánvaló, hogy kevés esetet úgy is produkálhat egy ország, ha alig tesztel valakit, néhány ország lakosai pedig csak azért vannak karanténban, mert széles körű tesztjeikkel több esetet tártak fel. A találati arány ennél pontosabban mutathatja a járvány állapotát, legfeljebb olyan tényezők torzíthatják felfelé, hogy sikeresebben követi és célozza-e az ország a fertőzötteket (és csak őket), sok ismételt tesztet végez-e el rajtuk, esetleg sokszor mutatnak fals pozitív eredményt a rossz minőségű tesztek. (Negatív torzítást okoz az is, ha az egészségügy a biztonság kedvéért gazdagon tesztel valószerűtlen eseteket is, vagy az ügyetlenül elvégzett tesztek között több a fals negatív.)

Az alábbi ábrán a szomszédos országokon kívül azokat mutatjuk még, amelyekkel a magyarok aránytalanul szoros barátságban állnak Facebookon. Súlyos járvány és teszthiány idején a számok kiugróan magasak is voltak, az alul látható csúszkával érdemes lehet szűkíteni, mondjuk májustól indítani az ábrát. A jobb oldalán látható listán egy-egy országra mutatva az ő idősoruk külön ki is emelhető.

A oxfordi csapat által automatikusan generált országjelentések közül a miénk legfontosabb ábráit is átvesszük (naprakészen, természetesen), a bővebb magyarázatért viszont ajánljuk, hogy az eredetit böngésszék az angolul is kedvesen olvasó kedves olvasók.

A szerző közgazdász, a Luxemburgi Egyetem oktatója.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: